További témák
hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Kockázatos az internetes gyógyszervásárlás – magyar fogyasztói vélemények

  • adozona.hu

A hazai fogyasztók meghatározó többsége továbbra is patikából, egy kisebb része pedig drogériából szerzi be a szükséges gyógyszert. Az interneten rendszeresen vásárlók negyede, míg az egyáltalán nem vásárlók 60 százaléka tart a hamis gyógyszertől. A lakosság közel egytizede viszont nem is hallott arról, hogy léteznének hamis gyógyszerek, derült ki Hamisítás Elleni Nemzeti Testület és az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet hamisítás elleni világnap alkalmából megrendezett közös sajtótájékoztatóján.

Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnöke, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) elnökhelyettese köszöntőjében elmondta, hogy a legfrissebb felmérések szerint a szellemitulajdon-intenzív iparágakban évente közel 470 ezer munkahely esik ki közvetlenül a hamisítás következtében az Európai Unióban, ami 19 ezer milliárd forintot, vagyis az érintett szektorok értékesítésének 7,4 százalékát teszi ki. Magyarországon ez a veszteség a közvetlen értékesítés tekintetében átlagosan évi több mint 12 százalék, ami körülbelül évi 290-300 milliárd forintnak felel meg, nem beszélve a közel tízezer munkahely kieséséről. „Csak a szellemi tulajdonjogok által védett technológiának van a társadalom számára is hozzáadott értéke, ezért ahogy minden szektorban, úgy a gyógyszeriparban is az illegális gyártás és kereskedelem a fogyasztóknak okozott súlyos egészségügyi károk mellett a legális piaci szereplőknek is komoly gazdasági fejtörést jelentenek” – hangsúlyozta az SZTNH elnöke. Hozzátette: az elmúlt években jelentős lépések történtek az ellátási lánc hatékonyabbá és biztonságosabbá tételére, amely az innovációra is jótékony hatást gyakorol. 

A megnyitóbeszédet követően Ilku Lívia, a HENT Gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának vezetője bemutatta a szervezet megbízásából májusban készült, ezer fő megkérdezésén alapuló felmérésének eredményeit, amely a lakosság gyógyszerhamisítással, valamint az illegális gyógyszer-kereskedelemmel kapcsolatos ismereteit és attitűdjeit vizsgálta. Ebből kiderült, hogy a válaszadók 95%-a gyógyszertárból szerzi be orvosságát, ugyanakkor a termékhez nem engedélyezett weboldalakon vagy ismerősön, rokonon keresztül is több mint 10%-uk jut hozzá. Divatos a piaci gyógyszerbeszerzés, az internetes és fizikai piacokon pedig a betegek 6%-a vásárol gyógyszert. Emellett 91% hallott arról, hogy létezik egyáltalán a gyógyszerhamisítás jelensége.

A beszerzési forrással kapcsolatban összességében elmondható, hogy közel minden negyedik (23%) interjúalany vásárolt már gyógyszert internetes forrásból, ugyanakkor érdekes adat, hogy 17% még csak nem is hallott arról, hogy akár innen is be lehet szerezni.

„A gyógyszerhamisítást igazán csak a fogyasztók határozott és tudatos döntései szoríthatják vissza, a kereslet pedig akkor csökkenhet, ha a betegek hiteles információkhoz jutnak. Ezért fel kell hívnunk a figyelmet az illegális forgalmazási csatornák és hamisított gyógyszerek veszélyeire” – mondta el Ilku Lívia. Hozzátette: hosszú évek óta ez az a terület, ahol a legnagyobb – közel teljes – a hamis termékek elutasítottsága. 

A felmérés az internetes gyógyszervásárlás biztonságosságával kapcsolatos percepciókra is kitért: a válaszadók 40%-a szerint kimondottan kockázatos dolog interneten gyógyszert vásárolni. Ennek megítélése az életkor előrehaladtával ugyan emelkedik, de minél iskolázottabb valaki, annál kevésbé fél a rizikótól. Továbbá azok körében, akik általánosságban rendszeresen vásárolnak neten, ott a rizikótól való félelem 24%, míg a neten egyáltalán nem vásárlók körében 60%. Előbbieknél jóval átlag (9%) feletti azok aránya is (17%), akik biztonságosnak ítélik meg az online vásárlást. A netes tranzakcióval kapcsolatos bizalmatlanság leginkább a hamis gyógyszertől való félelemben nyilvánul meg: 52% szerint fennáll a veszélye annak, hogy hamis termékhez juthatunk, 49% pedig attól tart, hogy a kezelésre nem a megfelelő készítményt választaná és csak rontana az egészségi állapotán.

Ehhez kapcsolódik az az adat is, amelyből kiderül, hogy mindössze csak közel minden negyedik (23%) válaszadó látott már olyan hirdetést, vagy weboldalt, amelyről azt gyanította, hogy illegálisan kereskedik gyógyszerrel. „A fogyasztók túlnyomó többsége még mindig a gyógyszertárakat tartja a legmegfelelőbb beszerzési formának, bár a korábbi évekhez képest az online forgalmazási csatornának nőtt a jelentősége – hangsúlyozta Fittler András, a Pécsi Tudományegyetem GYTK Gyógyszerészeti Intézetének docense a kutatási eredmények kapcsán. A szakember szerint egyébként továbbra is elengedhetetlen fontosságú a lakosság folyamatos edukációja, mivel a legális csatornák mellett az illegális forgalmazók is jelen vannak az online térben és a fogyasztók többségének még mindig komoly nehézséget jelent a biztonságos és a bizonytalan minőségű termékeket forgalmazó honlapok megkülönböztetése. Ebben nyújthat biztos pontot az, hogy a legálisan gyógyszert áruló patikák megkülönbözetett logóval vannak ellátva.

A felmérés kitért a gyógyszerhamisítás ellen bevezetett, a csomagolást érintő és az EU tagországaira kötelezően előírt biztonsági elemekre is. (Míg korábban a gyógyszerek eredetiségét laboratóriumi vizsgálatok nélkül csak a csomagolás szemrevételezésével lehetett megállapítani, addig február óta az eredetiséget manipulálás elleni eszköz és egyedi kódok garantálják.) A válaszadók közel harmada (29%) hallott az új biztonsági elemek bevezetéséről, ugyanakkor képes-magyarázatos segítséggel már a megkérdezettek 42%-a tudta azonosítani legalább az egyik új biztonságot növelő elemet. (A rendszeres gyógyszerszedők esetében ez 53%.) A szerializációval kapcsolatos ismereteket az érintettek jellemzően az írott sajtóból szerezték (49%) be, vagy a gyógyszerésztől kapták (32%), de a tájékoztatásban a háziorvos (22%) és az informális csatornák is (családtagok, ismerősök) szerepet játszottak (21%).

Az OGYÉI főigazgatója az adatok kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy bár hazánkban a gyógyszerellátási lánc hagyományosan erősen szabályozott, a biztonsági elemek bevezetése csak tovább erősíti az uniós szinthez képest amúgy is magas hazai gyógyszerbiztonságot. Szentiványi Mátyás ugyanakkor hangsúlyozta: „A legnagyobb erőfeszítések is hiábavalóak abban az esetben, ha valaki illegális forrásból vásárol gyógyszert, hiszen ilyenkor a legális és ellenőrzött ellátási lánc nyújtotta biztonság már nem érvényesül.”

A rendezvény végén átadták az idei HENT Díjat, amelyet Csiki Olivér Tamás pénzügyőr százados, rendészeti kiemelt szakreferens (Nemzeti Adó- és Vámhivatal, Központi Irányítás, Rendészeti Főosztály, Rendészeti Szakirányítási és Koordinációs Osztály) vehetett át a hamisítás elleni fellépés egyik legaktívabb hazai és nemzetközi szintű támogatójaként. A díjátadón elmondták: a szakember a tevékenységével közérthetően hívja fel a figyelmet a szellemi tulajdoni jogsértések és a hamisítás káros hatásaira, ezáltal jelentősen hozzájárulva a fogyasztók tudatosságnöveléséhez is.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Társasház felújítási alap

Nagy Norbert

adószakértő

2019 szeptember
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X