adozona.hu
Így kell elszámolni a Lyoness-visszatérítést
//adozona.hu/altalanos/Igy_kell_elszamolni_a_Lyonessvisszateritest_1QBS3I
Így kell elszámolni a Lyoness-visszatérítést
Hogyan kell elszámolni a Lyonesstől kapott visszatérítést, milyen áfaelőírások vonatkoznak erre az ügyletre? Olvasónk kérdésére Bartha Katalin (InterTax Pro Adóblogok) válaszolt.
Olvasónk a következőket kérdezte: "Egyik ügyfelem (cég) mostanában rendszeresen kap a Lyonesstől törzsvásárlói visszatérítést a bankszámlájára. Erről nem állít ki számlát, viszont áfásan beüti a pénztárgép kártyás vásárlásai közé. Kérdésem: ez nem inkább utólag kapott árengedménynek minősül? Ebben az esetben inkább áfamentesnek kellene lennie? Egyáltalán kell erről bármit is kiállítani, be kell-e ütni, akár áfamentesen a pénztárgépbe? Adózás szempontjából gondolom csak a társasági adót kell megfizetni utána."
Mindenekelőtt szeretném előre bocsátani, hogy a kérdésben szereplő felvetésre csak a tényállás, a szerződés teljes körű ismerete mellett adható pontos válasz - hangsúlyozta szakértőnk, majd a következőképpen folytatta.
Az internetről megszerezhető információk alapján a Lyoness ügyfelek és a partnervállalatok minden egyes, Lyoness partnervállalatnál végzett vásárlásuk által Lyoness előnyökre tesznek szert. A Lyoness ügyfelek pénzvisszatérítésben részesülnek minden meghatározott módon történő vásárlás után, a saját vásárlásaiból, illetve más ügyfelek vásárlásaiból.
Megfordítva az ügyletet, a visszatérítésben részesülő cég utólagos/pótlólagos jövedelemhez jut egyrészt a saját vásárlásai, másrészt mások vásárlásai után. Ráadásul nem az értékesítőtől, hanem harmadik féltől.
A magyar számviteli jog számlához kapcsolódó és számlához nem kapcsolódó engedményt ismer (a skontó nyilván szóba sem kerülhet itt), ám ezek mindegyike a terméket eladó és az azt megvásárló fél közötti ügylethez kapcsolódnak. E kifizetés, visszatérítés azonban nem e felek között történik, hanem egy harmadik fél és a vásárló között, illetve a visszatérítés egy része nem a saját, hanem mások vásárlásához kapcsolódik. Ezek miatt véleményem szerint megkérdőjelezhető a visszatérítés adott engedményként történő kezelése.
A kapott pénzösszeget azonban mindenképpen szükséges elszámolni a társaság könyveiben. Minthogy az engedményként történő kezelés megkérdőjelezhető, így szükséges áttekinteni, hogy mely bevétel kategóriába lehetne beleilleszteni.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény árbevétel meghatározásának [72. § (1)] áttekintése nélkül is kijelenthető, hogy nem tekinthető annak.
Ezzel szemben a törvény 77. § (1) bekezdése értelmében „egyéb bevételek az olyan, az értékesítés nettó árbevételének részét nem képező bevételek, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során keletkeznek, és nem minősülnek sem a pénzügyi műveletek bevételeinek, sem rendkívüli bevételnek.”
E kategóriának megfelelhet a visszatérítés.
Szerződés hiányában nehéz minősíteni, hogy az áfatörvény alkalmazásában miként kellene, lehetne minősíteni az ügyletet. Vélelmezve, hogy az ügylet az áfa hatálya alá tartozik, csak szolgáltatásnyújtás lehetne. Ez esetben a felek székhelye, letelepedése határozza meg, hogy belföldi áfás vagy közösségi adómentes ügyletről beszélhetünk. Ez esetben számlázással is kísérni szükséges az ügyletet.
Ha a visszatérítés kapcsán „csak” egy pénzügyi teljesítés jelenik meg a Lyoness és a cég között, akkor nem történik termékértékesítésnek vagy szolgáltatásnyújtásnak minősülő ügylet, ezért az nem tartozik az áfa hatálya alá. Számlakiállítási kötelezettség nincs, de számviteli bizonylattal kísérni kell az ügyletet.
A rendelkezésemre álló információk alapján nem látom indokoltnak a visszatérítések összegének pénztárgépbe történő beütését.
Ha a visszatérítésben részesülő társasági adó hatálya alá tartozó cég, társaságiadó-köteles bevételt jelent számára a visszatérítésként kapott összeg.
Hozzászólások (0)