A világ legnagyobb adócsalásai – az Adózóna podcastsorozata

Megosztás Tetszik

Az Adózóna podcastsorozatot indít „A világ legnagyobb adócsalásai” címmel. Az egyes adásokban dr. Kiss Anna kriminológus és Sinka Júlia okleveles adószakértő beszélget egy-egy híres adóbotrányról és annak adó- és büntetőjogi vonatkozásairól.

A görög gabonabotrány

A jugoszláv kukoricaügyként is emlegetett eset során egy görög cég hamis, görög eredetmegjelöléssel jugoszláv kukoricát exportált Belgiumba, hogy elkerülje az Európai Közösségeken kívüli országokból származó termékek után fizetendő mezőgazdasági lefölözést. A hamis eredetmegjelölésre megvesztegetett görög hivatalnokok segítségével tettek szert. Az ügy kiemelkedő jelentőségét az adja, hogy annak kapcsán mondta ki először az Európai Unió Bírósága: a tagállamoknak a közösségi jogot sértő cselekményeket hasonló anyagi és eljárásjogi szabályok mentén kell üldözniük, mint a nemzeti jogot sértő hasonló súlyú cselekményeket.

A Mahagében-ügyként emlegetett eset során akácrönkvásárlásról szóló számlát állított ki a szállító, amit a vevő befogadott, és élt áfalevonási jogával. Az adóhatóság azonban szabálytalanságokat talált a szállítónál, mivel a nyilvántartásaik szerint rendelkezésre álló áru kevesebb volt, mint amennyi a számlán szerepelt, ezért fiktívnek minősítette az ügyletet, és elvonta a számlabefogadó adólevonási jogát, valamint kifogásolta, hogy az érintett társaság nem győződött meg a számla kibocsátójának szabályszerű magatartásáról.

Az ügy kiemelkedő jelentőségét az adja, hogy az Európai Unió Bírósága kimondta: nem lehet elvitatni az adólevonási jogát annak, aki ténylegesen megvalósult ügylet részese és szabályszerűen járt el, nem követett el mulasztást.

Negyedik rész: Beruházás bérelt ingatlanon

Hogyan trükköznek egyesek egy hétköznapi céges üggyel is: hogyan kerül át a bérelt ingatlanon végzett beruházás áfája az állami költségvetésből fű alatt a bérlő zsebébe?

A bérelt ingatlanon végzett beruházás elszámolása akkor is számos számviteli és adózási kérdést vet fel, ha a felek minden jogszabályt szeretnének betartani, és távol áll tőlük minden csalárd szándék.

Ügyeskedés kontra jogkövető megoldás – beszélgetésünkben mindkettő terítékre kerül.

Ötödik rész: A Pandora-botrány

Attól még, hogy egy adótervezési megoldás – mint például az offshore cégek alapítása – nem ütközik jogszabályba, morális szempontból még megkérdőjelezhető lehet.

Az agresszív adótervezés elleni fellépést azonban nemcsak a jogszabályok, de a tagállamok – sőt, számos esetben döntéshozóik – eltérő érdekei is nehezítik.

Beszélgetésünkben szó lesz az adókijátszó politikusokról és világhírű művészekről, offshore cégekről, valamint a tervek szerint jövőre életbe lépő globális minimumadóról is.

Hatodik rész: itt a mozdony, hol a mozdony?

Hogyan változhatott a roncstelepre való, üzemképtelen, rozsdás öreg mozdony értéke a korábbi tízszeresére, miért cserélt egy év alatt többször is gazdát?

Beszélgetésünkben a közel 10 évvel ezelőtti, 47 millió forint adóhiány, bírság és késedelmi pótlék kiszabásával zárult adócsalás hátterét elemezzük.