További témák

Catering szolgáltatás: kell-e online pénztárgép?

  • adozona.hu

Kell-e a cégnek online pénztárgépet használnia catering szolgáltatáshoz? Ha nem szeretne pénztárgépet használni, akkor üzemeltethet-e bankterminált a kártyás fizetések elfogadásához? – kérdezte az Adózóna olvasója. Szolnoki Béla adószakértő, könyvvizsgáló válaszolt.

A kérdés konkrétan így szólt: "Egy cég catering szolgáltatást végez, vagyis eseményekre, rendezvényekre szállít ételt és italt. A szolgáltatást interneten és telefonon keresztül lehet megrendelni, majd a megrendelt ételt, italt a cég kiszállítja a megrendelő által megjelölt helyszínre. Ebben az esetben a tevékenységi körnek melyik tevékenység felel meg leginkább? Az Internetes, csomagküldő kiskereskedelem (TEÁOR 4791), az Egyéb postai, futárpostai tevékenység (5320) vagy a Rendezvényi étkezés (5621)? Kell-e a cégnek online pénztárgépet használnia a fenti tevékenységhez? Ha nem szeretne pénztárgépet használni, akkor üzemeltethet-e bankterminált a kártyás fizetések elfogadásához?"

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 1. számú melléklete sorolja fel azon tevékenységeket, amelyek folytatása esetén a vállalkozó csak online pénztárgép használatával tehet eleget nyugtaadási kötelezettségének, feltéve, hogy ennek feltételei egyébként az áfatörvény alapján fennállnak. Ilyenek például a TEÁOR ’08 besorolású 47.1-47.7 és 47.91 szerinti kiskereskedelmi tevékenységek, az 56.1 és 56.3 szerinti vendéglátási (kivéve a mozgó szolgáltatásnyújtási) tevékenységek, tehát elvileg a fent felsorolt 47.91 ide tartozik, de a TEÁOR 53.20 és 56.21 nem. Ugyanakkor a TEÁOR 47.91 alól is kivételt jelent a csomagküldő kereskedelem, kivéve annak nyílt árusítást végző üzlete, bemutatóterme. Tehát, ha csak internetes csomagküldő kereskedelemmel foglalkozik és nincs nyílt árusítást végző üzlete, akkor nem vonatkozik önre a pénztárgépes nyugtaadási kötelem.

Ha ezen kívül mégis olyan tevékenységet is végezne, amelyre vonatkozik az előző kötelem, akkor merül fel a pénztárgép kötelező használata, illetve helyette az adatszolgáltatási kötelezettség, de ez utóbbi csak akkor, ha a pénztárgépes nyugta helyett állítana ki számlát. Egyébként ez az előző bekezdés alapján nem merül fel. 

A pénztárgépes nyugtaadási kötelem akkor merül fel, ha termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője az ellenérték adót is tartalmazó összegét legkésőbb az áfatörvény 163. § (1) bekezdésének a) pontjában, illetőleg a 164. § (1) bekezdésének a) pontjában említett időpontig készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel maradéktalanul megtéríti, és számla kibocsátását az adóalanytól nem kéri.

Tehát a banki terminál önmagában nem mentesít a pénztárgépes nyugtaadási kötelem alól, ha az egyébként felmerül az előzőek alapján.

A TEÁOR besorolás meghatározó a fentiek eldöntésében, így, ha e tárgyban merül fel kérdése vagy bizonytalansága, akkor azt a KSH-val tudja tisztáni.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Kft.-üzletrész értékesítésének adózása

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Letiltás

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Alkalmi foglalkoztatás nagypénteken

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

2019 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X