Kormányszóvivői bejelentések

Megosztás Tetszik

A szőlő aranyszínű sárgaság betegségével, a szifiliszszűrésekkel, az európai uniós forrásokkal kapcsolatos szerdai kormánydöntéseket ismertette Szondi Vanda kormányszóvivő pénteken Budapesten, a sajtótájékoztatón – közölte az MTI.

A szóvivő beszámolt a paksi atomerőműnél jelenleg is folyó munkálatokról. Ismertetése szerint a Duna jobb partján már kialakították a bárkák kikötéséhez szükséges rögzítési pontok acélszerkezeteit, és befejeződtek a süllyesztéshez szükséges mederkotrási és tisztítási munkálatok.

Közölte, a hídfő kialakítását is folyamatosan végzik, ahogy a paksi atomerőmű területén is a bejáróút stabilizálását. A kőszállítás folyamatos, a partfal biztosítását pedig folyamatos kőszórással biztosítják – mondta.

Szondi Vanda tájékoztatása szerint a Duna bal partján megkezdődött a kőmű építése, és itt is folyamatos a kőszállítás.

Megkezdődött a három vízrajzi állomás – a fenékküszöb felvízi és alvízi állomás, valamint a hidegvízcsatorna-állomás – telepítése. Kifejtette, a fenékküszöb felvízi állomásánál az állomás telepítése, valamint a geodéziai bemérése megtörtént, a vízmérce észlelésre alkalmas. A nyomásszonda védőcsövéhez szükséges földmunkák készen vannak, a védőcső fektetése pedig folyamatban van; ezután a védőcsőbe történő nyomásszonda elhelyezése következik - részletezte.

Az alvízi állomásnál folyó munkálatokról azt mondta, a rézsűs vízmérce kiépítéséhez szükséges földmunkák befejeződtek, a vízmérce telepítése és geodéziai bemérése kész, az állomás alkalmas az észlelésre, a nyomásszonda beszerelése és üzembe helyezése pedig jelenleg is folyamatban van.

A hidegvízcsatorna-állomásnál megkezdődtek a telepítési munkák, a műszerház és a nyomásszonda már üzemel, a vízmérce telepítése van hátra – közölte. Úgy összegzett, a vízrajzi állomások létesítése ütemezetten halad, a munkák jelenleg valamennyi helyszínen folyamatban vannak.

Szondi Vanda bejelentette, pluszjogokat kapnak a hegybírók az aranyszínű sárgaság fitoplazma miatt.

Emlékeztetett arra, hogy jelenleg Magyarország teljes területén, ugyan eltérő intenzitással, de jelen van ez a betegség, amely teljes ültetvényeket betegíthet meg, és az ültetvények ki is pusztulhatnak. Hozzátette, a hatékony védekezés feltétele a fertőzött tőkék mielőbbi szakszerű ártalmatlanítása és eltávolítása.

A kormányszóvivő azt mondta, a hegybíró nem csupán a nyilvántartott ültetvények, hanem minden, a betegség terjedése szempontjából jelentős kockázatot jelentő szőlő művelését ellenőrizheti. Abban az esetben, ha a földhasználó és a tulajdonos azért nem kötelezhető kivágásra, mert nem ismert a lakóhelye, vagy nem kézbesíthető a felszólítás, a hegybíró egyből elrendelheti a közérdekű kivágást – ismertette.

Közölte: az a tulajdonos kaphat kártalanítást az ültetvényének egy veszélyes kórokozó megjelenése miatti felszámolása után, aki vállalja, hogy öt éven belül a kivágott tőkék helyére újakat telepít.

Szondi Vanda a kormány szerdai ülésének döntéseiről beszámolva közölte, amellett, hogy a szifiliszszűrést a várandósság első harmada mellett a második trimeszterre is kiterjesztik, magas fertőzési kockázat esetén, illetve ha a nő nem vett részt várandósgondozáson, akkor a szüléskor gyorstesztet is kell alkalmazni.

A gyorsteszt eredményéről az újszülöttet ellátó orvost haladéktalanul tájékoztatni kell, pozitív eredmény esetén pedig gondoskodni kell az anya megfelelő kezeléséről – mondta.

A szóvivő megjegyezte, a szabályozás a már folyamatban lévő várandósgondozásokra is kiterjed.

A fertőzés időben történő felismerésével hamarabb megkezdhető a kezelés, csökkenthető a magzat fertőzésének kockázata és a veleszületett szifiliszes esetek száma - indokolta a kormány döntését, amely szerinte tovább erősíti a várandós nők és a magzatok védelmét.

Emlékeztetett arra, hogy Magyarország vállalta az Arachne+ kockázatkezelési rendszer teljes körű alkalmazását, ami az európai uniós helyreállítási forrásokhoz történő hozzáférés egyik feltétele. A rendszer az uniós támogatásokhoz kapcsolódó visszaélési, összeférhetetlenségi és korrupciós kockázatok azonosítását segíti - mondta. Az Európai Bizottság észrevételei alapján az agrártámogatások adatai is kötelezően bekerülnek a rendszerbe; nemzeti irányító hatóság koordinálja és ellenőrzi az alkalmazást, a Nemzeti Kifizető Ügynökség pedig kéthavonta feltölti a szükséges adatokat – mondta.

A közigazgatásban használatos, iratkezelő Poszeidon-, vagy EKEIDR-rendszerről szólva közölte, 17 milliárd forintot takarít meg a kormány két év alatt azzal, hogy felfüggeszti ennek a rendszernek a kiterjesztését.

A szoftvert üzemeltető és fejlesztő cégcsoport éveken keresztül versenytársak nélkül, egyedüli indulóként nyert meg tízmilliárdos állami közbeszerzéseket – mondta Szondi Vanda.

Közölte, a kormány elrendelte a rendszer felülvizsgálatát, a cél az, hogy a közigazgatásban is kialakulhasson a szabad verseny, az állami szervek piaci szoftvereket is választhassanak az adminisztrációhoz.

Emlékeztetett arra, hogy a Poszeidon, továbbá a Kréta és a Neptun ügyében a rendőrség hivatali visszaélés gyanúja miatt nyomoz.

A kormányszóvivő közölte, a kormány az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáráról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványok közül azt támogatta, amely a B-dosziék és B-mappák esetében a nyilvánosságra hozatali határidőt december 31-ről 2027. február 25-re, a kommunizmus áldozatainak emléknapjára változtatja.

Szondi Vanda szólt arról is, hogy egyszerűsítik a külképviseleteken feleslegessé vált állami járművek és más ingóságok külföldi értékesítését, valamint az államra visszaszálló egyes alapítványi vagyon nyilvántartásba vételét.

Kifejtette, a külképviseleteken jelenleg 598 jármű van, amelyek közül 116 tíz évnél idősebb vagy 250 ezer kilométernél többet futott, az egyszerűbbé váló eladással is spórol a kormány – olvasható az MTI közleményében.