Árstop újabb két hónapig, módosultak az extraprofitadó szabályai

Megosztás Tetszik

Április 30-a helyett – egyelőre – június 30-áig meghosszabbította a kormány az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 6/2022. kormányrendeletben foglalt határidőket, tehát addig biztosan marad az árstop. Jócskán átírta a kormány az extraprofit adókról szóló rendeletben foglalt szabályokat.

(2a) A 2023. adóévben az e § szerinti különadó alapja a (2b) és (2c) bekezdésben meghatározott adóalaprészek összege.

(2b) Az e § szerinti különadó 2023. január 1. napjától 2023. június 30. napjáig számítandó adóalaprésze a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) szerinti, az adóévet megelőző adóévi éves beszámoló alapján meghatározott nettó árbevétel 50 százaléka, azzal, hogy nem tartozik a nettó árbevételbe

a) a futamidő közben vagy futamidő végén visszavett, majd értékesített eszköz könyv szerinti értékének (ide nem értve azt az összeget, amely a pénzügyi lízingbe adott eszköz beszerzési értékeként került elszámolásra) 50 százaléka,

b) a Htv. 40/D § (2) bekezdés f ) pontja szerinti, a nem a szokásos tevékenység keretében keletkezett áruértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó bevétel 50 százaléka.

(2c) Az e § szerinti különadó 2023. július 1. napjától 2023. december 31. napjáig számítandó adóalaprésze az adóévet megelőző adóévi éves beszámoló alapján meghatározott adózás előtti eredmény 50 százaléka, azzal, hogy az adóalap megállapításakor

a) csökkentő tételként kell figyelembe venni

aa) az adóévet megelőző adóévben a számvitelről szóló törvény szerint pénzügyi műveletek bevételei között osztalék jogcímen kimutatott vagy az éves beszámolóját, a könyvviteli zárlatát az IFRS-ek szerint összeállító adózónál az ennek megfeleltethető összeg 50 százalékát, feltéve, hogy annak összegét az osztalékot megállapító társaság nem számolja el az adózás előtti eredmény terhére ráfordításként,

ab) az adóévet megelőző adóévi éves beszámoló alapján meghatározott, a nem a szokásos tevékenység keretében keletkezett áruértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó nyereség 50 százalékát;

b) növelő tételként kell figyelembe venni az adóévet megelőző adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt

ba) az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény szerinti pénzügyi szervezetek különadója 50 százalékát,

bb) a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény szerinti pénzügyi tranzakciós illeték 50 százalékát,

bc) az e rendelet szerinti adó 50 százalékát.

Az új kormányrendelet brutálisan magas új adómértéket is bevezet. A korábban hatályos szabályok szerint 2022-ben 10 százalék, 2023-ban pedig 8 százalék volt az adó mértéke.

A módosított rendelkezések alapján a fent említett, (2c) bekezdés szerint megállapított adóalaprész 10 milliárd forintot meg nem haladó részét 13 százalék, az a fölötti összeget pedig 30 százalék adó terheli.

KAPCSOLÓDÓ CIKKÜNK:
A banszámlák költségeinek megugrására figyelmeztet az MNB: 10 bank emel díjat