Évente mintegy 50 ezerrel nő a betöltetlen álláshelyek száma

Megosztás Tetszik

Immár négy éve a magyar gazdaság egyre erősödő problémája a munkaerőhiány: mára több mint 250 ezer álláshely áll betöltetlenül, és az idei mintegy 50 ezres növekedést mutató tendencia a következő néhány évben legfeljebb lassítható – derül ki a BDO Magyarország közelmúltban készült elemzéséből.

A legnagyobb gond jelenleg az iparban, ezen belül is a feldolgozóiparban érzékelhető, ezt követi az egészségügy és a szociális ellátás, majd a kereskedelem és a vendéglátás. A legtöbb nehezen betölthető munkakör esetében fontos tényező a kínált munkabér alacsony szintje, ugyanakkor a fizikai dolgozóknál a külföldi kivándorlás jelenti a legnagyobb problémát.

Az iparban a szellemi munkakörök területén a mérnöki pozíciókba (villamos-, gépész- és vegyészmérnökök) keresnek leginkább munkatársakat. Ez utóbbi területen várhatóan a következő években tovább romlik a helyzet: a nemzetközi cégek nagy fejlesztőközpontjai immár nem csupán Nyugat-Európából, hanem már az Egyesült Államokból és a Távol-Keletről is egyre erősebb elszívó hatást gyakorolnak. Az Y- és Z-generáció tagjai pedig a korábbi korosztályoknál jobb nyelvismeretük és nagyobb mobilitásuk, valamint a szinte akadálytalan információáramlás miatt jóval nehezebben tarthatók itthon.

A munkaerőhiány mértéke a következő néhány évben tovább nőhet, ám ennek üteme több intézkedés hatékony kombinálásával mérsékelhető. A kialakult helyzet megoldása érdekében a leggyakoribb eszköz a bérek folyamatos emelése, ám ez hosszabb távon komoly megtérülési és versenyképességi problémákhoz vezet. Egyre elterjedtebb a külföldi (elsősorban ukrán) munkaerő alkalmazása, ám erre a nyelvi korlátok miatt főként az egyszerűbb fizikai munkák körében kerül sor.

A fenti eszközök mellett a belföldi munkaerő mobilitásának erősítésében van komoly potenciál, ezen a területen az utazás megkönnyítése (például célzott buszjáratok üzemeltetése) mellett szálláshely és bérlakások nyújtása, illetve lakhelyváltoztatás esetére a házastás számára is biztosított munkahely a legjellemzőbbek. Főként a képzettebb munkaerő számára fontos vonzerő lehet olyan egyedi munkakörülmények teremtése, mint a távmunka, gyakornoki programok, vagy olyan részmunkaidős lehetőségek, amelyek főként kismamák, kisgyerekesek és nyugdíjasok munkába helyezését könnyíthetik meg.

Tekintettel azonban arra, hogy a munkaerőhiány várhatóan hosszú ideig fennálló probléma marad, a cégek nem kerülhetik meg azokat a hosszabb távon megtérülő beruházásokat sem, amelyek az egyszerűbb folyamatok automatizálását célozzák.