Megtévesztő ajánlatok miatt 9 milliós bírságot szabott ki a GVH

Megosztás Tetszik

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) döntése szerint a Light in the Barter LLC. Magyarországi Fióktelepe (LIB Magyarország) megtévesztette a fogyasztókat üdülési jogok eladásáról szóló ajánlatával, és megsértette a szakmai gondosság követelményét is. A jogsértésért 8,9 millió forintos bírságot szabott ki a GVH.

A GVH vizsgálata szerint a LIB Magyarország azt üzente a fogyasztóknak telefonos és szóbeli tájékoztatásaival, hogy meglévő üdülési jogaikat megvásárolja, a vásárlás ellenértékeként kapható LIB pontokat pedig a fogyasztók egy erre a célra kialakított rendszerben költhetik el.

A GVH döntésében megállapította, hogy a vállalkozás 2015 áprilisától tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott, mert

• a munkatársai által megkeresett, üdülései joggal rendelkező fogyasztóknak üdülési joguk (időben megosztott üdülőhasználati jog, timeshare) megvételét kínálta fel, valódi szándéka azonban a fogyasztók beléptetése volt a LIB Pontkártya-vásárlási rendszerbe az ezzel összefüggő rendszerhasználati díj beszedésével együtt, azaz jelentős különbség volt a LIB Magyarország valós céljai és aközött, amit azokról kommunikált;
• megsértette a szakmai gondosság követelményét szerződéskötési- és kapcsolattartási folyamataiban, miután fent leírt magatartásán a hozzá beérkezett fogyasztói panaszok és az adásvétel folyamatában felvetődött átírási nehézségek hatására sem változtatott.

A LIB Magyarország több szempont figyelembevételével határozta meg a rendszerhasználati díjat, amely a fogyasztóknak százezer és egymillió forint közötti fizetési kötelezettséget jelentett, miközben üdülési joguk megvásárlása a befizetések ellenére sem valósult meg.

A GVH a bírság kiszabásakor a jogsértéssel érintett, a rendszerhasználati díjakból származó bevételekből indult ki. A GVH súlyosító körülményként értékelte többek között, hogy

• a vállalkozás teljes kereskedelmi gyakorlata valótlan, jogsértő tájékoztatásokon alapult;
• a jogsértő kereskedelmi gyakorlat hosszú ideig tartott, így jelentős számú fogyasztót ért el;
• a jogsértő kereskedelmi gyakorlat sérülékeny fogyasztókat célzott meg;
• a szolgáltatás bizalmi jellegű;
• a vállalkozás jelentős mértékű előnyhöz jutott a jogsértő kereskedelmi gyakorlatok által.