hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Lehet-e bármilyen pénznemben kifizetni egy számlát?

  • adozona.hu

Ki lehet-e fizetni euróban a forintban kiállított számlát, hogyan, és mikor kell az árfolyam-különbözetet elszámolni? – kérdezte olvasónk. Sinka Júlia adó- és számviteli tanácsadó szakértőnk válaszolt.

Olvasónk nemzetközi konferenciát szervezett Budapesten. A résztvevőknek a díj előre utalása után (2013. decemberben és 2014. januárban) előlegszámlát állítottak ki, majd a konferencia napjával egy végszámlát (0 forint fizetendővel, mivel az "előleg" a részvételi díj 100 százaléka volt). A részvételi díj adott volt, 36 ezer forint (amely tartalmazta az áfát is), a számlán (tájékoztató jelleggel) feltüntették a díjat euróban is (120 euró).

A résztvevők többsége külföldi volt, így 120 eurót utaltak a szervező euró bankszámlájára. A bevételeket és az áfát a számlákon szereplő forintösszeg szerint számolta el a cég, felmerül a kérdés, helyes-e ez így? A banki jóváíráskor kiegyenlítették a vevőköveteléseket forintban, és az eurószámlán euróban elkönyvelték a növekedést, kérdés: hogyan/mikor kell árfolyam-különbözetet elszámolni? (Az eurószámláról az egyenleget egy összegben vezették át a forintszámlára.)

A kérdésben bemutatott esetben a felek nem állapodtak meg devizában történő fizetésben, az előlegszámlát forintban állították ki, de annak tényleges rendezése devizában történt. A számla ellenértékének euróban történő feltüntetése csak tájékoztató adatként szerepelt a bizonylaton. Mivel a forintszámlát (előlegszámla) devizában egyenlítették ki, felmerülhet a kérdés, az áfa alapját a fizetett deviza- vagy a forintszámla alapján kell meghatározni (a kétféle meghatározás eltérő fizetendő áfát eredményez).

Az számviteli törvény (Szt.) 72. §-ának előírásaiból következően a teljesített szolgáltatások ellenértékéről a számlát a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján, a szerződés szerinti teljesítés időszakában kell kiállítani, a vevő által elismert, elfogadott értékben. A számlában foglaltak (beleértve az ellenértéket is) helyességét csak a szerződésben szereplő – a konferencia meghirdetésekor megadott – feltételekkel összevetve lehet ellenőrizni.

Azaz, ha – mint jelen esetben – az ellenértéket forintban határozták meg, akkor azt forintban is kell számlázni. A forintban számlázott összeget pedig forintban kell kiegyenlíteni. Amennyiben a partner a forintban kiállított számlán szereplő ellenértéket euróban szeretné kifizetni, akkor ennek nincs akadálya, de feltétele van, az, hogy a számla is euróban tartalmazza az ellenértéket.

Ehhez sztornírozni kell a forintban kiállított számlákat, majd ezt követően euróban kell azokat kibocsátani. A számlában szereplő euróértékek forintra történő átszámítása során az Szt. 60. §-ában, valamint az áfatörvény 80. §-ában foglaltak az irányadóak.

Az áfatörvény 59. §-a értelmében az előleg esetében az adófizetési kötelezettség az előleg jóváírásakor, kézhezvételekor keletkezik (ez a teljesítés időpontja). Amennyiben az adó alapja külföldi pénznemben meghatározott, a fizetendő áfa megállapításakor (teljesítés időpontja) érvényes, az áfatörvény 80. § (2) bekezdésében meghatározott árfolyamot kell figyelembe venni.

Így például ha a társaság euróban január 24-én, illetve január 31-én kapott (jóváírt) előleget, akkor az ezen időpontokban érvényes euróárfolyamok használatával kellett az euróban meghatározott áfaértéket forintra átszámítani. (Ez az az olvasó által felvázolt esetben feltehetőleg a bevallás önellenőrzését vonja maga után.)

Amennyiben a forintban kiállított számlát euróval egyenlítik ki, és számlát nem igazítják hozzá a fizetés pénzneméhez, akkor annyi eurót kell kapnia az eladónak (jelen esetben a konferencia szervezőjének), amennyi ahhoz szükséges, hogy az euró eladásával a számlában szereplő forintértékhez hozzájuthasson (ez esetben az euró mennyisége a számlázott forintértéknek az eladó által választott hitelintézet euróvételi árfolyamával való osztásával határozható meg).

Ebben az esetben – valószínűsíthetően – az ügylet eredményeként a szolgáltató cégnél nyereség realizálódik, amelyet, mint árfolyam-különbözetet kell elszámolni (a bevétel jóváírása napján érvényes árfolyam figyelembevételével). A kérdező cég lényegében ezt a megoldást választotta. Ez a módszer tehát számvitelileg kezelhető, de vitatható, hogy megfelel-e az áfatörvény fentiekben vázolt követelményeinek.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Tűzifa adómentessége

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

Tárgyi adómentes szolgáltatás

Bunna Erika

adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2021 október
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
hirdetÉs