Egy kis könyvelési kreativitás

Megosztás Tetszik

A számvitelnek is, mint mindennek, nem ártana a kor igényeihez igazodnia. A könyvelői tevékenység egyik fontos feladatrésze az egyezetés, hiszen bármilyen precízen is igyekszünk könyvelési munkánkat ellátni – lássuk be – azért becsúszhatnak malőrök. Miért ne alakítsuk ki a főkönyvi könyvelési rendszerünket úgy, hogy az már első ránézésre is mutathasson egyezőséget, vagy egyezőtlenséget, és ami még fontosabb: azonnali információt számunkra.

A számviteli törvény kizárólag a 0-9-ig számlaosztályt nevesíti (számszerűsíti), a többi kialakítása, alábontása a mi dolgunk. Természetesen mindezt a mérleg és eredménykimutatás sorait figyelembe véve, hiszen könyvelési munkánk gyümölcse majd a beszámoló valamilyen formája lesz. Példaként kiragadnám az adókat, ezen belül is a kifizetéseseket, juttatásokat terhelő adókat.

1999 előtt még Társadalombiztosítási kötelezettségek néven emlegették a mai „járulékokat”, viszont 1999-től kezdve ezek az APEH nyilvántartása alá kerültek. 2011-től összeolvadt az APEH és a VPOP is és így lett a NAV, ami abból a szempontból fontos, hogy már a NAV adófolyószámláján látjuk lekönyvelve például a környezetvédelmi termékdíjat is. Fordítsuk a javunkra az integrálódást! Használjuk ki a benne rejlő lehetőségeket!

Sajnos a helyi adók NAV adófolyószámláján történő nyilvántartása iránti próbálkozás megdőlt, pedig a könyvelők álma vált volna valóra, hogy mindent egy adófolyószámlán lássanak végre. Ahány önkormányzat, annyi nyomtatvány és legalább annyiféle adófolyószámla…

A NAV adófolyószámláján minden olyan tételt szerepel, amelyet a vállalkozás bevallott, vagy a NAV határozatban foglalta (1/3-os táppénz, késedelmi kamat, bírság stb.) és melyeket a vállalkozás pénzügyileg rendezett. Természetesen ezeket a tételeket mielőtt bevallanánk, könyvelnünk is kell.

Olvassa tovább cikkünket, hogy megtudja, milyen a praktikus könyvelés!