Legalább 5 év, míg autópályán lehet eljutni Kolozsvárra, Marosvásárhelyre

Megosztás Tetszik

A Nagykereki-Bors II. autópálya-határátkelőhely megnyitása a romániai nagyvárosok közül csak a határ mellett fekvő Nagyváradot teszi elérhetővé gyorsforgalmi úton. Legalább öt évet kell még várni, míg Nagyvárad és Marosvásárhely között is megépül az autópálya, a Marosvásárhely-Brassó szakasz megépítése pedig egyelőre nem szerepel a tervekben.

A pénteki határnyitáskor Lucian Bode román közlekedési miniszter felidézte: a román és a magyar kormány képviselői 2011. július 5-én írták alá a megállapodást a magyarországi M4-es és a romániai A3-as észak-erdélyi autópálya összekapcsolásáról. A miniszter hozzátette: a román fél időben teljesítette kötelezettségeit.

A határátkelőhelytől azonban egyelőre csak 5,3 kilométert lehet autópályán haladni Erdély belseje felé. A rövid szakasz Bihar (Biharia) település mellett csatlakozik a Nagyvárad-Szatmárnémeti országútba. A csomóponthoz érkező, Kolozsvár felé tartó autósok több lehetőség közül választhatnak. A legrövidebb és leggyorsabb változat, hogy délnek kanyarodjanak, és Nagyváradon át az eddig is használt, és rendkívül forgalmas E60-as európai úton haladjanak tovább a Királyhágó és Bánffyhunyad érintésével. Ha a majdani autópálya nyomvonalával párhuzamos, Zilah felé vivő, 35 kilométerrel hosszabb utat választják, kisebb forgalomra, de lassúbb haladásra számíthatnak a rossz állapotban lévő útburkolat miatt.

A román állam 2003-ban döntött arról, hogy megépíti a Borstól Brassóig vezető 515 kilométeres észak-erdélyi (A3-as) autópályát. A pályaépítést nemzetbiztonsági okokra hivatkozva kivonta a közbeszerzési törvény hatálya alól, és versenytárgyalás nélkül bízta meg az amerikai Bechtel társaságot a feladat elvégzésével. Az észak-erdélyi pálya építése teljes fiaskónak bizonyult. 2013-ig – amikor a román állam szerződést bontott a Bechtellel – csak a Kolozsvár mellett elhaladó 52 kilométeres szakaszt adták át, és további 60 kilométeren végezték el a munkálatok mintegy felét. Az aláírás pillanatában a teljes pálya értékét 2,2 milliárd euróra tervezték, ám a román államnak a tervezett munkálatok csupán 15 százalékáért 1,4 milliárd eurót kellett kifizetnie.

A romániai közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) ezt követően rövidebb szakaszokra osztotta a pályát, és ezekre keresett tervezőt meg kivitelezőt. Ez a folyamat is számos kudarccal járt. A Bechtel által részben megépített 55 kilométeres Bihar-Berettyószéplak (Suplacul de Barcau) szakasz befejezésére 2015-ben megkötött szerződés nyertese, egy spanyol-román konzorcium neki sem látott a munkának, és egy év múlva a szerződés felbontását kérte.

A Marosvásárhely melletti szakasz és bekötőút építési pályázatát 2015-ben elnyerő cégcsoport azt követően bontott szerződést, hogy a román hatóságok több mint egy évig nem adták át neki a munkaterületet. Azóta újabb versenytárgyalások, és a kihirdetett eredmények elleni óvások és öt évi pereskedések nyomán csak 2020 májusában sikerült aláírni a szerződést egy olyan társasággal, amelyik azóta el is kezdte a munkát. A román állam időközben elérte, hogy az észak-erdélyi pálya megépítését is uniós forrásból finanszírozhassa.

Az A3-as pályából a ma átadott öt kilométeres szakasz mellett a Kolozsvár közelében elhaladó Magyarnádas (Nadaselu)-Aranyosgyéres (Campia Turzii) 61 kilométeres szakasz, és a Marosvásárhelyhez közel eső Radnót (Iernut)-Nyárádtő (Ungheni) 14 kilométeres szakasz épült meg eddig.

A román közlekedési miniszter júliusban kijelentette: a 2020-as év az észak-erdélyi autópálya éve lesz. A miniszter hozzátette: eltökélt szándéka, hogy valamennyi szakaszon elhárítsa a bürokratikus akadályokat, és elmozdítsa a holtpontról a pályaépítést. Lucian Bode az őszi hónapokra ígérte a Kolozsvár mellett elhaladó és Marosvásárhelyhez közelítő pályaszakaszok közötti hézagot lecsökkentő 17 kilométeres Maroskece (Chetani)-Radnót szakaszának átadását.

Amint a romániai sajtóban közölt légi felvételeken látszik, az említett szakaszon már az útburkolat festésén dolgozik a kivitelező. Emellett a 15,69 kilométeres Aranyosgyéres-Maroskece szakaszon és a bekötőutakkal együtt 9,2 kilométeres Nyárádtő-Marosvásárhely útvonalon folyik az útépítés.

A romániai infrastruktúrafejlesztéseket monitorozó Pro Infrastructura szakmai egyesület azonban augusztus közepén arra figyelmeztetett, hogy az államhatár melletti, valamint a Kolozsvár közelében elhaladó átadott pályaszakaszok közötti 151,75 kilométeres távolságon jelenleg sehol sem folynak pályaépítési munkálatok.

A romániai közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság honlapján elérhető interaktív térkép adatai szerint az államhatár és Kolozsvár között csupán három rövidebb pályaszakasz megépítésére kötötték meg a szerződést. A 28,55 kilométeres Bihar-Bisztraterebes (Chiribis) szakaszt román-szlovák konzorcium, a 13,55 kilométeres Berettyószéplak-Szilágynagyfalu (Nusfalau), valamint a 12,24 kilométeres Vaskapu (Poarta Salajului)-Magyarzsombor (Zimbor) szakaszt török cég építheti. A közbeeső 26,35 kilométeres Bisztraterebes-Berettyószéplak szakaszon októberig várják a pályázatokat, a 41 kilométeres Szilágynagyfalu-Vaskapu szakaszon (mely a Meszes hegység alatti alagutat is tartalmazza) a pályáztatás előkészítése zajlik, a 30,06 kilométeres Magyarzsombor-Magyarnádas szakaszon pedig szeptember második felére ígérik a győztes pályázó megnevezését.

Ha minden a romániai közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság forgatókönyve szerint halad, akkor 2025-ben lehet autópályán eljutni a Nagykereki-Bors II határátkelőhelytől Marosvásárhelyre.