Magyar adóilletőségű munkavállaló francia munkáltatóval köt munkaszerződést – milyen kötelezettségek keletkeznek?

Megosztás Tetszik

Magyar adóilletőségű magánszemély (nem adószámos) munkavállaló szeretne francia munkáltatóval munkaszerződést kötni. Milyen járulék- és adókötelezettsége keletkezik a magánszemélynek, milyen bevallásokat kell beadnia? Ha a cég euróban fizet, akkor milyen árfolyamon kell forintosítani az adófizetési kötelezettséghez? – kérdezte olvasónk. Dócziné Szabó Nikoletta a NEXON munkajogi és bérszámfejtési szakértője válaszolt.

A kérdés részletesen így szólt: Magyar adóilletőségű magánszemély (nem adószámos) munkavállaló szeretne francia munkáltatóval munkaszerződést kötni. A munkavállaló a munkát Magyarországon végzi, évente 1-2 napot kell Franciaországban tartózkodnia. A francia cég nem szeretne adó- és járulékszempontból magyarországi regisztrációt. Milyen járulék- és adókötelezettsége keletkezik a magánszemélynek, ha a cég nem akar Magyarországon bejelentkezni vagy regisztrálni járulék és adó szempontjából? Milyen bevallásokat kell beadnia a magánszemélynek? A francia cég kötelezhető a magyar regisztrációra adó- vagy járulékfizetés szempontjából? Ha a cég fizet egy euróban megállapított összeget, akkor milyen árfolyamon kell forintosítani az adófizetési kötelezettséghez?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Járulék- és adókötelezettség kérdése

Járulék- és adókötelezettség kérdésében a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) 87. § (1)–(3) bekezdéseit kell alapul venni.

Főszabály szerint a Tbj. 87. § (1)–(2) bekezdése az irányadó:

„(1) A magyar jogszabályok szerint bejegyzésre nem kötelezett külföldi foglalkoztató (a továbbiakban: külföldi vállalkozás) javára biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében munkát végző foglalkoztatott részére kifizetett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével a külföldi vállalkozás társadalombiztosítási járulékot állapít meg és von le.

(2) A külföldi vállalkozás a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget az Air. szerinti pénzügyi képviselő, valamint adózási ügyvivő útján, ennek hiányában közvetlenül saját maga teljesíti. Ha a külföldi vállalkozás a járulékkötelezettséget közvetlenül teljesíti, a biztosítás kezdetét megelőzően köteles bejelentkezni az állami adó- és vámhatóságnál, és kérelmezni, hogy az állami adó- és vámhatóság foglalkoztatói minőségében vegye nyilvántartásba.”

Ezek alapján a külföldi – jelen esetben francia – foglalkoztató ugyanolyan bejelentési, levonási és befizetési kötelezettséggel bír, mint a magyar munkáltató.

Ettől eltérő szabályozást a Tbj. 87. § (3) bekezdésében találhatunk:

„(3) Ha a külföldi vállalkozás a járulékkötelezettségek teljesítésére nem rendelkezik Air. szerinti képviselővel, és a (2) bekezdésben foglalt bejelentkezést is elmulasztja, az általa foglalkoztatott természetes személy biztosításával összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget a foglalkoztatott teljesíti, és viseli a járulékkötelezettségek elmulasztása miatti jogkövetkezményeket (ide nem értve a mulasztási bírságot és az adóbírságot).”

Azaz, ha a munkáltató nem regisztrál és nem teljesít, a munkavállaló válik kijelölt kötelezetté a bejelentésre és az összes járulék (18,5 százalék) valamint a szociális hozzájárulási adó (szocho) (13 százalék) megfizetésére.

A szochóra vonatkozó általános kötelem – átlépést a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 3. § (3) bekezdése erősíti meg:

„(3) Amennyiben az Szja tv. szerint egyéb jövedelemnek minősülő jövedelem kifizetőtől származik, akkor az adófizetésre kötelezett a kifizető. Amennyiben az Szja tv. szerint egyéb jövedelemnek minősülő jövedelem nem kifizetőtől származik vagy az adóelőleget a kifizető nem köteles megállapítani, akkor az adófizetésre kötelezett a természetes személy.”

A gyakorlatban a következő adatszolgáltatásokat és befizetéseket kell megtennie a magánszemélynek

25T1041INT: „Bejelentő és változásbejelentő lap a Magyarországon fiókteleppel, pénzügyi képviselővel nem rendelkező külföldi vállalkozás, illetve – ha a bejelentést nem a munkáltató teljesíti – a külföldi munkáltató által foglalkoztatott biztosított számára”.

Határidő: a biztosítás kezdetére vonatkozó bejelentést legkésőbb a biztosítás első napján meg kell tenni.

2508INT: „Havi bevallás a 2019. évi CXXII. törvény 87. § szerinti kötelezettségek részére a szociális hozzájárulási adóról, a járulékokról és egyéb adatokról”.

Bevallási és befizetési határidő: havonta a tárgyhónapot követő hónap 12-éig.

Szja fizetésének kötelezettségével kapcsolatban a szabályok

A személyi jövedelemadó (szja) fizetésének kötelezettségével kapcsolatban a szabályokat a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 46. § (9)–(10) bekezdéseiben találjuk:

„(9) Ha a bevétel nem kifizetőtől származik, vagy adóelőleg-levonásra nem kötelezett kifizetőtől származik, valamint a (4) bekezdésben említett bevétel esetében – ide értve a vállalkozói személyi jövedelemadó-előleget is – az adóelőleg megállapítására, megfizetésére, továbbá a (7) bekezdés rendelkezésének alkalmazása esetén megfizetésére a magánszemély köteles (a továbbiakban: adóelőleg-fizetésre kötelezett magánszemély) a negyedévet követő hónap 12. napjáig, azonban nem kell adóelőleget fizetnie, mindaddig, amíg az adóév elejétől összesítve, vagy egyébként amely negyedévben a fizetendő összeg nem haladta meg a 10 ezer forintot. A tételes költségelszámolást vagy 10 százalék költséghányadot alkalmazó mezőgazdasági őstermelőnek az őstermelői bevételeiből számított adóelőleg-alap után az adóév elejétől megállapított adóelőlegnek az őstermelői adókedvezménynek megfelelő részét nem kell megfizetnie.

(10) A magánszemély az adóhatósági közreműködés nélkül elkészített bevallásában negyedéves bontásban – a negyedév utolsó hónapjának kötelezettségeként – vallja be azt az adóelőleget, amelynek megfizetésére a (9) bekezdés rendelkezése szerint a negyedévben maga köteles.”

Befizetési határidő: negyedévet követő hó 12-ig.

25SZJA - Határidő: 2026. május 20.

Kötelező regisztráció és teljesítés a külföldi foglalkoztató számára

A Tbj. 87. §-a egyértelműen kötelező regisztrációt és teljesítést ír elő a külföldi foglalkoztató számára, ennek kikényszerítésére a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kölcsönös uniós behajtást vagy határon átnyúló végrehajtást kezdeményezhet. A gyakorlatban azonban a NAV első körben a munkavállalót jelöli ki fizetésre, majd a munkáltatóval szemben érvényesíti a tartozást.

Külföldi pénznemben szerzett bevétel forintositása

Külföldi pénznemben szerzett bevétel forintositására vonatkozóan az Szja tv. választási lehetőséget ad a magánszemély részére.

Az általános, napi árfolyam használata esetén az Szja tv. 6. § (1) bekezdés a) pontja az irányadó, mely szerint: „bevétel esetében – ha e törvény másként nem rendelkezik – a bevételszerzés időpontjában érvényes árfolyamot kell alkalmazni”.

Alternatív szabályozást az Szja tv. 6. § (4) bekezdése tartalmaz:

„(4) Külföldi pénznemben keletkezett bevétel, valamint külföldi pénznemben teljesített kiadás esetén az (1) bekezdés a) és b) pontjának, valamint az 5. § (7) bekezdésének rendelkezéseitől eltérően

a) – ha a bevétel adóelőleg-levonásra kötelezett kifizetőtől származik – a kifizető az adóelőleg megállapításához,

b) a magánszemély – választása szerint – az adóelőleg, adó megállapításához

a bevétel, illetve a kiadás forintra történő átszámítására a bevétel megszerzése napját megelőző hónap, illetve a kiadás teljesítésének napját megelőző hónap 15. napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamot, olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamot alkalmazza.”