Kötelezettségszegési eljárás Magyarország ellen

Megosztás Tetszik

Kötelezettségszegési eljárást indított szerdán az Európai Bizottság Magyarországgal szemben, mert úgy látja, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kiskereskedelmére vonatkozó nemzeti szabályok ellentétesek az uniós joggal. Egy másik eljárásban a testület a városi zajártalommal szembeni megfelelő fellépést hiányolja.

Az Európai Bizottság szerdán egy indokolással ellátott véleményt és egy felszólító levelet küldött Magyarországnak, amelyekben felkéri az országot, hogy teljes mértékben alkalmazza az uniós jogszabályokat.

A testület hivatalos felszólító levelet küldött Magyarországnak arra hivatkozva, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kiskereskedelmére vonatkozó nemzeti szabályok ellentétesek az uniós joggal.

Egy magyar jogszabály ugyanis a Bizottság szerint arra kötelezi a kiskereskedőket, hogy a hazai és importált mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekre annak ellenére is egységes árrést alkalmazzanak, hogy az importált termékek költsége függ a devizától és az árfolyam-ingadozástól. A magyar jog így a hazaihoz képest hátráltathatja az importált mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek értékesítését. Az ilyen akadályozás az áruk szabad mozgásának alapelvébe ütközik. A magyar hatóságoknak mostantól két hónapjuk van arra, hogy válaszoljanak a Bizottság által megfogalmazott érvekre.

Az Európai Bizottság arra is felszólította Magyarországot, hogy készítse el a zajszennyezettség csökkentését célzó uniós szabályok értelmében előírt stratégiai zajtérképeket és cselekvési terveket (2002/49/EK zajirányelv).

A korai halálozás második leggyakoribb oka a légszennyezés után a környezeti zaj, amely a közúti, vasúti és repülőtéri forgalom, valamint ipari, építőipari és egyes más kültéri tevékenységek velejárója. A zajirányelv előírja a tagállamok számára, hogy a nagyobb városi területekről, főbb közút- és vasútvonalakról és repülőterekről készítsenek zajtérképeket és zajkezelésre vonatkozó cselekvési terveket, és ötévente tegyék közzé azokat.

A Bizottság 2016 áprilisában felszólító levelet küldött Magyarországnak. Történt ugyan bizonyos előrehaladás, a magyar hatóságok azonban továbbra sem állították össze a budapesti agglomeráció vonatkozásában szükséges stratégiai zajtérképeket és az ország jelentősebb közútvonalai és vasútvonalai vonatkozásában szükséges cselekvési terveket, illetve nem tájékoztatták a Bizottságot. A Bizottság ezért úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld a tagállamnak. Amennyiben Magyarország két hónapon belül nem teszi meg a szükséges lépéseket, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.