hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Johnson: 2021 első napjától új bevándorlási rendszer lép életbe

  • MTI

A brit kormány 2021 első napjától érvényesíteni akarja a tervezett új bevándorlási rendszert, amely azonos elbírálás alá veszi az Európai Unióból és az EU-n kívüli országokból érkezőket – mondta pénteken Boris Johnson brit miniszterelnök.

Johnson, aki a december 12-ére kiírt előrehozott parlamenti választások konzervatív párti kampányának vezetőivel tartott közös sajtótájékoztatót Londonban, kijelentette: ha a konzervatív kormány hivatalban marad a választás után, lépéseket tesz azért, hogy 2021. január 1-jétől Nagy-Britannia a tervezett ausztrál típusú, pontozásos elbírálásra alapuló bevándorlási rendszert alkalmazhassa.
    
Hozzátette: a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) közvetlen előnyei közé tartozik, hogy csökkenteni lehet a szakképzettség és nagy-britanniai állásajánlat nélkül érkező bevándorlók számát.
    
Johnson szerint ezzel egy olyan tényező számolható fel, amely jelenleg erőteljesen akadályozza a nagy-britanniai bérszínvonal emelkedését.
    
A brit kormányfő nem először fejti ki ezt a véleményét a választási kampány kezdete óta.
    
A BBC televízió minapi interjúműsorában azzal indokolta az új pontozásos elbírálási rendszer bevezetésének tervét, hogy jelenleg ellenőrizetlen bevándorlás zajlik egy több mint 500 millió lakosú térségből – vagyis az EU-ból –, és a szakképesítés nélkül érkezők tömege az elmúlt húsz évben a nagy-britanniai bérek emelkedését is akadályozta.
    
Johnson szerint az uniós bevándorlási szabályozás mindemellett diszkriminatív az EU-n kívüli országokból érkezőkkel szemben, és ezért is indokolt a mindenkire egyformán érvényes szabályozás bevezetése.
    
Pénteki sajtótájékoztatóján a brit miniszterelnök megerősítette: ha a Konzervatív Párt a jövő havi választáson többséget szerez az alsóházban, a kormány még karácsony előtt ismét a parlament elé terjeszti a Brexit feltételeit rögzítő megállapodást, és az Egyesült Királyság legkésőbb a kilépés jelenleg érvényes határnapján, január 31-én távozik az Európai Unióból.
    
Az EU-val elért, módosított Brexit-megállapodást a választási kampány első mozzanataként feloszlatott előző parlament – amelyben a konzervatívok kisebbségben voltak – nem ratifikálta, mivel a képviselők többsége októberben leszavazta a kormány által megszabott szűkös, három vitanapot engedélyező menetrendet.
    
Boris Johnson azonban a pénteki sajtótájékoztatón kijelentette: ezúttal teljes mértékben bízik abban, hogy a kilépési menetrend tartható lesz, mivel a Konzervatív Párt minden egyes képviselőjelöltje személyesen tett ígéretet arra, hogy ha megválasztják, támogatni fogja a Brexit-megállapodás ratifikálását.
    
Johnson közölte: a Brexit után tervezett módosítások alapján a jövőbeni közbeszerzési pályázatok elbírálási kritériumai között lesz az az előírás is, hogy a közszférának brit termékeket kell vásárolnia.
    
Hozzátette: amint Nagy-Britannia "megszabadul" az uniós szabályozásoktól, új állami támogatási rendszert is bevezet a bajba kerülő üzleti vállalkozások megsegítésére.
    
A választási kampány pénteki napját beárnyékolta egy eszkalálódó vita, amely a Channel 4 tévétársaság és a Konzervatív Párt között robbant ki, miután Boris Johnson nem vett részt a csatorna által előző este rendezett pártvezetői vitán.
    
A vita témája az egyes pártok környezetvédelmi stratégiája volt, de mivel Johnson nem jelent meg, a kormányfőnek szánt szék helyére – a szintén távolmaradó Nigel Farage Brexit párti pártelnökhöz hasonlóan – a tévétársaság egy olvadozó jégszobrot helyezett, amely a Földet ábrázolta.
    
A Konzervatív Párt hétfőn részrehajlással, "provokatív, pártos trükközéssel" vádolta a televíziós társaságot és hivatalos panaszt nyújtott be a műsorszórás szabályainak betartását is ellenőrző brit távközlési felügyelethez (Ofcom).
    
A párt közölte azt is, hogy ha megnyeri a választást, az új tory kormány felülvizsgálja a Channel 4 közszolgálati tevékenységének szabályozását.
    
A Channel 4 kereskedelmi adóként működik, tevékenységét jórészt reklámokból és műsorainak értékesítéséből fedezi, de valójában közszolgálati kötelezettségeket ellátó állami tulajdonú csatorna, amelynek anyavállalata közvetlenül a médiaügyekért is felelős kulturális minisztériumhoz tartozik.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Végrehajtói letiltás mértéke?

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Munkaviszony megszüntetése GYED alatt

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 szeptember
H K Sze Cs P Sz V
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 1 2 3 4
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close