hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Évekig nem fizetett a cége osztalékot? Elévülhet vagy sem?

  • adozona.hu
2

Elévül-e az előirányzott, de több éven keresztül ki nem fizetett osztalékkötelezettség, lehet-e azzal az adóalapot csökkenteni? – kérdezte olvasónk Pölöskei Pálné okleveles adószakértő, okleveles könyvvizsgáló szakértőnk válaszolt.

Egy vállalkozás több éven keresztül osztalék-előírási kötelezettséget határozott el, de végül nem fizetett osztalékot. Ennek következtében évről évre van elévült osztalék-kötelezettsége. Helyes az az eljárás, ha rendkívüli bevételként könyvelem, mint elévült kötelezettség, és az adóalapot csökkentem vele? A magánszemély tag részéről keletkezik ezzel kapcsolatban bármiféle megfizetendő adó? – kérdezte olvasónk.

Valószínű, hogy ez az osztalékkötelezettség nem évült el – véli Pölöskei Pálné. A Ptk. (2013. évi V. törvény) 6:22. §-a szerint az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik. Ha a taggyűlés osztalékfizetésről határozott, de a fizetés időpontjáról nem, akkor az elévülési idő még nem kezdődött meg.

Az elévülési idő ugyanis a fizetés esedékességétől kezdődik. Ha pedig a követelést a jogosult menthető okból (például nem volt a cégnek pénzügyi fedezete) nem tudja érvényesíteni, az elévülés nyugszik (Ptk. 6: 24. §). Ha az elévülés nyugszik, az akadály megszűnésétől számított egyéves – egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetén három hónapos – határidőn belül a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból egy évnél – egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetén három hónapnál –kevesebb van hátra.

A kötelezettség megszüntetésének ezért az lehet a módja (ha nem kívánja a társaság az osztalékot kifizetni), hogy azt a tagok elengedik. Ebben az esetben a társasági adótörvény (1996. évi LXXXI. törvény) szerint az elengedett és rendkívüli bevételként elszámolt osztalék-kötelezettség összegével az adózás előtti eredmény csökkenthető (társasági adótörvény 29/Q § (3) bekezdés). 2014. január 1-jétől – az illetéktörvény (1990. évi XCIII. törvény) előírásai szerint nem keletkezik a társaságnál ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettség sem (Illeték törvény 17. § (1) bekezdés t) pont).

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (2)
Tudás

kérdésem az lenne, ha a tagok elengedik az osztalékot, az visszakerül az eredménytartalékba, a társaságnak nme kell illetéket fizetni ? A magánszemélyt sem terheli semmi

bobo08

Kérdésem az lenne, hogy a fent leírtak alapján az elengedéskor nem kell SZJA-t és EHO-t fizetni az osztalék után? A teljes bruttó osztalék visszakerül év végén az eredménytartalékba?
választ előre is köszönöm Babi

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Családi kedvezmény 16 év fölött

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Hipa – egyszerűsített adómegállapítás

Szipszer Tamás

adószakértő

23HIPAK_A-NY-01. 9. pontja

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 május
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Együttműködő partnereink