Hitelező támadta a felszámolót, a Kúria döntött

Megosztás Tetszik

Felszámolási eljárásban, közbenső mérleggel lezárt elszámolási időszakban történtek elleni kifogásról döntött a Kúria.

Az évek óta folyamatban levő felszámolási eljárásban öt közbenső mérleget már jogerősen jóváhagyott az elsőfokú bíróság. A hitelező iratbetekintés során átvizsgálta a felszámoló által a felszámolás teljes időtartama alatt felszámolási költségként kifizetett összegeket és erre hivatkozással benyújtott kifogásában – 9 pontban, a korábbi jóváhagyott közbenső mérlegidőszakokra is kiterjedően megjelölve az indokolatlan kifizetéseket – támadta a felszámoló intézkedéseit. A felszámoló kérte a kifogás elutasítását.

Az elsőfokú bíróság részben helyt adott a kifogásnak, és kötelezte a felszámolót, hogy a végzésben meghatározott – a korábbi mérlegidőszakokban történt kifizetésekre is kiterjedő – összegeket a felszámolói díja terhére számoljon el, illetve az így nem fedezett összeget a saját vagyonából fizesse be az adós felszámolás hatálya alá eső vagyonába.

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.

A felszámoló felülvizsgálati kérelme alapján eljárva a Kúria a jogerős végzést hatályon kívül helyezte – az elsőfokú bíróság végzésére kiterjedően – és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Az EBH2011.2333. számú döntés szerint, amennyiben a felszámoló által a közbenső mérlegben, s a hozzá kapcsolt iratokban foglaltak eltérnek a tényektől, a közbenső mérleg jóváhagyása nem akadálya a korábban jóváhagyott mérlegidőszak újabb vizsgálatának. A jelen ügyben az volt a kérdés, hogy milyen mélységig kell a felszámolónak a közbenső mérlegben és a hozzá kapcsolt iratokban bemutatnia a költségeket és mi a hitelező felelőssége a kifogások előterjesztése kapcsán.

A Kúria leszögezte, hogy a közbenső felszámolási mérleg, a bevételek és költségek alakulásáról készített kimutatás és a szöveges jelentés benyújtásakor a felszámolónak nem tételesen, az egyes kifizetésekre lebontva kell bemutatnia a hitelezők és a bíróság felé azt, hogy kinek és milyen összegű kifizetést teljesített. A hitelezők számára ugyanis a tételes felsorolásnak – hitelezői igényük kifizetése szempontjából – nincs jelentősége. Lehetőségük van az iratbetekintésre, és ennek alapján az adott mérlegidőszakban történtekkel kapcsolatos kifogás előterjesztésére.

A (Cstv.) 51. §-ának (1) bekezdésében szabályozottakra tekintettel nem megengedett az, hogy a hitelező a jóváhagyott közbenső mérlegben és a hozzá kapcsolt iratokban szereplő olyan tételekre hivatkozva terjesszen elő kifogást, amelyeket – általa sem vitatottan – korábban összesítve tartalmazott a közbenső mérleg és a hozzá kapcsolt iratok, de annak az alapiratait a hitelező nem tekintette meg. A hitelezőnek nem nyílik meg ismét a kifogás előterjesztési joga a korábban jóváhagyott mérlegidőszakokban elszámolt költségek utólagos áttekintésével.