Biztosan csökkennek majd a lakáshitel-kamatok, a kérdés az, hogy mennyivel

  • adozona.hu

Erős és egyelőre nehezen teljesíthető kérést fogalmazott meg Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a bankok felé az 5 százalékos lakáshitel THM-plafon bevezetésére. Nagy kérdés, hogy mi lesz a piac reakciója, de Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint a részleges alkalmazkodás egész biztosan megtörténik és már ez is önmagában jelentős forgalmat és az új lakások építésének indulását hozhatja magával.

Nem ördögtől való a nemzetgazdasági miniszter kérése, hogy a bankok öt százalék alá szorítsák le lakáshitelek THM-szintjét, ám a mostani felkérés sokkal komolyabb mértékű alkalmazkodásra kényszerítené a bankokat, mint a június végéig élő korábbi önkéntes kamatplafon – vélekedik Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

A szakember emlékeztetett: amikor 2023 októberében Nagy Márton a kormány nevében 8,5 százalékos teljes hiteldíj mutató (THM) plafon bevezetését kérte a pénzintézetektől, a legnépszerűbb, 10 évre fix törlesztést biztosító piaci kamatozású lakáshitelek THM-szintje már alatta volt a kérésben megfogalmazott mértéknek. Amikor pedig idén januártól 7,3 százalékra csökkent a jelzáloghitelek - bankok által az NGM kérésére, de önként vállalt – THM-plafonja, akkor a pénzpiaci referencia kamatok a 10 éves futamidejű bankközi referenciakamat (budapesti kamatswap ügyletek – BIRS) és az 5 éves állampapírpiaci referenciahozam (5 éves ÁKK) egyaránt mélyen a THM-plafon alatti szinten, 6 százalék körül állt.

Most gyökeresen más a helyzet – emlékeztetett Gergely Péter, hiszen csütörtökön a 10 éves BIRS 5,82 százalékon állt, az 5 éves ÁKK referenciahozam pedig 5,8 százalék volt. Ez pedig negatív marzson történő hitelezést vetít előre. 

Az olcsó forrás segíthet?

Amiért mégis teljesülhet a nemzetgazdasági miniszter kérése, az a BiztosDöntés.hu szakértője szerint leginkább annak köszönhető, hogy a pénzintézetek számára is létkérdés a hitelezési boom fenntartása. Ezt Gergely Péter szerint jól mutatja, hogy a THM-plafon eltörlését követően a várakozásokra rácáfolva nem emelkedett érdemben a pénzintézetek által folyósított lakáshitelek kamata és THM-je. Ez persze a szakértő szerint összefügg azzal, hogy a korábbi felmérések szerint a lakossági hitelkereslet 6 százalék körüli kamatszinteknél jelenik meg. 

A lakáshitel-piacra eddig is nagyfokú alkalmazkodás volt jellemző: mivel a legtöbb bank már nem számol fel induló költségeket és a hitelfelvétellel járó extra terhek (értékbecslés, közjegyzői díj) egészét/döntő részét is átvállalják az adósaiktól, a verseny a kamatokra helyeződött. Ha lesz olyan bank – és Gergely Péter szerint várhatóan lesz –, aki meglépi a most drasztikusnak látszó kamatcsökkentést, a piac több szereplője lépéskényszerbe kerül. 

A BiztosDöntés.hu szakértője szerint további támaszt adhat a bankoknak az, hogy továbbra is jelentékeny olcsó lakossági forráson ülnek. A Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint a bankokban továbbra is hatalmas összegű lakossági megtakarítás található. A július végén mintegy 8 100 milliárd forintot kitevő lakossági látra szóló és folyószámla betétekre jellemzően nem fizetnek kamatot a bankok, míg az idén havonta lekötött 300-360 milliárd forintnyi betétre fizetett kamatszint – néhány, a lakossági forrásokért is versenyző magyarországi kis- és középbankot (Gránit, MagNet, Cetelem, Oberbank) leszámítva – szintén minimális.

Segíthet a JMM-szabály is

Gergely Péter arra hívja fel a figyelmet, hogy tavaly mégsem vezették be azt a szabályt, hogy a jelzálogalapú hitelek esetében a hitelállomány 30 százalékát kell a bankoknak a hitelek lejáratához igazodó hosszú forrással (pl. jelzálogkötvénnyel) fedezni – ezt mutatja a jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutató (JMM).  Az infláció és a meglóduló kamatok miatt visszaeső piacon maradt tehát a korábbi 25 százalékos JMM mérték. Az olcsó rövid forrás felhasználásával a pénzintézetek tényleges forrásköltsége messze alacsonyabb, mint amit a referenciakamatok mutatnak.

Részleges alkalmazkodásra van nagyobb esély

Ugyanakkor Gergely Péter szerint a bankok számára figyelmeztető lehet, hogy a mostani makrogazdasági vélekedések szerint a jegybanki alapkamat csak 2025 végére, 2026-ra érhet 5 százalékos szintre, így – bár a lakáscélú jelzáloghitelek évtizedes vállalást jelentenek – azért tartósan a referenciakamatok fölött ragadó THM mellett nekik sem olyan jó üzlet a lakáshitelezés.

A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője azt várja, hogy a bankok a következő hetekben az alkalmazkodás jegyében elindítják a kamatcsökkentéseiket – ennek egyébként a referenciahozamok csökkenése megágyazott. Ez alapvetően teljesíti majd a kormányzat azon elvárását, hogy a lakáshitelezés felfutása új lendületet adjon az új lakások építésének, az építőiparnak és így a gazdaságnak is.
Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Magánszemélynek kiállított számla

Nagy Norbert

adószakértő

Üzletrész

Pölöskei Pálné

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 szeptember
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6

Együttműködő partnereink