Kárenyhítési eljárásban figyelembe vehető mezőgazdasági biztosítás határozatlan idejű szerződésnél – Kúriai döntés

  • adozona.hu

Az adott kárenyhítési évre vonatkozóan kell vizsgálni, hogy a károsult rendelkezik-e a hozamcsökkenést kiváltó káresemény bekövetkezése előtt megkötött és biztosítási szerződés szerint díjrendezett, az adott növénykultúrára jellemző, a törvény szerinti aszály, belvíz, felhőszakadás, jégeső, mezőgazdasági árvíz, tavaszi fagy, őszi fagy, téli fagy vagy vihar miatt bekövetkező káreseményre kiterjedő hatályú mezőgazdasági biztosítással – mondta ki a Kúria.

A Kúria Kfv.I.35.200/2025/7. számú határozata a következőket tartalmazza:

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

A felperes mezőgazdasági termeléssel foglalkozó gazdasági társaság, melyet 2024. évben termeléssel kapcsolatban kár ért. A felperes a Biztosítónál 2023–2024. évekre vonatkozóan határozatlan időre szóló, azonos kötvényszámú biztosítási szerződéssel rendelkezett. A szerződés 4.5. pontja szerint a szerződőnek minden egyes biztosítási időszakra meg kell adnia a Biztosító számára a biztosítandó mezőgazdasági növénykultúrákat. A felperes az őt terhelő adatszolgáltatási kötelezettségének tett eleget. A 2024. szeptember 10. napján kiállított biztosítási kötvény szerint a biztosítás tartama határozatlan, az adatközlés dátuma 2024. április 13., és a kötvényben felsorolt növényi kultúrákra jég, tűz, aszály, tavaszi fagy, őszi fagy, felhőszakadás, vihar, árvíz, télifagy kockázatokra terjed ki. A felperes a káreseményeket határidőben bejelentette, aminek kapcsán az alperes az őszi búza aszálykár esetében, az őszi árpa aszálykár esetében 30%-ot meghaladó mértékű hozamcsökkenést igazolt, míg az őszi árpa és az őszi búza vetőmag, valamint a napraforgó és szemescirok fagykára esetében azt állapította meg, hogy a hozamcsökkenés mértéke a 30%-ot nem érte el. A felperes az igazolt hozamcsökkenések alapján kárenyhítő juttatás iránti kérelmet terjesztett elő.

kárenyhítési eljárás, mezőgazdasági biztosítás, határozatlan idejű szerződés, Kúria,
Kárenyhítési eljárásban figyelembe vehető mezőgazdasági biztosítás határozatlan idejű szerződések esetén (Kúriai döntés) – a kép illusztráció
Forrás: Mohamed Hassan képe a Pixabay-en.png

Az alperes az első káresemény dátumát 2024. február 23. napjában rögzítette a mezőgazdasági biztosítási szerződés megkötésének dátumát 2024. április 13. napjában. Álláspontja az volt, hogy a biztosítás – az első káresemény bekövetkezése előtt – nem került megkötésre, ekként a felperes nem rendelkezik az előírt, üzemi szintű referencia hozamértékének legalább felére kiterjedő összegű mezőgazdasági biztosítási szerződéssel.

A kereseti kérelem és a védirat

A felperes keresetében elsődlegesen a határozat megváltoztatását és a biztosítási szerződés hiányára vonatkozó megállapítás mellőzését, másodlagosan a határozat megsemmisítését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte, a perköltségének megtérítése mellett. Állította, hogy 2023. május 22. napjától határozatlan időre szóló érvényes mezőgazdasági növénybiztosítással rendelkezett a Biztosítónál. Hangsúlyozta, hogy minden évben a tavaszi növénykultúra elvetését követően a felperes a biztosító felé adatközléssel él, az alapján, hogy az előző évi biztosítással érintett terület, illetve biztosításba vont növénykultúra területei az adott gazdasági évben hogyan változnak. Ennek következtében évenként eltér a biztosítási fedezettel érintett növény, valamint a biztosítási fedezettel érintett terület hozama, és változik az egységár is. Hangsúlyozta, hogy 2024. évre vonatkozóan a tavaszi vetést követően 2024. április 13. napján nyújtott be adatközlést. A felperes ugyanezen terület vonatkozásában 2023. évre, 2023. július 31. napján szolgáltatott adatközlést, mely alapján a biztosító 2023. augusztus 1. napjától kezdődő hatállyal módosította a 2023. május 22. napjától határozatlan időre kötött szerződést. Előadta, hogy a biztosító a korábbi biztosítási feltételek fenntartásáról csupán július 15-én dönt, az általános szerződési feltételek szerint. Az alperes tévesen tekintette a biztosítási szerződés megkötési időpontjának a felperes Biztosító felé tett adatközlésének dátumát. Több éve fennálló határozatlan időre szóló szerződése van. Az első tárgyalást követően 7. sorszám alatt előterjesztett bizonyítási indítványában kifejtette, hogy az alperes tévesen értelmezi a jogszabályt, amikor az eltérő növénykultúrára és káreseményre vonatkozó kárbejelentés szerinti káresemény dátumát tekinti releváns időpontnak annak megítélésekor, hogy a felperesnek volt-e szerződése.

Az alperes védiratában a kereset elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság döntése

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította.Hangsúlyozta, hogy a Biztosító a mezőgazdasági biztosítási szerződés megkötését követően, de legkésőbb a tárgyév július 15-éig adategyeztetés céljából megküldi az agrárkár enyhítési szerv részére a biztosítási szerződés jogszabályban előírt adatait. Az alperes a jogszabályi előírás alapján a biztosítás időpontját a Biztosító adatszolgáltatásából állapította meg.

Az első kárbejelentésben feltüntetett mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének időpontja előtt megkötött mezőgazdasági biztosítás adhat alapot az időben megkötött biztosítás létének megállapítására. Álláspontja szerint felperes által előterjesztett bizonyítékok a 2024. február 23-a előtt megkötött mezőgazdasági biztosítás létét nem támasztották alá.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben elsődlegesen a jogerős ítélet megváltoztatását, az alperesi határozat megsemmisítését, és az alperes új eljárás lefolytatására történő kötelezését kérte. Másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és az elsőfokon eljárt bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára történő utasítását indítványozta.  Álláspontja szerint egyes növénykultúrák vonatkozásában külön-külön vizsgálandó az első kárbejelentés időpontja és arra vonatkoztatottan a biztosítási szerződés léte, nem pedig az adott évben általánosságban nézve az első kárbejelentés időpontja fogja meghatározni minden egyes eltérő növénykultúrában bekövetkező káresemény elbírálását. Ez már csak azért is életszerűtlen, hiszen az év elején történő fagykár idejében a termelő például napraforgóra mint adott növénykultúrára nem tud biztosítással rendelkezni. A felperes kárenyhítési kérelmének tényállása szerint az őszi búza és őszi árpa termesztett növénykultúrák aszálykárára jelentett be kárigényt 2024 júliusában, amelyek esetében a hozamkiváltást okozó káresemény 2024 júniusában történt. A felperes 2024 áprilisában újította meg a szerződést, annak megkötésére 2023-ban került sor, ekként a „megkötött” feltétel teljesülése igazolt.

Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.

A Kúria döntése és jogi indokai

Az alperes határozatát arra alapította, hogy a felperes 2024. március 6. napján téli fagykárra benyújtott bejelentése alapján az első káresemény időpontja 2024. február 23. napja volt, a biztosítói adatbejelentése szerint viszont a mezőgazdasági biztosítási szerződés megkötésének dátuma 2024. április 13. A mezőgazdasági biztosítás nem lett időben megkötve (az első káresemény előtt), így azt figyelembe venni nem tudta.

A felperes kereseti érvelése azon alapult, hogy az alperes tévesen rögzítette, hogy nem rendelkezett mezőgazdasági biztosítási szerződéssel, azt már 2023. május 22. napján megkötötte, díjfizetése rendezett volt, kizárólag a tavaszi vetésre figyelemmel a növénykultúrákban bekövetkezett változást jelentette, de ez nem azt jelenti, hogy attól kezdődően rendelkezett volna biztosítással. Rendelkezett a káresemény bekövetkezésének időpontja előtt megkötött szerződéssel.

A Kúria nem értett egyet az elsőfokú bíróságnak a szerződés meglétére, megkötésére vonatkozó megállapításaival. Az elsőfokú bíróság tévesen nem tulajdonított jelentőséget a biztosítási kötvényeken megjelenő, biztosítás tartamára vonatkozó közlésnek. Az biztosan kijelenthető, hogy a felperes rendelkezett 2023. november 1-jétől, 2024. október 31-éig terjedő időtartamra biztosítással, a csatolt biztosítási kötvények tanúsága szerint.

A fentiekre tekintettel a Kúria az elsőfokú bíróság jogerős ítéletét hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította – olvasható a Kúriai döntések 2026. évi 7. számában a kuria-birosag.hu-n.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Úszásoktató választhat ekhós adózást?

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

DRS étterem

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Szervizdíj

Lucz Zoltánné

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 szeptember
H K Sze Cs P Sz V
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 1 2 3 4

Együttműködő partnereink