hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Brüsszel szerint a magyar adószabályokat agresszív adótervezésre használják a multik

  • BruxInfo

Nagyjából az előző években már említett kockázatokra hívja fel a figyelmet az Európai Bizottság magyar gazdaságról készült idei országjelentése, amely ugyanakkor bizonyos jelekből arra következtet, hogy a hazai adószabályokat a multinacionális cégek agresszív adótervezésre használták ki. Brüsszelben úgy látják, hogy Magyarország korlátozott előrehaladást ért el a tavalyi országspecifikus ajánlások teljesítésében, ami azonban nem tér el az EU átlagától.

Az Európai Bizottság úgy ítéli meg, hogy a magyar gazdaság stabil növekedési pályára állása lehetőséget teremt a fenntartható növekedésre a következő évtizedben, és a gazdasági felzárkózás „jól megkomponált szerkezeti reformok útján” történő elérését (és a kiegyensúlyozott növekedési pálya fenntartását) tartja a fő kihívásnak. 

A fenti megállapítás az egyik kulcskövetkeztetése annak a 63 oldalas éves jelentésnek, amelyet az európai szemeszternek nevezett gazdasági és költségvetési ciklus keretében készített az Európai Bizottság a magyar gazdaságról és a szerkezeti reformok állásáról. A jelentés, ami Brüsszel pillanatfelvétele a magyar gazdaságról és rendeltetése szerint inkább a meglévő hiányosságokra próbálja felhívni a figyelmet, lesz a kiindulópont a 2018-as országspecifikus ajánlásokhoz, amelyeket májusban fogad majd el – immár a kormánnyal folytatott konzultációk figyelembe vételével - az Európai Bizottság. A strukturális reformokról szóló ajánlásokat július elején a pénzügyminiszteri tanácsnak kell majd elfogadnia. 

Az ajánlások végrehajtása ugyanakkor jogilag nem kötelező, és a Bizottságnak néhány kivételtől eltekintve (államháztartási hiány) nincs is eszköze a fegyelmezésre. Magyarország esetében a testület az előző évekhez hasonlóan idén is azt állapította meg, hogy korlátozott előrehaladást ért el a 2017-es országspecifikus ajánlások teljesítésében. Egy magas rangú brüsszeli forrás utólag azt mondta a BruxInfónak, hogy a magyar végrehajtás többé-kevésbé hasonló az unió átlagához. 

A Bizottságnál ezentúl nem látnak makrogazdasági egyensúlyi hiányokat Magyarországnál, eltérően 12 másik tagállamtól. 

Az országjelentés megjegyzi, hogy hazánkban viszonylag lassú volt a jövedelmek felzárkózása az unió átlagos szintjéhez, elmaradva a térség többi országától. A dokumentum kiemeli a munkanélküliség alacsony szintjét és megemlíti, hogy a foglalkoztatási ráta rekordmagas szintet ért el. 

A Bizottság a költségvetési politika lazulását látja és felhívja a figyelmet arra, hogy 2018-ra 2016-hoz képest 6 százalékponttal növekedhet az államháztartás hiánya, miközben a költségvetés strukturális egyenlege tovább romlik. Jóllehet az államadósság szintje fokozatosan csökkent és Brüsszel a következő két évben is erre számít, középtávon veszélyben látja ennek a pozitív trendnek a folytatódását, ha csak a kormány valamikor a jövőben (erre vonatkozóan nincs időpont) nem hajt végre költségvetési kiigazítást. Ezért a kiegyensúlyozottabb növekedési pályára leselkedő kockázatok is felbukkanhatnak. 

Ami az országspecifikus ajánlások végrehajtását illeti, Brüsszel „jelentős előrelépést” tapasztalt az aktív munkarőpiaci politikában, a munkára való ösztönzés és a munkahelyteremtés terén. 

Bizonyos mértékű előrelépést lát a munkára nehezedő adóterhek csökkentését, az üzleti környezet javítását és a korrupció, valamint az árnyékgazdaság elleni fellépést illetően. 

Korlátozott volt ezzel szemben a jelentés szerint az előrehaladás a munkanélküliségi járulékok, a szegénység visszaszorítása, a társadalmi befogadás, az oktatás, a piaci versenyszabályozói keret és a szolgáltatási szektorban a verseny terén. 

Az országjelentés további része a Bizottság szerint meglévő kockázatokra próbálja ráirányítani a figyelmet, amelyek úgymond lassíthatják a felzárkózást és éppen ezért a strukturális reformoknak is ezekre a kérdésekre kellene koncentrálniuk. 

Az adórendszerben számos előremutató intézkedést regisztráltak, így a számottevő adócsökkentések eredményeként mérséklődtek a magas adóterhek, és a tb járulékcsökkentés is enyhítette a munkaerőköltségek béremelésekkel összefüggő növekedését. Ezek ellentételezése nélkül ugyanakkor középtávon költségvetési kockázatok jelentkezhetnek Brüsszel szerint. Arra is emlékeztetnek, hogy egyes alacsony jövedelmű társadalmi csoportok adóterhelése uniós összehasonlításban még mindig magasnak számít. 

A Bizottság továbbra is a magyar gazdaság gyenge pontjának tartja az adórendszer összetettségét az ágazati különadókat is idesorolva. Miközben elismeri, hogy történtek jelentős erőfeszítések, az adóbegyűjtés adminisztratív terheit változatlanul jelentősnek tartják. 

A Bizottság szerint „bizonyos mutatók azt sugallják, hogy a multinacionális vállalatok agresszív adótervezésre (ez az adóelkerülés egy fajtája) használták fel a magyar adószabályokat”. Szerinte legalábbis erre lehet következtetni a GDP arányában jelentősnek mondható, speciális eszközökön keresztül történő tőkebeáramlásból és a forrásadók hiányából.

A testület meglátása szerint Magyarország hangsúlyos termelékenységi kihívással néz szembe. A termelékenységi szint egyébként is hosszú ideig elmaradt a szomszédos országokétól, de a kihívás annál nagyobbnak tűnik azáltal, hogy a munkaerő tartalékok csökkennek. Továbbra is nagy az eltérés az exportorientált, főleg külföldi kézben lévő vállalatok és a kisebb hazai cégek között, és hazánk a digitális technológiák alkalmazásában is elég szerényen teljesít. A jelentős aláhúzza, hogy „a szolgáltatások és a kiskereskedelem esetében meglévő szabályozói korlátok, valamint a kiszámíthatatlan szabályozói környezet megnehezíti a források hatékony újraelosztását”. 

A jelentés meglehetősen kritikusan fogalmaz a magyar intézményi háttér működéséről, egyenesen problémának nevezve a jelenlegi állapotokat a gazdasági konvergencia szemszögéből. Megjegyzi, hogy a korlátozott átláthatóság és a politikacsinálás minősége bizonytalanság forrása a befektetők számára. „Magyarország gyengén teljesít a közérdekű információkhoz való hozzáférés és azok minősége terén” – olvasható a szövegben. 

A Bizottság szerint „az igazságügyi rendszer működését övező kihívások szoros nyomonkövetést indokolnak”. „A rendelkezésre álló mutatók figyelemreméltó korrupciós kockázatokra utalnak, és a korrupció-ellenes keretben is vannak hiányosságok” - húzza alá a jelentés, ami hozzáteszi, hogy bár a közbeszerzés terén fontos intézkedéseket hoztak, az átláthatóság további javításában és a pályázati rendszerben a verseny fokozása terén még további lépéseknek lehet helyük. 

A Bizottság úgy látja, hogy a magyar oktatási és egészségügyi rendszer hiányosságokat mutat a humán tőke fejlesztésében. Az alapkészségek terén az oktatási eredmények például jelentősen elmaradnak az EU átlagától. A szociális-gazdasági háttér (ki, honnan jön) oktatási eredményekre gyakorolt hatása a legmagasabbak között van az EU-ban. A hátrányos helyzetű diákok, különösen a romák a jelentés szerint változatlanul bizonyos iskolákban koncentrálódnak, az egészségügyi rendszerben pedig magas fokú kockázatokat jelent az egészségtelen életmód, a gyógyítás egyenletlen színvonala és az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésben megmutatkozó különbségek. „Miközben láthatók a javulás jelei, az egészségügy eredményeinek tekintetében az ország elmarad a legtöbb EU-tagállamtól, ami az egészségügyi szolgáltatás korlátozott hatékonyságát is tükrözi” - szögezi le a dokumentum. 

A foglalkoztatási politika egyik fő kihívása a munkaerő tartalékok elég gyors mozgósítása a munkaerő iránti erőteljes kereslet kielégítésére. A Bizottság továbbra is úgy látja, hogy a közmunkaprogramnak csak korlátozott sikere volt a résztvevők munkaerőpiacra való visszatérésének elősegítésében. A programban résztvevők száma ugyanakkor a dinamikusabb gazdasági növekedésnek köszönhetően így is csökkent. A jelentés problémaként említi meg a férfiak és nők foglalkoztatása közötti különbséget is. 

A Bizottság ugyanakkor úgy látja, hogy a szegénység felszámolása terén határozott előrelépés történt, jóllehet az ún sérülékeny csoportok továbbra is emelt szintű kockázatnak vannak kitéve. A legnagyobb mértékben a gyerekek és a romák vannak kitéve a szegénység veszélyének. A testület szerint az adó és a járulékrendszerben bekövetkezett változások hozzájárultak a jövedelemkülönbségek növekedéséhez. A szociális segélyezés és a munkanélküli segély mértéke pedig csökkent. 

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Gyed alatt munkahelyváltás

Czeglédi Bernadett

munkajogi és társadalombiztosítási szakértő

Talent4U Consulting Bt.

Meddig jár a táppénz?

Széles Imre

tb-szakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 február
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 1
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close