Keretemelés, jogállamiság betartása, halasztás: szempontok az EU költségvetéséhez

Megosztás Tetszik

Az EU német költségvetési biztosa kedden a 2018-as büdzsé tervezetének bemutatásakor megerősítette, hogy a 2020 utáni többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslat minimum fél évvel történő elhalasztását fogja kezdeményezni, és egy június végén előterjesztendő „koncepciós papírban” meggondolás tárgyává teheti a kohéziós alapok összekapcsolását a jogállamiság elveinek betartásával.

Egy június végén napvilágra kerülő dokumentumban az Európai Bizottság egyelőre csak egy lehetőségként eljátszhat annak a gondolatával is, hogy a kohéziós politikai kifizetéseket 2020 után politikai feltételekhez, így a jogállamisági alapelvek betartásához is kössék. Ezt Günther Oettinger, az EU költségvetési biztosa tudatta egy újságírói kérdésre válaszolva kedden, amikor bemutatta az EU 2018-as évre vonatkozó büdzséjének első tervezetét.

A német biztos megjegyzése azért figyelemreméltó, mert mint azt a BruxInfo megírta, a német kormány kohéziós politika jövőjéről készült, május 11-ei keltezésű pozíciós papírja is megfontolásra érdemesnek nevezi a kohéziós források folyósításának összekötését a jogállami alapelvek betartásával. Az elképzelést, egyelőre egy lehetőségként az a dolgozat karolhatja fel, amelyet június utolsó napjaiban készül közzétenni az Európai Bizottság a közös költségvetés és azon belül is a kohéziós politika jövőbeni alakulásánál szóba jövő opciókról.

A dokumentum egyike annak az öt anyagnak, amelyben Brüsszel ki- és különböző területekre lebontja az EU jövőbeni fejlődésére vonatkozó öt forgatókönyvet, amit a márciusban nyilvánosságra hozott Fehér Könyv tartalmaz. Az Oettinger és Corina Cretu, kohéziós biztos felügyelete alatt kidolgozandó koncepciós papír egyelőre csak opciókat és nem kész javaslatokat tartalmaz majd. De, a jelek szerint egyik lehetőségként felbukkanhat benne az uniós felzárkóztatási pénzek folyósításának politikai feltételekhez való kötése is. Ez a fajta feltételrendszer már a mai szabályoktól sem idegen, de alapvetően költségvetési és makrogazdasági dimenziója van. Politikai feltételek teljesítésétől nincs függővé téve a kifizetések elérhetővé tétele.

Oettinger azt a korábban már bejelentett hírt is megerősítette, hogy 2017 vége helyett csak 2018 félévében kívánja előterjeszteni a Bizottság hivatalos javaslatát a következő, 2020 utáni többéves keretköltségvetésre (más néven pénzügyi keretre). A német biztos ezt két megfontolással magyarázta. Először is a brit kilépésről folyó tárgyalásokon év végére még nem lesznek világosak a válás pénzügyi következményei. Másfelől Brüsszel szeretné, ha az EU jövőjéről folyó gondolkodás is eljutna egy olyan fázisba, amikor már jobban lehet látni a politikai opciókat és azok pénzügyi következményeit. Oettinger közölte, hogy mivel e két ok miatt fontos információk nem állnak majd rendelkezésre, ezért felveszi a kapcsolatot a Tanáccsal és az Európai Parlamenttel egy esetleges halasztás véget.

A Bizottságot elvileg az uniós jog arra kötelezi, hogy már az év végén előrukkoljon a költségvetési javaslattal.

A 2018-as költségvetés érdekessége, hogy ez lesz az utolsó éves büdzsé 28 uniós tagállammal. (Az Egyesült Királyság elvileg 2019 március végén távozik). A Günther Oettinger által kedden bemutatott költségvetési tervezet a kifizetések szintjén 8,1 százalékos növekedést irányoz elő 2017-hez képest. Ennek hírek szerint elsősorban a britek nem örülnek, mert az ő érdekük az, hogy miután fél lábbal már kívül vannak az EU-ból, minél kevesebbet kelljen befizetniük a közösbe. Ezzel szemben a büdzsé nettó hozzájárulóinak és haszonélvezőinek 2018-ban közös érdeke, hogy minél több pénzt kipréseljenek még egyszer utoljára a britektől.

A költségvetési biztosnak mindazonáltal van hivatalos „alibije” a kifizetések megemelésére. Mivel a jelenleg futó pénzügyi keretet csak az utolsó pillanatban, 2013 decemberében fogadták el, ezért a kohéziós programok végrehajtása egy-két évvel később kezdődött, és csak mostanában pörög fel. Ha eddig spórolni lehetett a kifizetéseken, akkor mostantól fel kell pörgetni ezeket, hogy kielégítsék a tagállamok csillapíthatatlan étvágyát. Nem is akárhogyan: 2017-ről 2018-ra a költségvetési terv értelmében 25,7 százalékkal több pénzt szánnak a felzárkóztatási források kifizetésére.

Az európai régiókban beruházásokat finanszírozó strukturális és befektetési alapokra 55,4 milliárd euró jutna jövőre, míg az agrártermelőknek és a vidékfejlesztésre 59,6 milliárd.

A migrációra és a biztonságra 4,1 milliárdot különítene el a 2018-as büdzsében a Bizottság, így a területre 2015 és 2018 között immár 22 milliárd euró juthat.

A Bizottság a fiatalok tanulására, képzésére és munkahelyteremtésére is növelni kívánja a közös forrásokat. Az Erasmus+ programra jövőre 2,3 milliárd eurót szánnak, ami közel 10 százalékos növekedés az előző évhez képest. Külön költségvetése lesz az európai szolidaritási testületnek, amely 2-12 hónapos időszakra önkéntes képzési, munkavállalási és tapasztalatszerzési lehetőségeket kínál majd az európai fiataloknak vissza nem térítendő uniós támogatásból. 2018 és 2020 között 342 millió euróból finanszírozhatják majd 100 ezer európai fiatal részvételét külföldi programokban, amelyek a szolidaritás erősítését szolgálják.

Eddig már 30 ezren jelentkeztek be az erre a célra létesített portálra, köztük 560 magyar fiatal jelezte érdeklődését az európai szolidaritási testületben való részvétel iránt. 

Pénzügyi kötelezettségvállalások szintjén 161 milliárd eurót (a GNI 1,02 százalék), a tényleges kifizetések szintjén pedig 145,4 milliárd eurót nyom az EU jövő évi költségvetésének tervezete. 

Oettinger azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy ha csak a június 8-ai brit választás után nem kötik masnira a jelenlegi többéves keretköltségvetés félidei felülvizsgálatát, akkor át kell dolgozni a javaslatot és kevesebb pénz maradhat fontos kiadásokra. London a választásokra hivatkozva blokkolja a megállapodást, ami az eddiginél jóval nagyobb rugalmasságot tesz lehetővé a források költségvetési fejezetek és éves előirányzatok közötti átcsoportosítására.