Energiaválság és takarékosság: megoszlanak a vélemények

Megosztás Tetszik

A magyar felnőtt népesség túlnyomó többsége már csökkentette az áram- és vízfogyasztását az energiaválság hatására, a kormány válságkezelését viszont élesen a megszokott pártvonalak mentén ítélik meg az emberek, egy fontos szempont kivételével – derül ki az Europion legfrissebb, a teljes 16 év feletti népességre reprezentatív kutatásából.

A takarékoskodás mára szinte általánossá vált: az áramfogyasztásán a lakosság 85 százaléka fogott vissza valamennyit – közel harmaduk nagy mértékben –, a vízfogyasztásán pedig 78 százalék. Az energia- és vízhasználat visszafogásának rangsorát a háztartási gépek ritkább használata vezeti (50%), ezt követi az öntözés (46%), az autómosás (45%) és a klímahasználat csökkentése (40%). Mindössze a népesség 12 százaléka mondta, hogy semmiben sem fogta vissza az energiahasználatot.

A kormány energiaválság-kezelését a magyarok inkább kedvezően értékelik: a „jó” és „jeles” osztályzatok együttes aránya 50 százalék, míg az elégtelen vagy elégséges minősítéseké 26 százalék. Az összkép mögött azonban mély törésvonal húzódik: a Tisza szavazóinak 81 százaléka adott jó vagy jeles osztályzatot, a Fidesz-szavazóknak viszont csupán 13 százaléka. A Mi Hazánk-szavazói inkább kritikusak (56% vs. 20%), míg az áprilisban nem szavazók és egyéb pártok támogatói inkább elégedettek (42% vs. 21%).

Hasonlóan táborfüggő a felelősség megállapításának kérdése is. A relatív többség, 40 százalék az előző kormány mulasztásait okolja a kialakult helyzetért, 34 százalék az extrém időjárást és a klímaváltozást, 18 százalék pedig a jelenlegi kormány felkészületlenségét. A pártvonalak itt is élesen kirajzolódnak: a Tisza-szavazók 68 százaléka az előző, Fidesz vezette kabinetre mutat, míg a Fidesz-szavazók 45 százaléka éppen a mostani kormány felkészületlenségét látja a háttérben.

Egy ponton viszont oldódik a táborok közötti feszültség. Arra a kérdésre, hogy elegendők-e az önkéntes, felelős fogyasztáscsökkentésre alapuló lépések, vagy szigorúbb szabályokra, akár szankciókra lenne szükség, a népesség többsége – 51 százalék – az önkéntesség mellett tette le a voksát; szigorúbb fellépést csak 27 százalék sürgetne. Ebben a kérdésben a különböző pártok szavazói meglepően közel állnak egymáshoz: a szigorítást minden táborban nagyjából 23–30 százalék támogatja, míg az önkéntességre irányuló megoldásokat 42–59 százalék tartja megfelelőnek a különböző politikai csoportok között. A megoldás mikéntjéről tehát nem a szokásos politikai logika mentén gondolkodik a közvélemény – vagy a politikai logika más megfontolásokból ugyan, de hasonló álláspont felé tereli a magyarokat.

A jövő energiamixét illetően a magyarok inkább a megújulók felé húznak. Az inkább nukleáris energiára épülő jövőt mindössze 9 százalék választaná, míg 42 százalék inkább a megújulókra, további 42 százalék pedig a kettő azonos arányú keverékére építene. A megújulók iránti vonzalom a fiatalabbaknál a legerősebb (a 16–29 évesek 47, a 60 felettiek 38 százalékával szemben), a nukleáris energiának pedig – bár összességében így is csak egy kisebbség – a Fidesz-szavazók körében van a legnépesebb tábora (22%), valamint itt is felfedezhető egy éles generációs törésvonal: a legidősebbek 15 százaléka favorizálná az atomenergiát a megújulók előtt, míg a fiatalok esetében ez csak 4 százalék.