Amit a strómanokról tudni kell

Megosztás Tetszik

A vállalkozói lét árnyékvilágának egyetlen látható eleme sok esetben a stróman, de arról csak keveset tudunk, kik ők valójában.

A vagyonosodási vizsgálatok 2006-os bevezetése, majd egyre szélesebb körűvé válása, az általános áfakulcs világrekordnak számító 27 százalékra emelése, a társas vállalkozások magas költségszintje, valamint a jogbiztonság határait súroló, kiszámíthatatlan kormányzati gazdaságpolitika mára odáig vezetett, hogy a strómanok iránt nagyobb a kereslet a vállalkozói körökben, mint valaha - írja a strómanokról szóló cikkében a hvg.hu.

Egész iparág épül strómanok és strómancégek közvetítésére, melyekről – tekintve, hogy működésük a feketegazdaságba integrálódik – nagyon nehéz információt szerezni. Ugyanakkor a strómanok alkalmazása hátterében nem csupán valamilyen jogtalan előnyszerzés állhat a büntetlenség biztosítása mellett, hanem főként a biztonságot nyújtó anonimitás megvásárlása. Ezért van az, hogy egyre többször strómant találunk olyan cégek élén is, melyek tevékenysége nem feltétlenül ütközik jogszabályokba, és a tevékenység finanszírozási forrása sem biztos, hogy bűncselekményből származik.

A 90-es években a strómanok megjelenése alapvetően bűncselekményekhez kötődött, és belépésük döntően a cég megszűnéséhez kapcsolódott. Ma nagyon sok olyan vállalkozás működik, amely rendes, legális tevékenységet folytat, de a valódi tulajdonos nem akar látszani – ennek oka például a magánszemélyekre bevezetett vagyonosodási vizsgálat, és / vagy az a körülmény, hogy ha egy vállalkozó mindent szabályszerűen leadózik, akkor sok esetben nemhogy nyeresége nincs, de még a cég költségeinek a finanszírozására se futja. A cikk folytatása itt.