Brüsszel szerint a magyar adószabályokat agresszív adótervezésre használják a multik

Megosztás Tetszik

Nagyjából az előző években már említett kockázatokra hívja fel a figyelmet az Európai Bizottság magyar gazdaságról készült idei országjelentése, amely ugyanakkor bizonyos jelekből arra következtet, hogy a hazai adószabályokat a multinacionális cégek agresszív adótervezésre használták ki. Brüsszelben úgy látják, hogy Magyarország korlátozott előrehaladást ért el a tavalyi országspecifikus ajánlások teljesítésében, ami azonban nem tér el az EU átlagától.

Az Európai Bizottság úgy ítéli meg, hogy a magyar gazdaság stabil növekedési pályára állása lehetőséget teremt a fenntartható növekedésre a következő évtizedben, és a gazdasági felzárkózás „jól megkomponált szerkezeti reformok útján” történő elérését (és a kiegyensúlyozott növekedési pálya fenntartását) tartja a fő kihívásnak. 

A fenti megállapítás az egyik kulcskövetkeztetése annak a 63 oldalas éves jelentésnek, amelyet az európai szemeszternek nevezett gazdasági és költségvetési ciklus keretében készített az Európai Bizottság a magyar gazdaságról és a szerkezeti reformok állásáról. A jelentés, ami Brüsszel pillanatfelvétele a magyar gazdaságról és rendeltetése szerint inkább a meglévő hiányosságokra próbálja felhívni a figyelmet, lesz a kiindulópont a 2018-as országspecifikus ajánlásokhoz, amelyeket májusban fogad majd el – immár a kormánnyal folytatott konzultációk figyelembe vételével - az Európai Bizottság. A strukturális reformokról szóló ajánlásokat július elején a pénzügyminiszteri tanácsnak kell majd elfogadnia. 

Az ajánlások végrehajtása ugyanakkor jogilag nem kötelező, és a Bizottságnak néhány kivételtől eltekintve (államháztartási hiány) nincs is eszköze a fegyelmezésre. Magyarország esetében a testület az előző évekhez hasonlóan idén is azt állapította meg, hogy korlátozott előrehaladást ért el a 2017-es országspecifikus ajánlások teljesítésében. Egy magas rangú brüsszeli forrás utólag azt mondta a BruxInfónak, hogy a magyar végrehajtás többé-kevésbé hasonló az unió átlagához. 

A Bizottságnál ezentúl nem látnak makrogazdasági egyensúlyi hiányokat Magyarországnál, eltérően 12 másik tagállamtól. 

Az országjelentés megjegyzi, hogy hazánkban viszonylag lassú volt a jövedelmek felzárkózása az unió átlagos szintjéhez, elmaradva a térség többi országától. A dokumentum kiemeli a munkanélküliség alacsony szintjét és megemlíti, hogy a foglalkoztatási ráta rekordmagas szintet ért el. 

A Bizottság a költségvetési politika lazulását látja és felhívja a figyelmet arra, hogy 2018-ra 2016-hoz képest 6 százalékponttal növekedhet az államháztartás hiánya, miközben a költségvetés strukturális egyenlege tovább romlik. Jóllehet az államadósság szintje fokozatosan csökkent és Brüsszel a következő két évben is erre számít, középtávon veszélyben látja ennek a pozitív trendnek a folytatódását, ha csak a kormány valamikor a jövőben (erre vonatkozóan nincs időpont) nem hajt végre költségvetési kiigazítást. Ezért a kiegyensúlyozottabb növekedési pályára leselkedő kockázatok is felbukkanhatnak. 

Ami az országspecifikus ajánlások végrehajtását illeti, Brüsszel „jelentős előrelépést” tapasztalt az aktív munkarőpiaci politikában, a munkára való ösztönzés és a munkahelyteremtés terén. 

Bizonyos mértékű előrelépést lát a munkára nehezedő adóterhek csökkentését, az üzleti környezet javítását és a korrupció, valamint az árnyékgazdaság elleni fellépést illetően. 

Korlátozott volt ezzel szemben a jelentés szerint az előrehaladás a munkanélküliségi járulékok, a szegénység visszaszorítása, a társadalmi befogadás, az oktatás, a piaci versenyszabályozói keret és a szolgáltatási szektorban a verseny terén. 

Az országjelentés további része a Bizottság szerint meglévő kockázatokra próbálja ráirányítani a figyelmet, amelyek úgymond lassíthatják a felzárkózást és éppen ezért a strukturális reformoknak is ezekre a kérdésekre kellene koncentrálniuk. 

Az adórendszerben számos előremutató intézkedést regisztráltak, így a számottevő adócsökkentések eredményeként mérséklődtek a magas adóterhek, és a tb járulékcsökkentés is enyhítette a munkaerőköltségek béremelésekkel összefüggő növekedését. Ezek ellentételezése nélkül ugyanakkor középtávon költségvetési kockázatok jelentkezhetnek Brüsszel szerint. Arra is emlékeztetnek, hogy egyes alacsony jövedelmű társadalmi csoportok adóterhelése uniós összehasonlításban még mindig magasnak számít. 

A Bizottság továbbra is a magyar gazdaság gyenge pontjának tartja az adórendszer összetettségét az ágazati különadókat is idesorolva. Miközben elismeri, hogy történtek jelentős erőfeszítések, az adóbegyűjtés adminisztratív terheit változatlanul jelentősnek tartják. 

A Bizottság szerint „bizonyos mutatók azt sugallják, hogy a multinacionális vállalatok agresszív adótervezésre (ez az adóelkerülés egy fajtája) használták fel a magyar adószabályokat”. Szerinte legalábbis erre lehet következtetni a GDP arányában jelentősnek mondható, speciális eszközökön keresztül történő tőkebeáramlásból és a forrásadók hiányából.

A testület meglátása szerint Magyarország hangsúlyos termelékenységi kihívással néz szembe. A termelékenységi szint egyébként is hosszú ideig elmaradt a szomszédos országokétól, de a kihívás annál nagyobbnak tűnik azáltal, hogy a munkaerő tartalékok csökkennek. Továbbra is nagy az eltérés az exportorientált, főleg külföldi kézben lévő vállalatok és a kisebb hazai cégek között, és hazánk a digitális technológiák alkalmazásában is elég szerényen teljesít. A jelentős aláhúzza, hogy „a szolgáltatások és a kiskereskedelem esetében meglévő szabályozói korlátok, valamint a kiszámíthatatlan szabályozói környezet megnehezíti a források hatékony újraelosztását”. 

A jelentés meglehetősen kritikusan fogalmaz a magyar intézményi háttér működéséről, egyenesen problémának nevezve a jelenlegi állapotokat a gazdasági konvergencia szemszögéből. Megjegyzi, hogy a korlátozott átláthatóság és a politikacsinálás minősége bizonytalanság forrása a befektetők számára. „Magyarország gyengén teljesít a közérdekű információkhoz való hozzáférés és azok minősége terén” – olvasható a szövegben. 

A Bizottság szerint „az igazságügyi rendszer működését övező kihívások szoros nyomonkövetést indokolnak”. „A rendelkezésre álló mutatók figyelemreméltó korrupciós kockázatokra utalnak, és a korrupció-ellenes keretben is vannak hiányosságok” - húzza alá a jelentés, ami hozzáteszi, hogy bár a közbeszerzés terén fontos intézkedéseket hoztak, az átláthatóság további javításában és a pályázati rendszerben a verseny fokozása terén még további lépéseknek lehet helyük. 

A Bizottság úgy látja, hogy a magyar oktatási és egészségügyi rendszer hiányosságokat mutat a humán tőke fejlesztésében. Az alapkészségek terén az oktatási eredmények például jelentősen elmaradnak az EU átlagától. A szociális-gazdasági háttér (ki, honnan jön) oktatási eredményekre gyakorolt hatása a legmagasabbak között van az EU-ban. A hátrányos helyzetű diákok, különösen a romák a jelentés szerint változatlanul bizonyos iskolákban koncentrálódnak, az egészségügyi rendszerben pedig magas fokú kockázatokat jelent az egészségtelen életmód, a gyógyítás egyenletlen színvonala és az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésben megmutatkozó különbségek. „Miközben láthatók a javulás jelei, az egészségügy eredményeinek tekintetében az ország elmarad a legtöbb EU-tagállamtól, ami az egészségügyi szolgáltatás korlátozott hatékonyságát is tükrözi” - szögezi le a dokumentum. 

A foglalkoztatási politika egyik fő kihívása a munkaerő tartalékok elég gyors mozgósítása a munkaerő iránti erőteljes kereslet kielégítésére. A Bizottság továbbra is úgy látja, hogy a közmunkaprogramnak csak korlátozott sikere volt a résztvevők munkaerőpiacra való visszatérésének elősegítésében. A programban résztvevők száma ugyanakkor a dinamikusabb gazdasági növekedésnek köszönhetően így is csökkent. A jelentés problémaként említi meg a férfiak és nők foglalkoztatása közötti különbséget is. 

A Bizottság ugyanakkor úgy látja, hogy a szegénység felszámolása terén határozott előrelépés történt, jóllehet az ún sérülékeny csoportok továbbra is emelt szintű kockázatnak vannak kitéve. A legnagyobb mértékben a gyerekek és a romák vannak kitéve a szegénység veszélyének. A testület szerint az adó és a járulékrendszerben bekövetkezett változások hozzájárultak a jövedelemkülönbségek növekedéséhez. A szociális segélyezés és a munkanélküli segély mértéke pedig csökkent.