Beutazási tilalom, vagyonbefagyasztás: uniós szankciók oroszok ellen

Megosztás Tetszik

A második szakaszba léptethetik az EU-tagállamok külügyminiszterei hétfőn az Oroszország elleni szankciókat, beutazási tilalommal és vagyonbefagyasztással sújtva orosz személyeket, akik felelősséget viselnek Ukrajna területi épségének megsértéséért. A szankciós listát a következő napokban az illegális krími népszavazást követő orosz reakciók fényében tovább bővíthetik.

Eldöntött ténynek látszik, hogy az EU28-ak külügyminiszterei hétfői ülésükön a második szakaszba léptetik az Oroszország elleni szankciókat, miután továbbra sincs jele annak, hogy Moszkva kész lenne tárgyalóasztalhoz ülni és más érdemi lépéseket tenni a feszültség oldásáért. „Ha csak Kerry és Lavrov pénteki londoni találkozóján nem születik látványos eredmény, a külügyminiszterek hétfőn elfogadják a szankciós listát” – jelezte pénteken egy nevének mellőzését kérő uniós illetékes. Mint később kiderült, a megbeszélés nem hozott érdemi előrelépést az Ukrajna elleni orosz agresszió leállításában.

Az ezúttal első ízben orosz személyek ellen irányuló szankciók elrendelése tehát függetlennek tűnik attól, hogy mi lesz a vasárnap rendezendő és az egész nyugati világ által törvénytelennek minősített krími népszavazás eredménye az Oroszországhoz történő csatlakozásról, illetve attól is, hogy miként fog reagálni erre Moszkva.

Az Unió több egybehangzó EU-forrás szerint is fokozatosan, több lépcsőben fogja a második lépésben bevezetni a szankciókat, kezdetben (hétfőn) orosz és főleg krími politikusoknak egy kisebb csoportját célozva, aztán szükség szerint a hét folyamán, de legkésőbb az állam- és kormányfők jövő csütörtöki üléséig további személyekre is kiterjesztve az intézkedéseket. Emlékezetes, hogy az EU vezetői legutóbbi, múlt csütörtöki ülésükön brit javaslatra döntöttek egy három szakaszból álló szankciós rezsim mellett, annak érdekében, hogy a nyomás lépésről-lépésre történő fokozásával a tárgyalóasztalhoz kényszerítik Vlagyimir Putyin orosz elnököt. Moszkva azonban eddig semmi jelét nem adta annak, hogy visszavonulót fújna a krími megszállásból, ezért a fenyegetést valóra váltva most az EU is fokozni készül a nyomást.

„Egy pillanatra sem szabad elfelejtenünk, hogy a szankciók célja a nyomásgyakorlás és annak elérése, hogy az oroszok tárgyalóasztalhoz üljenek. A szankcióknak azonban fokozatosnak kell lenniük, és ügyelnünk kell arra, nehogy túllőjünk a célon” – szögezte le egy nevének mellőzését kérő uniós forrás. Aki arra is felhívta a figyelmet, hogy az EU csak akkor viheti keresztül Putyinnal szemben az akaratát, ha megőrzi az egységét. Ehhez viszont minden tagállam támogatását biztosítani kell. „Jobb, ha nem tűzünk ki teljesíthetetlen célokat, ellenkező esetben az orosz elnök gúny tárgyává tehet minket” – tette hozzá.

A tagállamok nagykövetei pénteken próbálták összeállítani a végleges szankciós listát, de vélhetően egészen hétfőig vitatni fogják a témát, tekintettel arra, hogy a tagországok elképzelései rendkívül széles skálán mozognak. Egy forrás ezt félig-meddig viccesen úgy írta le, hogy ha a lengyeleken múlna, legalább 200 név lenne a listán, ha a délieken, akkor csak néhány. Olyan hírek is keringtek Brüsszelben, miszerint első körben csak az elszakadás útjára lépő krími politikusokat büntetnék, ami az EU-ba történő beutazás megtiltását és az uniós tagállamokban lévő vagyonuk (bankszámlájuk és más ingóságaik) befagyasztását jelenti.

Bizonyosnak tűnik ugyanakkor, hogy bár a szankciók az ukrán függetlenség és területi egység megsértéséért felelősséget viselő személyek ellen irányulnak majd, Vlagyimir Putyin, a „főkolompos” és külügyminisztere Szergej Lavrov nem lesz rajta a listán.

A brüsszeli sajtóban pénteken számos spekuláció jelent meg a szankciók alá vonandó személyek kilétéről, de ezeket nem erősítette meg senki sem. Az EuObserver például a Reuters által megszellőztetett kritérium alapján próbálta belőni az érintett orosz kormánytagok, parlamenti képviselők és üzletemberek nevét, és tagállami forrásokra hivatkozva még azt sem zárta ki, hogy az orosz állami televízió hírhedt propagandista hírében álló vezetője, vagy Putyin egyik, keménymotoros bandát irányító és a Krímben kampányoló barátja is célzott személy lehet.

EU-források ugyanakkor továbbra is bíznak abban, hogy a friss szankciók hatására Moszkva nem élezi majd tovább a helyzetet, noha azt Brüsszelben is elismerik, hogy a Krím félsziget hivatalosan vagy félhivatalosan, egy újabb befagyott konfliktus formájában kiszakad Ukrajnából, vagyis az orosz beavatkozás kész helyzetet teremtett. Ha Moszkva továbbra is elutasítaná a párbeszédet és a további eszkaláció mellett döntene, akkor mozdulna csak el az Európai Unió a szankciók harmadik szakasza felé, ami az állam- és kormányfők múlt csütörtöki megfogalmazása szerint a „gazdasági tevékenységek széles skáláját” érintené.

Ez azonban nem várható rövid távon, és igazából mindenki reméli, hogy idáig nem fajul el a dolog. Ebben az esetben ugyanis félő, hogy szétesne az EU egysége, vagy csak nagyon minimális intézkedésekben tudnának megállapodni, amelyek nem lennének elég hitelesek. Egy bennfentes forrás például pénteken szinte kategorikusan kizárta, hogy az EU a gazdasági szankciók részeként leállítaná, vagy csökkentené az orosz gázszállításokat, ami a nyilatkozó véleménye szerint nem áll az érdekében. Igaz, ez visszafelé is érvényes: azt sem tudja elképzelni, hogy az oroszok kijátszanák a gázkártyát, ezzel ugyanis nagy öngólt lőnének.

Abban ugyanakkor számos szakértő egyetért, hogy a gazdasági szankciók nagyobb kárt okoznának Oroszországnak, mint Európának.

Egyre bizonyosabbnak tűnik ugyanakkor az, hogy az EU vezetői jövő heti csúcstalálkozójukon írják alá Ukrajnával a kétoldalú megállapodások politikai fejezeteit, lényegében a társulási megállapodást. A legvalószínűbb időpont március 21., péntek.