Ezért kell csökkenteni a nyugdíjakat és a béreket Szerbiában

Megosztás Tetszik

A hónapok óta vitatott állami bérek és nyugdíjak csökkentéséről nyilatkozott Saša Đogović, a szerbiai Piackutató Intézet munkatársa, aki úgy véli: az eddigi időhúzás és felelőtlen gazdasági politikai döntések okozzák a megvonások szükségességét – írja a kitekintő.hu.

Hónapok óta húzódik az állami szektor reformjainak megkezdése, melynek egyik legsarkalatosabb pontja volt  Lazar Krstić pénzügyminiszter lemondása. Ő akkor azzal indokolta döntését, hogy nem tud közösséget vállalni a kormány reformtörekvésivel, hiszen azok - mint mondta - nem elég gyorsak és nem elég szigorúak. A miniszterelnököt pedig túlzott lágyszívűséggel vádolta.

Az egykori pénzügyminiszter aggályait igazolja most Đogović a Beta hírügynökségnek adott interjújában, aki szerint, ha időben megkezdték volna a szükséges átalakításokat, talán nem lenne most szükség ezekre a megszorító intézkedésekre, vagy csak kisebb mértékben kellene csökkenteni az állami béreket és a nyugdíjakat.

Milyen változások jöhetnek?

A szerb média három lehetséges forgatókönyvet írt meg a csökkentés módját illetően. Egyes információk szerint a 25 ezer dinár alatti nyugdíjakat nem érintené a csökkentés, emellett Lazar Krstić utóda, Dušan Vujović kijelentette, hogy a béreket és nyugdíjakat legfeljebb 10 százalékkal kívánja csökkenteni. Ez azt jelentené, hogy a nyugdíjasok többségét nem érintené ez a megszorítás.

Ezzel a véleménnyel markánsan szemben áll a Szerbiai Munkaadók Uniója, akik szerint a közszférában a béreket minimum 25, a nyugdíjakat pedig 20 százalékkal kellene csökkenteni, ahhoz hogy valami eredményt érhessenek el. A Fiskális Tanács kétszázalékos áfa-növeléssel oldaná meg a jelenlegi helyzetet, amely számításaik szerint a költségvetés bevételét éves szinten mintegy 400 millióval növelné meg. Szerintük ha az áfát csak egy százalékkal sikerülne megemelni, akkor a bérek és a nyugdíjak esetében elegendő lenne “csak” 12 százalék csökkentéssel kalkulálni – írja a kitekintő.hu.