Kitiltás az Erasmus-programból: magyar egyetemek kereseteit tárgyalja az Európai Unió Bírósága

Megosztás Tetszik

A luxembourgi székhelyű Európai Unió Bírósága mai ülésén tárgyalta a Debreceni Egyetem keresetét (DE) az Európai Unió Tanácsa ellen, amelyet a felsőoktatási intézmény 2023 márciusában nyújtott be, egyebek mellett a hallgatók kitiltása miatt az Erasmus programból – közölte az egyetem sajtóközpontja.

Az ügy mai tárgyalásán személyes meghallgatások történtek az Európai Unió Törvényszékének kilenctagú bírói nagytanácsa előtt. Az alperes Európai Tanácsot, valamint a mellette támogatóként beavatkozó Európai Parlamentet és az Európai Bizottságot tíz ügyvéd, míg a Debreceni Egyetemet és a mellette támogatóként beavatkozó Magyarországot öt ügyvéd képviselte, jelen volt a meghallgatáson Bács Zoltán professzor, a DE megválasztott rektora és Kossa György kuratóriumi elnök.

Bács Zoltán a bíróság előtt azt mondta, az egyetemi közösség megbántva és értetlenül áll az Európai Unió Tanácsának döntése előtt. "A magyar egyetemi és tudományos közösség az európai kollaborációk szerves része, amely a döntés kapcsán kitaszítottá vált, gátolva lett a tudomány szabadsága, a magyar diákok európai mozgása és járulékosan az egyetemi fejlesztések terén is. Ez nem lehet politikai kérdés, ez morális kérdés, ami súlyosan sérti a Debreceni Egyetemet az egyenlő bánásmód terén is" – fejtette ki Bács Zoltán a közlemény szerint.

Hozzátette: az erkölcsi károkat nehéz számokkal kifejezni, de az európai kollaborációk és a diákok Erasmus-részvételének ellehetetlenülése, a fenntarthatósági fejlesztések megszűnése önmagukért beszélő számokkal is bemutathatók: a végrehajtási határozat szerinti intézkedés óta mintegy negyvenezer debreceni diákot és kétezer oktatót és kutatót zárt ki az európai mobilitásból és kölcsönös tudástranszferből.

"Egyetemünk a PWC (Price Waterhouse Coopers) nemzetközi szakértőivel vizsgáltatta meg magát 2023-ban, az Európai Unió Tanácsának döntését követően, hogy mennyiben felel meg az Európai Egyetemi Szövetség autonómiaszempontjainak, és az irányítási struktúra mennyiben felel meg a politikai függetlenségnek. Az eredmények visszaigazolták a valóságot, azt, hogy mindenben nőtt az egyetem függetlensége, és megtudtuk azt is, hogy nemzetközi összehasonlításban igen jó helyezésünk van mind a szervezeti, mind az alkalmazotti, mind a pénzügyi, mind az akadémiai vonatkozásokban, több esetben az élmezőnyhöz tartozunk" – közölte Bács Zoltán.

Megjegyezte: ezek az eredmények tovább erősítették azt, hogy az egyetem kizárása az európai finanszírozási lehetőségekből a tudomány, az ifjúság és a felsőoktatás elleni bűn, olyanoknak a politikai és finanszírozási eszközökkel való büntetése, akik a politikán kívül állnak, fő erényük a nemzetközi tudáscsere, a jövő tudásának építése, az emberiség jóllétének fejlesztése. Határozott álláspontunk szerint a jogállamiság védelmében jogellenes, aránytalan és indokolatlan eszközökkel nem lehet fellépni -–jelentette ki Bács Zoltán.

Kossa György jelezte: a Debreceni Egyetemet fenntartó Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány alapító okirata szerint az alapítvány mindenkori kuratóriumában három tagnak, azaz a többségnek a Debreceni Egyetemhez kell kötődnie, ez az alapító okirati változás is igazolta a bíróság felé az alapítvány politikai függetlenségét.

A mai tárgyalást szerdán öt további magyar egyetem (SE, ÁTE, ÓE, ME, DUE) által indított per tárgyalása, majd a tanácskozási szakasz követi, amely több hónapig is elhúzódhat, és csak ezt követően hirdeti ki az ítéleteit az Európai Unió Bírósága – zárul a DE közleménye.