Londoni elemzők a Credit Suisse felvásárlásának hatásairól

Megosztás Tetszik

Londoni pénzügyi elemzők szerint a Credit Suisse svájci nagybank felvásárlásával végződött mentőakció megoldhatta ugyan ennek a pénzintézetnek a problémáit, egyértelmű azonban, hogy a pénzügyi rendszerbe vetett általános befektetői bizalom továbbra is rendkívül törékeny.

Az egyik legnagyobb londoni központú globális pénzügyi-gazdasági elemzőműhely, a Capital Economics hétfőn összeállított tanulmánya szerint emiatt egyre valószínűbbnek tűnik a hitelpiaci kondíciók nagyobb mértékű szigorodása – függetlenül attól, hogy további pénzügyi szolgáltatók is bajba kerülnek-e –, és ez megterhelheti a gazdasági aktivitást.

A ház szerint az kedvező fejlemény, hogy a Credit Suisse, amelyet a hétvégén felvásárolt a UBS bankcsoport, a tranzakció révén egészségesebb, tehetősebb bankcsoport részévé vált, és ez időt enged a UBS vezetésének is a Credit Suisse átalakítására, mindenekelőtt a Credit Suisse problémákkal terhelt befektetési banki részlegének áramvonalasítására.

A Capital Econmics hangsúlyozza azonban, hogy az ilyen jellegű „kényszerházasságok” a múltbeli tapasztalatok alapján rendszerint „vegyes sikerrel” járnak a bankszektorban, ráadásul az adott ügylettel szemben jogi kifogások is érkezhetnek.

A ház szerint mindenesetre nem túl biztató az ügylet fagyos hétfői kezdeti piaci fogadtatása abból a szempontból, hogy a UBS-tranzakció általánosságban is megerősíti-e a pénzügyi szektorba vetett bizalmat.

Az első piaci reakciók egyik magyarázata az, hogy a tranzakció során a Credit Suisse Additional-Tier 1 (AT1) kötvényállományának értékét teljes mértékben leírták, vagyis az AT1-kötvények befektetőit vonták be teherviselőként a részvényesek védelme érdekében, és ez más bankok AT1-kötvényállományának árfolyamát is gyengítette – hangsúlyozzák a Capital Economics londoni elemzői.

A szélesebb kép azonban azt mutatja, hogy a Credit Suisse ügyét nem lehet elszigetelt jelenségként kezelni, különös tekintettel arra a tényre, hogy a svájci nagybankot egészséges tőke- és likviditási rátái sem tudták megmenteni, amikor a pénzintézetbe vetett befektetői bizalom elpárolgott. Ez arra késztetheti a piacot, hogy utánanézzen, mennyit is ér valójában más olyan nagybankok tőkeállománya, amelyekről szintén az a feltételezés, hogy tőkemegfelelési rátájuk egészséges, így továbbra is hatalmas a bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy a fejlemények merre haladnak tovább – fogalmaznak hétfői tanulmányukban a Capital Economics londoni elemzői.

A ház szerint „meglehetősen valószínűtlen egy Lehman 2.0-esemény” bekövetkezte, de már a hitelkondíciók mérsékelt szigorodása is nyomást gyakorolhat a gazdasági növekedésre.

A Capital Economics elemzői ezzel a Lehman Brothers amerikai óriásbank másfél évtizeddel ezelőtti összeomlására és a 2008–2009-es globális pénzügyi válság ezt követő elhatalmasodására utaltak.

A 2008-ashoz hasonló globális pénzügyi válság kialakulását más nagy londoni házak sem tartják valószínűnek, de a piaci idegességet az elemzői közösség továbbra is kockázati tényezőnek tekinti.

Az egyik legtekintélyesebb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőműhely, az Oxford Economics friss tanulmányában kiemeli, hogy a bankválságok rendszerint súlyosan érintik a reálgazdasági kibocsátást – elsősorban a hitelezési kondíciók erőteljes szigorodása miatt –, és tartós károkat okozhatnak: egyes esetekben hosszú távon 5–10 százalékkal is csökkenthetik a megtermelt hazai összterméket (GDP).

Az Oxford Economics hangsúlyozza, hogy a globális bankszektorban kialakult feszültségeknek komoly átárazódási hatásai voltak a piacokon.

A ház közölte: alapeseti előrejelzése az, hogy a globális bankválságot ezúttal sikerül elkerülni, de még akkor sem meglepő az árazások átrendeződése, ha csak a bankválság puszta lehetőségének kockázata van jelen, éppen azért, mert a történelmi távlatú bizonyítékok arra vallanak, hogy ezek a válságok erőteljes hatást gyakorolnak a gazdasági növekedésre.