hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Ezt kell tudni a gyűjtőszámláról

  • adozona.hu

Hogyan kell könyvelni a gyűjtőszámla alapján? Az Adózóna olvasójának kérdésére Sinka Júlia szakértőnk válaszolt.

A kérdező a következőkben kérte az Adózóna segítségét: „Cégünknél először kerül sor gyűjtőszámla kiállítására a felek megállapodása alapján. Fuvardíjat számláz bruttó 1 millió 500 ezer forint értékben, a tényleges teljesítési időpontok 2013.12. haviak. A számlán a teljesítési időpont megegyezik a fizetési határidővel: 2014. 01.15. Kérném segítségüket a helyes elszámolás módjára, melyik időpontban kell elszámolni az áfát és a bevételt, ha lehetséges szíveskedjenek megadni az erre vonatkozó kontir tételeket!

Számviteli szempontból – a számviteli törvény (Szt.) 165. §-ának (1) bekezdése szerint - minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani (készíteni), ezek adatait pedig a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell - kezdte válaszát szakértőnk.

A termékértékesítésről, a szolgáltatásnyújtásról kiállított bizonylat a számla, így a gyűjtőszámla is.

Gyűjtőszámla (Áfa-tv. 164. §.) csak olyan ügyletekről állítható ki, amelyek fizikailag elkülönülnek, illetve áfa szempontból is külön teljesítésnek minősülnek, a gyűjtőszámla több teljesítési időponttal rendelkezik. (Az Áfa- tv. ezt úgy fogalmazza meg, hogy több számla kiállítására jogalapot teremtő ügylet teljesül – mint például az Önök esetében több fuvarozási szolgáltatás teljesült 2013 decemberében.)

A gyűjtőszámlán tehát az összes számlakibocsátásra jogalapot adó ügylet adóalapját tételesen fel kell sorolni adómérték, illetve adómentesség és teljesítési nap szerinti csoportosításban (Áfa-tv. 171.§.), valamint az adott ügylethez tartozó valamennyi teljesítési időpontnak szerepelnie kell.

Fentiekből következően a gyűjtőszámlának nincs saját teljesítési időpontja, a teljesítési időpont az egyes ügyletekhez van rendelve: azaz több jogalapot teremtő teljesítés, de csak egy bizonylat.

Ezért  a gyűjtőszámlán szereplő tételeket külön, az egyes tételekhez rendelt teljesítési időpontra kell könyvelni.

A szükséges részletezés történhet az analitikus vagy a főkönyvi könyvelés keretében. Amennyiben erre az analitikus nyilvántartást használják, akkor az abból készült, összevont adatokat tartalmazó feladás alapján rögzítik az árbevétel-adatokat a főkönyvi könyvelésben. (A gyűjtőszámlán lévő fizetendő áfát egy tételben akkor lehet rögzíteni, ha a számlázott tételeket azonos mértékű áfa terheli, mint jelen esetben.)

Fontos tehát, hogy az Áfa-tv. értelmezésében a gyűjtőszámla nem teljesítési időpontot meghatározó szabály, hanem egy számlázási technika!

Lényege az, hogy a felek arról állapodnak meg, hogy a köztük történt (egyebekben az Áfa-tv. 55., illetve 57.§-a alá tartozó), már elszámolt ügyleteket nem külön-külön számlázzák, hanem egy bizonylatot állítanak ki. Ebből az következik, hogy az egyes ügyletek teljesítési időpontja marad az úgynevezett főszabály szerinti időpont, azaz az egyes ügyletek tényállásszerű megvalósulásának időpontja – függetlenül a szolgáltatás nyújtója által megadott fizetési határidőtől.

Ha viszont valójában nem gyűjtőszámla kibocsátásról van szó, hanem időszakos elszámolásról – ahogyan azt a kérdésben megadott információk egyébként sugallják -, úgy az Áfa-tv. szerinti teljesítési időpont (58. § alapján a fizetési határidő) és a számviteli törvény szerinti teljesítés időpontja elválik egymástól.

A számvitel „háttérjogszabálya” a polgári jog. Azaz a számvitel szerinti teljesítési időpont mindig a szerződő felek által a szerződésben meghatározott időpont, amennyiben a teljesítés időpontját a felek tételesen nem határozták meg, úgy a Ptk. szerinti teljesítési időpontot kell figyelembe venni a számviteli elszámolás során.

Így a határozott időszaki elszámolású szolgáltatások esetében a polgári jogi teljesítési időpont az időszak utolsó napja - hangsúlyozta az Adózóna szakértője.

Az Szt. 5. § (7) bekezdésének előírása szerint az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit (ráfordításait) kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. A bevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek (az összemérés elve). 

Ennek kontírozási „következményei” az alábbiak:
• nettó árbevétel elszámolása a számviteli (polgári jogi) teljesítés időpontjában (2013. december hó)  T 311. Vevők-  K 91. Bevételek, és
• Áfa  T 311. Vevők- K 4799. Különféle rövid lejáratú egyéb kötelezettségek.
• az Áfa-tv. szerinti teljesítési időpontban (2014. január hó)
T 4799 Különféle rövid lejáratú egyéb kötelezettségek– K 467. Fizetendő áfa. 
Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Szerszámtöltő könyvelése

Gyüre Ferenc

adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink