Hitelbiztosítéki nyilvántartás ingóságokra, közjegyző nélkül

Megosztás Tetszik

A 2014. március 15-én hatályba lépő, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény jelentősen átalakítja a zálogjog szabályozását, így a zálogjogi nyilvántartást is. Az ingatlant terhelő zálogjogokat a jövőben is az ingatlan-nyilvántartásba jegyzik be, az ingó dolgokat, valamint jogokat és követeléseket terhelő zálogjogok nyilvántartása céljából az új Ptk. létrehozza a hitelbiztosítéki nyilvántartást. Az erre vonatkozó szabályozás részleteit a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, a hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló törvénytervezete tartalmazza.

Az előterjesztés egyelőre tervezet, amelynek tartalma módosulhat, ezért ez ebben a formájában nem tekinthető a kormány álláspontjának - hívja fel honlapján a figyelmet KIM.

A hitelbiztosítéki nyilvántartás abban különbözik a jelenlegi, a közjegyzők által vezetett ingó zálogjogi nyilvántartástól, hogy abba közvetlenül a felek – elektronikus úton tett – zálogjogi nyilatkozatai kerülnek be tartalmi ellenőrzés, hatósági kontroll nélkül. Ezen túl tehát maga a zálogjogosult és a zálogkötelezett intézkedhet a zálogjog létesítésének nyilvántartásban történő feltüntetése iránt, így a nyilvántartás nem a zálogjog fennállását, hanem a felek nyilatkozatának megtételét fogja tanúsítani.

A Polgári Törvénykönyv alapján nemcsak a zálogjog, hanem a tulajdonjog-fenntartással történő eladás, a lízingszerződés és a faktoring szerződés megkötése is bekerül a nyilvántartásba. 

A zálogkötelezett (vevő, adós, lízingbevevő) személye szerint nyilvántartott adatokba – kivéve az érintett magánszemély anyja nevét és a lakcímadatot – a hitelbiztosítéki rendszer erre szolgáló internetes felületén bárki, azonosítás nélkül, ingyenesen betekinthet a zálogkötelezett bizonyos adatainak megadásával. 

A tervezet szerint a törvény 2014. március 15-én lép hatályba.