Kamatemelés lezárása: megoszlanak az elemzői vélemények

Megosztás Tetszik

Egyöntetűen meglepőnek nevezték a 125 bázispontos jegybanki alapkamat-emelés mértékét az MTI-nek nyilatkozó elemzők, a kamatemelési ciklus leállításáról azonban megoszlottak a vélemények.

Megjegyezte, hogy a közelmúltban a forint történelmi mélypontja közelébe került az euróval szemben, annak ellenére, hogy az elmúlt időszak kamatemelési üteme és szigora a világon szinte egyedülálló infláció elleni "elkötelezettséget" mutat. Bár a hazai reálkamatszint továbbra is negatív, de régiós és nemzetközi összehasonlításban ennek mértéke kifejezetten visszafogott szintet mutat – hangsúlyozta. A forint árfolyamát jelenleg nem elsősorban a kamatszint mozgatja, jóval jelentősebb szerepe van a gázárak alakulásának – amely érdemben rontja az egyensúlyi és növekedési kilátásokat –, a dollár erősödésének, a globális kockázatkerülésnek és az uniós embargós, illetve forráskifizetési viták bizonytalanságainak – tette hozzá.

Arra is emlékeztetett, hogy a jegybank a legutóbbi kamatdöntő ülésén likviditásszűkítő intézkedésekről döntött, amelyek támogatják, hogy már nem kell érdemben emelni a kamatokat, annak ellenére, hogy az év hátralevő részében az infláció még jelentős mértékben emelkedhet - fűzte hozzá.

Az elemző megjegyezte, hogy az ukrajnai konfliktus, az Oroszország elleni szankciók, és az igen alacsony mértékű Európába irányuló orosz gázszállítások hatására érdemben folytatódott az európai energiaárak emelkedése, így a rövid távú inflációs nyomás enyhülése továbbra is valószínűtlen. Sőt, a rezsicsökkentés átlagfogyasztás feletti kivezetése, a jelenlegi szintek mellett várhatóan tovább emelkedő energiaárak, egyes termékpályákon a folytatódó átárazások és a vállalati költségek meredek elszállása miatt az infláció szignifikáns emelkedése várható – írta.

Az egyhetes betéti kamat, valamint az alapkamat mérséklésére legkorábban 2023 második felében számít az elemző, amennyiben az inflációs folyamatok arra utalnak, hogy az infláció 2024-ben visszatérhet a toleranciasáv 4 százalékos teteje alá, így a jövő év végére a várakozásuk szerint 9,00 százalékra csökkenhet az alapkamat – fogalmazott. Megjegyezte azt is, a hazai kamatemelési ciklus befejezését szintén támogatja, hogy a régiós jegybankok szintén leállították a kamatemelési sorozatot.

Molnár Dániel, a Makronóm Intézet elemzője a kamatemelési ciklus lezárásáról úgy vélte, hogy az "a jelenlegi bizonytalan gazdasági környezetben nem feltétlenül célravezető", a jegybanknak pedig addig kellene folytatnia a kamatemeléseket, amíg nem látszódik az infláció tetőzése, amely legkorábban az idei év végével következhet be.

Az energiaárak továbbra is jelentős volatilitást mutatnak, amely pedig begyűrűzik minden termék árába. Itt megnyugvásra az orosz-ukrán háború lezárásáig, illetve a szankciók feloldásáig nem lehet számítani, ami viszont tartósan magas energiaárakat, és így inflációs nyomást eredményez, valamint rontja a fizetési mérleg egyenlegét – figyelmeztetett. A kamatemelések folytatására emellett Molnár Dániel szerint azért is szükség van, mivel ez támogatja a forint árfolyamát, amely pedig kihatással van az importált termékek árain keresztül az inflációra is.

Ezen folyamatok, kiegészülve az aszály és a háború élelmiszerárakra gyakorolt hatásával, illetve a rezsicsökkentés korrekciójának szeptemberi megjelenésével az inflációs adatokban, várakozásuk szerint azt indukálják majd, hogy a pénzromlás üteme a következő hónapokban 20 százalék fölé emelkedik. Ilyen inflációs szintek mellett a kamatemelések túl korai leállítása jelentős kockázatot hordoz magában, még azzal együtt is, hogy az inflációt döntően meghatározó kínálati tényezőkre a jegybanki politika nem tud hatást gyakorolni – emelte ki.

Régiós összehasonlításban Csehországban és Lengyelországban várhatóan a következő időszakban érdemben nem szigorodnak majd tovább a kamatkondíciók, ami kedvező helyzetet teremthet a forint számára, míg az Európai Központi Bank várhatóan folytatja majd kamatemelési ciklusát. Fontos kérdés lesz a következő időszakban, hogy mennyire lesznek hatékonyak a jegybank likviditáslekötő intézkedései, a kötelező tartalékráta emelése, a jegybanki diszkontkötvény aukciók, valamint a változó kamatozású, hosszú futamidejű betét bevezetése. Ezek várhatóan erősítik majd a jegybanki transzmissziót a likviditás célzott lekötésén keresztül, amely kiemelten fontos a jelenlegi turbulens gazdasági környezetben - hangsúlyozta az elemző.

Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója kifejtette, az MNB visszatér a korábbi "unortodox" monetáris politikai eszköztár használatához, elsősorban a bankközi likviditás menedzselésével próbálja majd befolyásolni a rövid oldali kamatokat, ám kérdéses, hogy hogyan értékelik majd ezt a külföldi befektetők. Főleg akkor lesz ezt nehéz elmagyarázni, amikor az infláció a jegybank előrejelzése szerint is év végéig még emelkedhet, és a célsávba csak 2024-ben csökkenhet vissza – jegyezte meg Kiss Péter.

Hozzátette, ezt a likviditási politikát a múltban, alacsony kamatkörnyezetben sikerrel végezte a jegybank, az viszont kérdéses, hogy egy magas, és rövid távon továbbra is emelkedő inflációs helyzetben mennyire lesz sikeres a régi-új politika. Különösen akkor, amikor a meghatározó fejlett piaci jegybankok épp hogy a nem konvencionális eszközöktől szabadulnának, és egyre nagyobb kamatemelések mellett köteleződnek el az infláció elleni harcban.