hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Johnson: 2021 első napjától új bevándorlási rendszer lép életbe

  • MTI

A brit kormány 2021 első napjától érvényesíteni akarja a tervezett új bevándorlási rendszert, amely azonos elbírálás alá veszi az Európai Unióból és az EU-n kívüli országokból érkezőket – mondta pénteken Boris Johnson brit miniszterelnök.

Johnson, aki a december 12-ére kiírt előrehozott parlamenti választások konzervatív párti kampányának vezetőivel tartott közös sajtótájékoztatót Londonban, kijelentette: ha a konzervatív kormány hivatalban marad a választás után, lépéseket tesz azért, hogy 2021. január 1-jétől Nagy-Britannia a tervezett ausztrál típusú, pontozásos elbírálásra alapuló bevándorlási rendszert alkalmazhassa.
    
Hozzátette: a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) közvetlen előnyei közé tartozik, hogy csökkenteni lehet a szakképzettség és nagy-britanniai állásajánlat nélkül érkező bevándorlók számát.
    
Johnson szerint ezzel egy olyan tényező számolható fel, amely jelenleg erőteljesen akadályozza a nagy-britanniai bérszínvonal emelkedését.
    
A brit kormányfő nem először fejti ki ezt a véleményét a választási kampány kezdete óta.
    
A BBC televízió minapi interjúműsorában azzal indokolta az új pontozásos elbírálási rendszer bevezetésének tervét, hogy jelenleg ellenőrizetlen bevándorlás zajlik egy több mint 500 millió lakosú térségből – vagyis az EU-ból –, és a szakképesítés nélkül érkezők tömege az elmúlt húsz évben a nagy-britanniai bérek emelkedését is akadályozta.
    
Johnson szerint az uniós bevándorlási szabályozás mindemellett diszkriminatív az EU-n kívüli országokból érkezőkkel szemben, és ezért is indokolt a mindenkire egyformán érvényes szabályozás bevezetése.
    
Pénteki sajtótájékoztatóján a brit miniszterelnök megerősítette: ha a Konzervatív Párt a jövő havi választáson többséget szerez az alsóházban, a kormány még karácsony előtt ismét a parlament elé terjeszti a Brexit feltételeit rögzítő megállapodást, és az Egyesült Királyság legkésőbb a kilépés jelenleg érvényes határnapján, január 31-én távozik az Európai Unióból.
    
Az EU-val elért, módosított Brexit-megállapodást a választási kampány első mozzanataként feloszlatott előző parlament – amelyben a konzervatívok kisebbségben voltak – nem ratifikálta, mivel a képviselők többsége októberben leszavazta a kormány által megszabott szűkös, három vitanapot engedélyező menetrendet.
    
Boris Johnson azonban a pénteki sajtótájékoztatón kijelentette: ezúttal teljes mértékben bízik abban, hogy a kilépési menetrend tartható lesz, mivel a Konzervatív Párt minden egyes képviselőjelöltje személyesen tett ígéretet arra, hogy ha megválasztják, támogatni fogja a Brexit-megállapodás ratifikálását.
    
Johnson közölte: a Brexit után tervezett módosítások alapján a jövőbeni közbeszerzési pályázatok elbírálási kritériumai között lesz az az előírás is, hogy a közszférának brit termékeket kell vásárolnia.
    
Hozzátette: amint Nagy-Britannia "megszabadul" az uniós szabályozásoktól, új állami támogatási rendszert is bevezet a bajba kerülő üzleti vállalkozások megsegítésére.
    
A választási kampány pénteki napját beárnyékolta egy eszkalálódó vita, amely a Channel 4 tévétársaság és a Konzervatív Párt között robbant ki, miután Boris Johnson nem vett részt a csatorna által előző este rendezett pártvezetői vitán.
    
A vita témája az egyes pártok környezetvédelmi stratégiája volt, de mivel Johnson nem jelent meg, a kormányfőnek szánt szék helyére – a szintén távolmaradó Nigel Farage Brexit párti pártelnökhöz hasonlóan – a tévétársaság egy olvadozó jégszobrot helyezett, amely a Földet ábrázolta.
    
A Konzervatív Párt hétfőn részrehajlással, "provokatív, pártos trükközéssel" vádolta a televíziós társaságot és hivatalos panaszt nyújtott be a műsorszórás szabályainak betartását is ellenőrző brit távközlési felügyelethez (Ofcom).
    
A párt közölte azt is, hogy ha megnyeri a választást, az új tory kormány felülvizsgálja a Channel 4 közszolgálati tevékenységének szabályozását.
    
A Channel 4 kereskedelmi adóként működik, tevékenységét jórészt reklámokból és műsorainak értékesítéséből fedezi, de valójában közszolgálati kötelezettségeket ellátó állami tulajdonú csatorna, amelynek anyavállalata közvetlenül a médiaügyekért is felelős kulturális minisztériumhoz tartozik.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Időszakos orvosi vizsgálatok

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Egyéni vállalkozásból kivonás

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink