További témák
hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

A legtöbb hitelt használt lakásokra vették fel tavaly

  • MTI

Tavaly tizedével nőtt a lakáshitel-állomány, a felvett lakáshitelek összege pedig harmadával, a legtöbb hitelt használt lakásokra vették fel – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataiból.

A KSH adatai szerint a lakáshitel-állomány 2018. december 31-én 3324 milliárd forint volt, 10,3 százalékkal nagyobb a 2017. véginél, miközben a GDP-hez viszonyított aránya megegyezett az egy évvel korábbival (7,9 százalék). A devizahitelek állománya 2018 végére már csak 3,5 milliárd forintot tett ki. A teljes hitelállományon belül az állami támogatás nélküli hitelek aránya a 2017. végi 79 százalékról tovább nőtt, és meghaladta a 82 százalékot.
    
A múlt évtől megváltozott a lakáshitelek minősítése, az eddigi kategóriákat (problémamentes, külön figyelendő, átlag alatti, kétes, rossz) felváltotta a teljesítő kitettség és a nem teljesítő kitettség kategóriája. Az új minősítési kategóriák alapján a teljesítő hitelek aránya elérte a 95 százalékot, ami lefedi a 2017-es problémamentes hitelek arányát (93 százalék), a nem teljesítő kitettség 5,1 százalékos aránya pedig lényegében követi az átlag alatti, kétes és rossz minősítések együttes arányát (4,4 százalék 2017-ben)). Az átstrukturált lakáshitelek a teljesítő hitelek 1,4 százalékát tették ki, miközben ez az arány a nem teljesítő hitelek esetében 33 százalék volt (utóbbi esetben minden harmadik hitel átstrukturált).
    
A korábbi minősítési kategóriák szerint 2017 decemberére 16 ezer hiteladós törlesztési késedelme volt 31-60 nap közötti, 29 ezer adósé 61 nap fölötti, a 2018-tól alkalmazott új besorolás szerint a nem teljesítő hitelek száma 34 ezer volt.
    
Az engedélyezett hitelek száma 2018-ban 13 százalékkal, összege egyharmaddal nőtt a megelőző évhez képest. Az egy engedélyezésre jutó átlaghitel 2018-ban elérte a 7,9 millió forintot, ami 1,2 millió forinttal több, mint 2017-ben.
    
Tavaly az engedélyezett lakáscélú hitelek számának 8,4, összegének 7,8 százaléka volt államilag támogatott, arányuk az előző évihez képest csökkent, akkor 14, illetve 15 százalékot tett ki. Az államilag támogatott hitelek száma 2017 óta közel egyharmaddal, összege 29 százalékkal mérséklődött, ezalatt a támogatás nélküli hitelek száma közel 17 ezerrel (20 százalékkal), összege 238 milliárd forinttal (43 százalékkal) emelkedett.
    
A pénzintézetek 2018-ban közel 109 ezer lakáshitelt folyósítottak, 823 milliárd forint értékben. Az előző évhez képest a hitelek száma több mint 4 ezerrel (4,1 százalékkal), összege 218 milliárd forinttal (36 százalékkal) nőtt.
    
A lakáshitelezésben továbbra is a használt lakások vásárlása dominált, tíz folyósított lakáshitelből hét ezt a célt szolgálta. A használtlakás-vásárláshoz folyósított hitelek összege tavaly 596 milliárd forintra bővült, ami 35 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az építéshez nyújtott hitelek száma 4,8 százalékkal, összegük 17 százalékkal nőtt. Az átlagos hitelösszeg 500 ezer forinttal, 4,8 millió forintra emelkedett.
    
Az újlakás-vásárláshoz nyújtott hitelek ennél gyorsabban nőttek, számuk közel egyharmaddal, összegük majdnem a duplájára emelkedett. Az egy új lakás vásárlására folyósított hitel összege ennek megfelelően egy év alatt 7,6 millióról 11 millió forintra nőtt. Az új lakások építésére vagy vásárlására folyósított hitelek összege együttesen megközelítette a használtlakás-vásárlásra felvett hitelösszeg egynegyedét.
    
A használtlakás-vásárlásra folyósított hitelek és a használtlakás-tranzakciók éves számának összevetése alapján a lakáshitelből megvalósuló vásárlások aránya meghaladja a 40 százalékot.
    
A korszerűsítési, bővítési hitelek száma 2018-ban 1533-mal (11 százalékkal), összegük 8,8 milliárd forinttal (negyedével) nőtt az egy évvel korábbihoz képest, miközben az átlagos hitel értéke 2,6 millióról 2,9 millió forintra emelkedett.
    
A 2017-ben folyósított lakáscélú hitelek átlagos futamideje 14,8 év volt, 2018 végére 15,3 évre emelkedett. A lakásépítési hitelek futamideje a leghosszabb, elérte a 17,5 évet, ezt az új lakás vásárlásoz kapcsolódó hitelek követik (17,4 év), de a futamidő a használt lakások hiteleinél is meghaladta a 15 évet.
    
A szabályozási környezet a KSH szerint ösztönzi a lakáshitelezést. A 2011-ben létrehozott Nemzeti Eszközkezelő (NET Zrt.) a nem teljesítő hitelek felszámolása révén hozzájárult a lakáshitelezés bővüléséhez. Emellett kiemelt jelentőségű a piac szempontjából a 2016 elején elindított otthonteremtési program, ezen belül a bővített csok, a lakásépítési áfa csökkentése, az áfa-visszaigénylés lehetősége és az államilag támogatott hitel.  
    
A hitelintézetek által folyósított családi otthonteremtési támogatások száma 7,2 százalékkal (31 202-ra), összegük 1,8 százalékkal (71,3 milliárd forintra) nőtt tavaly 2017-hez képest. A támogatásokat elsősorban használt, másodsorban új lakásokra vették igénybe (az esetek 61, illetve 37 százalékában). A teljes összeg 39 százalékát fordították használt, 61 százalékát új lakásra. Az egy folyósításra jutó átlagos összeg használt lakás vásárlása esetén 1,4 millió, új lakás építésekor 2,7 millió, új lakás vásárlásakor pedig 6 millió forint volt.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Vállalkozás üdülőjében saját dolgozó üdülése

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Látványcsapatsport

Pölöskei Pálné

adószakértő

Ifa, bejelentkezési kötelezettség

Antretter Erzsébet

adószakértő, mérlegképes könyvelő

Niveus Consulting Group Kft.

2019 május
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X