Brexit: gyors döntés az EU-országok vezetőitől, mehetnek a britek

Megosztás Tetszik

Jóváhagyták az unió 27 bennmaradó tagországának állam- és kormányfői az Egyesült Királyság kilépéséről szóló nyilatkozatot és a jövőbeli viszony kereteit meghatározó dokumentumot is – jelentette be a Twitteren Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke.

Alig több mint fél órával azután megszületett a megállapodás, hogy Brüsszelben megkezdődött a Brexitről szóló rendkívüli csúcstalálkozó.

A huszonhetek 11 órakor Theresa May brit kormányfővel tárgyalnak, várhatóan délben már véget is ér a találkozó. Ez azonban nem jelenti azt, hogy garantált a rendezett Brexit, a megállapodást ugyanis még a brit parlamentnek és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia. Utóbbi esetében januárra-februárra várható a döntés – mondta el a csúcs előtt Antonio Tajani, a testület elnöke, aki azt is hozzátette: várhatóan jóváhagyják azt, megvan erre a többség – írja a hvg.hu.

Nem ennyire egyértelmű a helyzet a brit parlamentben, ahol jelenlegi állás szerint az elutasítást pártolók vannak többségben, így Theresa May brit kormányfőre komoly munka vár a következő időszakban, hogy meggyőzze a képviselőket, köztük saját pártjának politikusa

May nyílt levélben kéri a brit lakosság támogatását az EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről kidolgozott megállapodástervezethez. A brit miniszterelnök hivatala által vasárnap hajnalban – a megállapodástervezet aláírására összehívott soron kívüli EU-csúcstalálkozó előtt néhány órával – közzétett terjedelmes levél leszögezi, hogy az Európai Unióval elért egyezség az Egyesült Királyság nemzeti érdekeit szolgálja, és mindenki számára megfelelő, azoknak is, akik az EU-tagságról tartott népszavazáson a kilépésre voksoltak, és azoknak is, akik a bennmaradásra szavaztak.

A 2016-ban tartott referendumon a kilépést pártolók kerültek szűk, 51,89 százalékos többségbe. Theresa May levele szerint a Brexit feltételrendszeréről szóló megállapodástervezet tiszteletben tartja a népszavazás eredményét, és lehetővé teszi, hogy az Egyesült Királyság visszaszerezze az ellenőrzést határai felett, "egyszer és mindenkorra" véget vetve az Európai Unión belüli szabad mozgás nagy-britanniai érvényesítésének.

A kormányfő levele szerint London olyan új bevándorlási rendszert alakít ki, amely a külföldi munkavállalók szakképzettségére épít, felváltva a jelenlegi szabályozást, amely azt veszi figyelembe, hogy ki honnan jött. Theresa May már az elmúlt napokban is utalásokat tett arra, hogy a készülő új bevándorlási rendszer nem fogja kedvezményes elbírálásban részesíteni az EU-ban maradó országok Nagy-Britanniában letelepedni és dolgozni kívánó állampolgárait.

A brit miniszterelnök e hét elején, a Brit Iparszövetség (CBI) Londonban rendezett éves kongresszusán felszólalva szintén azt mondta: az új brit bevándorlási rendszer nem azt veszi majd figyelembe, hogy ki honnan jött, hanem azt, hogy miben tehetséges, milyen szakképesítést tud felmutatni.

Theresa May megfogalmazása szerint ennek alapján megszűnik az a helyzet, hogy az Európai Unióból érkezők szakképzettségüktől, szakmai tapasztalataiktól függetlenül "beállhatnak a sor elejére, a Sydneyből érkező mérnökök vagy a Delhiből érkező szoftverfejlesztők elé".

A nemzethez intézett vasárnapi nyílt levélben a brit kormányfő hangsúlyozza ugyanakkor, hogy London megvédi azoknak az EU-állampolgároknak a jogosultságait, akik már az Egyesült Királyságban élnek. Theresa May szerint London mindemellett visszaszerzi az ellenőrzést saját pénze felett is, és a jövőben nem fog "hatalmas összegeket" befizetni az EU költségvetésébe. Ehelyett arra fordítja majd a brit adófizetők pénzét, amit saját maga tart kiemelkedően fontosnak.   

Az EU-val kialakítandó szabadkereskedelmi térség lehetővé teszi, hogy az áruforgalom továbbra is könnyedén áramolhasson a határokon át, és ez védelmet nyújt azoknak a magas képesítést igénylő nagy-britanniai munkahelyeknek, amelyek az integrálódott beszállítói hálózatoktól függnek – áll Theresa May nyílt levelében.

A Brexit-feltételeket tartalmazó 585 oldalas dokumentumot és a jövőbeni kapcsolatok keretrendszerét felvázoló 26 oldalas politikai deklarációt mindazonáltal a kormányzó Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-tábora, az EU-párti tory frakciócsoport és az ellenzék részéről egyaránt súlyos bírálatok érik, és ebben a helyzetben egyelőre kérdéses, hogy a kormány el tudja-e fogadtatni az alsóházzal a kilépési tervezeteket a december második hetében esedékes szavazáson.