Fizetési halasztás: kik számítanak közös háztartásban élőknek?

Megosztás Tetszik

A szülői házba bejelentett, de életvitelszerűen nem ott tartózkodó gyermeket közös háztartásban élő személyként kell-e megjelölni a fizetési halasztási kérelemben? – érdeklődött olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd szakértőnk válaszolt.

Fizetési kötelezettség elhalasztására irányuló kérelemben fel kell sorolni a kérelmezővel közös háztartásban élő személy adatait. Elváltam, vidéki családi házban lakom, annak fele részében, ugyanis a bíróság ítélete alapján megosztva használjuk a házat a volt férjemmel (a vagyonmegosztási per folyamatban van), akitől teljesen elkülönülten élek, külön egyszemélyes háztartást vezetek. A vidéki házunkba  van bejelentve egyik felnőtt fiunk, állandó lakosként, ám ő valójában a fővárosban él, ott dolgozik, s ott saját lakással rendelkezik. Életvitelszerűen a fővárosban tartózkodik, ő is külön háztartást vezet, pénzügyileg is teljesen önálló, független. A fentiek alapján nincs velem közös háztartásban élő személy. Ez jogilag is így van?

Szakértőnk válasza:

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 5/B paragrafusának i) pontja szerint közös háztartás: az egy lakóingatlanban életvitelszerűen együtt lakó természetes személyek közössége.

A Kúria Pfv. II. 22.288/2016. számú döntésében ugyan az élettársi kapcsolattal összefüggésben definiálta a közös háztartás fogalmát, ugyanakkor ez is irányadónak tekinthető. Ennek  értelmében a közös háztartás a felek tényleges együttlakását, életvitelszerű közös életét (együttes étkezés, pihenés, háztartásvezetés) jelenti. Vagyonjogi szempontból az életközösség legfontosabb eleme a gazdasági kapcsolat, az együttesen kitűzött célok érdekében való vagyoni együttműködés, vagyoni érdekközösség, akarategység, amelyben a felek egymást kölcsönösen támogatják, vagyoni ügyeiket közösen intézik, összetartozásukat minden vonatkozásban vállalják.

Mindezek alapján jogi szempontból sincs a kérdezővel közös háztartásban élő személy.