Uniós biztos: egyes EU-tagállamokban romlott a jogállamiság helyzete

Megosztás Tetszik

Az Európai Bizottság tavaly közzétett jogállamisági jelentésében foglalt ajánlások több mint kétharmadát (68 százalékát) az európai uniós tagállamok teljes mértékben vagy részben teljesítették, egyes tagországok esetében azonban továbbra is aggályok állnak fenn, vagy a helyzet tovább romlott a jogállamiság érvényesülése szempontjából – jelentette ki Vera Jourová, az EU brüsszeli végrehajtó testületének átláthatóságért és értékekért felelős tagja szerdán Brüsszelben, közölte az MTI.

A cseh biztos az Európai Bizottság idei, úgynevezett országspecifikus ajánlásokat is tartalmazó – immár ötödik – jogállamisági jelentésének bemutatásakor közölte: egyes tagországok esetében aggodalomra ad okot a bírói függetlenség helyzete, néhány esetben pedig a helyzet romlása figyelhető meg.

Több tagállamban is aggodalomra ad okot a bírák és ügyészek javadalmazása, és kihívást jelent a képzett igazságügyi tisztviselőgárda alkalmazása. A jelentés azt ajánlja a tagállamoknak, hogy szavatolják a bírói kinevezési eljárások során szükséges biztosítékokat, az ügyészség autonómiáját, és biztosítsanak megfelelő forrásokat az igazságszolgáltatás számára egyebek között a fizetések tekintetében.

A jelentés szerint a korrupció továbbra is aggodalomra ad okot az Európai Unió egészében, ezért intézkedésekre van szükség például a lobbitevékenységre, az összeférhetetlenségre és a vagyonnyilatkozatra vonatkozó megelőzési keretek megerősítésének, valamint a korrupciós ügyek hatékony kivizsgálásának és büntetőeljárás alá vonásának biztosítása érdekében.

Az uniós biztos kiemelte: számos tagországban aggodalomra ad okot a média tulajdonviszonyainak átláthatósága, a közszolgálati médiaszolgáltatók független irányítása vagy pénzügyi stabilitása, a nyilvános dokumentumokhoz való hozzáférés jogának biztosítása, valamint az állami hirdetések elosztásának átláthatósága.

A jelentésében az uniós bizottság megállapította továbbá, hogy a civil társadalom és az emberijog-védők egyre gyakrabban szembesülnek kihívásokkal, jogi korlátozásokkal és támadásokkal, egyes tagállamokban rendszer szintűen korlátozzák tevékenységüket – közölte Vera Jourová.

Didier Reynders igazságügyi biztos kiemelte, hogy az Európai Bizottság egyenlő módon és objektíven vizsgálja a jogállamiság fejleményeit valamennyi tagállam esetében.

Kiemelte: a jogállamiságról szóló első, 2020-ban bemutatott jelentéshez képest mára a tagállamok és az Európai Unió egésze sokkal jobban felkészült az esetlegesen felvetődő, jogállamiságot érintő kihívások észlelésére, megelőzésére és kezelésére. Szavai szerint a jogállamiságot érintő kihívásokra való jobb felkészültség hozzájárul a demokrácia ellenálló képességének és az egységes piac működésének erősödéséhez, valamint előnyös az üzleti környezet szempontjából, amely elősegíti a versenyképesség javítását és a fenntartható gazdasági növekedést.

Az Európai Bizottság jogállamisági jelentésében Magyarországgal kapcsolatban kiemelték: a 2023-as igazságügyi reform végrehajtása folyamatban van, ugyanakkor az Országos Igazságszolgáltatási Tanács működése már hatékonyan ellensúlyozza az Országos Bírósági Hivatal elnökének hatáskörét.

A Kúria működésének átláthatósága javult, ez azonban az alsóbb szintű bíróságokról nem mondható el – jegyezték meg. Továbbra is fennáll az ügyészségre gyakorolt politikai befolyás, a bírák véleménynyilvánítási szabadsága korlátozott, a médiában pedig folytatódnak a bírák elleni lejárató kampányok. A bírák és a bírósági alkalmazottak javadalmazási szintje tovább romlott – emelték ki.

Megemlítették, hogy Magyarország új korrupcióellenes stratégiát fogadott el, és ennek keretében lobbizásra és a „forgóajtó-jelenség” elleni fellépésre vonatkozó jogszabályokat tervez bevezetni. A vagyonnyilatkozatok tekintetében azonban továbbra is kérdéses a végrehajtás és a felügyelet.

A jelentés szerint az Integritás Hatóság felügyeleti feladatainak hatékony ellátása és a korrupcióellenes munkacsoport munkájának hatása még várat magára. A politikai pártok és kampányok finanszírozásával kapcsolatos hiányosságok továbbra is megoldatlanok – hívták fel a figyelmet.

Közölték: néhány magas szintű korrupciós ügy már eljutott a vádemelési szakaszba, aggodalomra okot adónak nevezték ugyanakkor, hogy a magas rangú tisztségviselőket és közvetlen környezetüket érintő korrupciós vádak kivizsgálása nem történt meg.

Az uniós bizottság azt írta: mivel a magyar kormány nem fogadott el új intézkedéseket a jogállamisággal és a korrupció elleni küzdelemmel kapcsolatos megoldatlan problémák orvoslására, bizonyos uniós források kifizetése továbbra sem lehetséges.

A brüsszeli testület szerint a magyar kormány nem tervez intézkedéseket az állami hirdetések médiába történő becsatornázásának szabályozására, a médiahatóság működési függetlenségének erősítésére, valamint a közszolgálati média szerkesztői és pénzügyi függetlenségének biztosítására. Egyes újságírók és „független médiumok” – mint írták – továbbra is kihívásokkal, akár lejárató kampányokkal, valamint a kormányzati helyiségekbe és eseményekre való bejutás korlátozásával szembesülnek.

A jelentés továbbá bírálta a jogalkotás minőségét és a jogszabályok gyakori változtatását is. Megjegyezték, hogy az alkotmánybíróság továbbra is felülvizsgálja a rendes bíróságok politikai szempontból érzékeny ügyekben hozott jogerős döntéseinek jelentős részét.

Az uniós bizottság szerint a civil szervezetek működése továbbra is akadályokba ütközik Magyarországon, a civil szférát aláássa a nemzeti szuverenitás védelméről hozott új törvény. További aggályok vetődnek fel az államnak a civil társadalom finanszírozásában betöltött szerepével kapcsolatban – mutatott rá jogállamisági jelentésében az Európai Bizottság.