Ezek hiányoznak az euró bevezetéséhez Magyarországon

Megosztás Tetszik

Magyarország nem teljesíti az egységes valuta bevezetésének a feltételeit – állapítja meg szerdán közzétett 2014-es konvergencia jelentésében az Európai Bizottság, amely azt javasolja, hogy Litvániát 2015. január 1-jétől 19-ik tagként vegyék fel az euróövezetbe. Magyarország az öt számszerű konvergencia kritériumból jelenleg hármat teljesít.

Brüsszel legújabb értékelése – ami az euró-kritériumok teljesítése szempontjából veszi górcső alá a tagállamok teljesítményét – megállapítja, hogy Magyarország teljesíti az árstabilitásra, a hosszú távú kamatokra és a közpénzügyekre vonatkozó kritériumokat, nem teljesen felel azonban meg a törvényi előírásoknak és az árfolyam-kritériumnak. Vagyis az öt maastrichti konvergencia kritérium közül háromnak felel meg Magyarország.

Az Európai Bizottság szerdán tette közzé kétévenként elkészülő, legfrissebb konvergencia jelentését, amiben az Európai Központi Bankkal együtt azt vizsgálja, hogy az egységes valuta bevezetésére átmeneti derogációt kapott, jelenleg nyolc uniós tagállam hogyan halad a Maastrichti Szerződésben rögzített konvergencia kritériumok teljesítésével. A következő országokról van szó: Bulgária, Románia, Csehország, Magyarország, Lengyelország, Litvánia, Horvátország és Svédország. Ezek a tagállamok átmeneti derogációt kaptak az euróra való áttérésre, de egy ponton csatlakozniuk kell a valutaövezethez. Dániának és Nagy-Britanniának ezzel szemben kimaradási lehetősége van, bár az előbbi Litvániával együtt belépett az euró előszobájának tekintett, európai árfolyam-mechanizmusba (ERM 2.).

Olli Rehn, gazdasági és pénzügyi biztos szerdán emlékeztetett rá, hogy a nyolc szóban forgó ország közül egyedül Románia tűzött ki céldátumot az euró bevezetésére 2019-ben, miközben a többi tagállam nem jelentett be hivatalos céldátumot. Arra is emlékeztetett, hogy nem létezik előzetes céldátumok kitűzését előíró uniós politika.

A posztjáról július elsejével távozó és az Európai Parlamentbe átülő bizottsági alelnök hozzátette, hogy eurócsatlakozási céldátumok kitűzése katalizátorként hathat a szükséges reformokra, de ezeknek csak akkor van igazán értelme, ha hitelesek és az egészséges gazdaságpolitika irányába ható politikai döntések is alátámasztják. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az egységes valuta számos előnnyel jár az egészséges és fenntartható gazdaságpolitika ösvényére lépő országok számára. Példaként említette az árfolyam-kockázatok és az átváltási költségek megszűnését, a makrogazdasági stabilitás növekedését és a nagyobb átláthatóságot.

Rehn egy kérdésre válaszolva azt is kiemelte, hogy a közelmúltban csatlakozott országok viszonylag erős gazdasági növekedésen mennek keresztül. Elismerte, hogy az Európai Központi Bank, amely akárcsak korábban a másik két balti állam esetében, Litvánia kapcsán is fogalmazott meg mostani jelentésében az árstabilitás fenntarthatóságával kapcsolatban bizonyos aggályokat, de szerinte éppen az észtek és a lettek jó teljesítménye mutatja, hogy megérdemelték a bizalmat. Emlékezetes, hogy Litvánia egy ízben, 2007-ben már sikertelenül pályázott az eurózóna tagságra, mivel akkor a Bizottság nem ítélte fenntarthatónak az árstabilitási kritérium teljesítését.

Az idei jelentés legfontosabb következtetése, hogy az Európai Bizottság szerint Litvánia immár minden tekintetben megfelel a követelményeknek, ezért a testület a balti állam felvételét javasolja 205. január 1-től a jelenleg 18 tagú euróövezetbe.

Magyarország, amely a két évvel ezelőtti utolsó jelentésben lényegében még egyetlen felvételi kritériumot sem teljesített, mostanra (a 2012 áprilisa és 2014 áprilisa közötti teljesítmény alapján) az öt számszerű feltételből hármat teljesít a jelentés szerint. Ezek: a közpénzügyekre (hazánk nincs deficiteljárás alatt), az árstabilitásra (az inflációs ráta a referenciaérték alá került) és a hosszú távú kamatokra vonatkozó kritériumok.

Két másik feltétel teljesítésével ugyanakkor jelenleg még adós Magyarország. Ezek közül az egyik az uniós szerződés által előírt törvényi keretek megléte. Ebből a szempontból a Bizottság megítélése szerint Magyarország elsősorban a jegybanktörvény uniós joggal való összhangba hozásával adós. A problémák (eltérések) között megemlítik a Magyar Nemzeti Bank függetlenségére és a monetáris finanszírozás tiltására vonatkozó rendelkezéseknek való megfelelést, továbbá a magyar jegybank integrációját az európai központi bankok rendszerébe. Ez azt jelenti, hogy egy ponton, az euró csatlakozás pillanatáig, ezeket a problémákat kezelnie kell Magyarországnak.

A második feltétel, amit hazánk nem teljesít, az árfolyam-stabilitásra vonatkozó kritérium. A forint árfolyamának jelentős kilengései miatt itt fel sem merülhetett a megfelelés, igaz, ennek csak akkor lenne jelentősége, ha hazánk az euró előszobájának számító európai árfolyam-rendszer (ERM 2) része lenne, ahonnan minimum kétéves várakozási idő után lehet csak átlépni az eurózónába.

Mint a jelentés aláhúzza, a forint-euró árfolyam az elmúlt években nagyon hullámzó volt. 2012 második felében a magyar fizetőeszköz nagyjából stabil volt az euróhoz képest, ám 2013 elején körülbelül 6 százalékkal leértékelődött. Tavaly májusban ezt követte egy erősödés részben a makrogazdasági helyzetben bekövetkezett javulásnak köszönhetően. 2014 első hónapjaiban az euró árfolyama 300 forint fölötti szinteken állandósult, ami elsősorban az amerikai monetáris politika (a monetáris lazítás) alakulásával kapcsolatos várakozásokat, és az ukrajnai politikai válságot tükrözi.

Megfelel viszont Magyarország az árstabilitásra vonatkozó kritériumoknak. Az elmúlt tizenkét hónap átlagában 1 százalék volt az átlagos magyar infláció, vagyis elmaradt a referenciaértéknek számító 1,7 százalékos árdrágulástól, és a következő hónapokban sem éri majd el az előrejelzések szerint a referenciaértéket. A Bizottság tavaszi előrejelzése szerint ugyanakkor 2015-ben már 2,8 százalékra gyorsulhat fel az infláció, elsősorban a rezsicsökkentés hatásainak kifutása, az alapvető termékek árainak kevéssé kedvező alakulása és a teljesítmény „gap” fokozatos megszűnése miatt. A viszonylag alacsony, az eurózóna átlagának 59 százalékán lévő árszínvonal azt sugallja, hogy Magyarországnak hosszú távon további potenciálja van az ár terén történő felzárkózásban.

A közpénzügyekre vonatkozó kritérium teljesítésével sincs gondja az országnak, miután már nem tartozik a deficiteljárás hatálya alá. A jelentés emlékeztet rá, hogy az államháztartás GDP arányos hiánya 2012-ben 2,1, 2013-ban pedig 2,2 százalék volt, ami a Bizottság tavaszi előrejelzésének értelmében 2014-ben 2,9 százalékos, a rákövetkező évben pedig 2,8 százalékos szintet érhet el, feltéve, hogy közben nem kerül sor új intézkedésekre. Az államadósság a 2013-as GDP arányosan 79,2 százalékos szintről 2015-re 79,5 százalékra nőhet Brüsszel várakozásai szerint.

Végezetül hazánk a hosszú távú kamatlábakra vonatkozó konvergencia kritériumnak is eleget tesz. Ez 2014 áprilisában 5,8 százalék volt, ami a 6,2 százalékos referenciaérték alatt van. A havi átlagos hosszú távú kamatráta a 2012 elején mért 9,5 százalékos csúcsról 2013 májusára 5 százalékra csökkent, majd egy átmeneti erősödést követően 2014-ben újra esett. 2014 áprilisában a referenciának számító német- és a magyar államkötvények kamatai között 410 százalékpontnyi különbség volt.

A jelentés az öt fő kritérium mellett egyéb tényezők alapján is vizsgálja egy ország euróra való alkalmasságát. Ilyen a fizetési mérleg, a munkaerő, az áru- és a pénzpiacok integráltságának foka. Ennek kapcsán a jelentés megjegyzi, hogy a Bizottság Magyarország esetében néhány olyan makrogazdasági egyensúlyi hiányt azonosított be, amelyek „nyomon követést és határozott politikai lépéseket” igényelnek.