Ilyen még nem volt: adózási és nyelvtani fejtörő a Kúria előtt

Megosztás Tetszik

Az adózó nemcsak a rá kirótt áfahiány és adóbírság miatt támadta a bírósági ítéletet, hanem az egyes szám használatát is sérelmezve kért felülvizsgálati eljárást a Kúriától.

Az adóhatóság a felperes bevallásainak utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzéseket folytatott le általános forgalmi adó adónemben több időszak vonatkozásában. A megállapításai alapján a felperest négy különböző időszak tekintetében négy határozatban kötelezte adókülönbözet, adóbírság és késedelmi pótlék megfizetésére többek között azért, mert egyes számlakibocsátók által kibocsátott számlák tartalmi hiteltelenségét állapította meg, más esetben a felperes az általa kibocsátott számláit a bevallásában nem szerepeltette, így az után – bevétel eltitkolás miatt – magasabb összegű adóbírságot szabott ki.

Az elsőfokú bíróság a felperes négy határozat ellen benyújtott kereseteivel indult pereket egyesítette és a felperes keresetét elutasította. A felperes ezen jogerős ítélet felülvizsgálatát kérte a Kúriától. A hivatkozásai szerint a bíróság csak egyes számban a keresetét és nem a kereseteit utasította el, így a keresetei nem kerültek elbírására. Vitatta továbbá az ítélet érdemi megállapításait is.

A Kúria megállapította, hogy perek egyesítése esetén az ítélet rendelkezései, akkor terjednek ki valamennyi kereseti kérelemre, amennyiben az az ítélet indokolásából megállapítható. Ebből a szempontból nem irányadó az, hogy az ítélet rendelkező része a keresetre egyes, vagy többes számban utal. A számlák tartalmi hiteltelensége nem azonos azzal, hogy a számlákon szereplő díj arányban áll-e a ténylegesen elvégzett műszaki tartalommal. A bevallási kötelezettség elmulasztása esetén pedig az adózó a bevételét nem hozza az adóhatóság tudomására, azt tehát ténylegesen eltitkolja. A bevétel eltitkolás tehát objektíve minden esetben fennáll, ha az adózó bevételeinek a fizetendő adó nem felel meg függetlenül attól, hogy mi az adózó tudattartalma, vagy arra gondatlanságból, adott esetben könyvelési hibából, avagy szándékosan került sor – mondta ki a Kúria.