Válság közeleg? A cégvezetők kizárják a 2008-ashoz hasonló összeomlást

Megosztás Tetszik

A világgazdaság további növekedésére számítanak a vállalatvezetők, de hosszabb távon aggasztó jeleket is látnak – állapítja meg a 45 országban több mint 2900 döntéshozó megkérdezésével összeállított EY Tőkebizalmi Felmérés. Csaba László közgazdász, akadémikus, a Közép-európai Egyetem (CEU) professzora ugyanakkor azt állítja, egészen biztosan lehet tudni, hogy a következő válság nagyobb lesz, mint az előző volt.

A válaszadók szerint a jelenleg kedvező üzleti környezet a cégek felvásárlási kedvét is ösztönzi, a vezetők a képzett szakemberek hiányát is elsősorban a feltörekvő cégek akvizíciójával oldanák meg – így új technológiák mellett tehetséges munkatársakat is integrálni tudnak a szervezetbe.

Az elmúlt hónapokban tapasztalt nemzetközi politikai feszültség ellenére a döntéshozók több mint fele (54%) rövid- és középtávon is a világgazdaság bővülésével számol, és valószínűtlennek tartják, hogy a közeljövőben bekövetkezik egy 2008-ashoz hasonló erejű válság. A cégvezetők 46 százaléka ugyanakkor arra készül, hogy legkésőbb 2022-ig visszaesik a gazdasági növekedés.

Különösen a német vállalatvezetők pesszimisták, 80 százalékuk rövidtávon is visszaesést vár. Ez Magyarországra is komoly hatással lehet, hiszen többek között az autóiparban, de a szolgáltató szektorban – az info- és telekommunikációban, a kereskedelemben és az energiaellátásban – is erős a függésünk a német gazdaságtól. A legoptimistábbak az Egyesült Államok cégvezetői, mivel az ország válaszadóinak 78 százaléka nem számít recesszióra.

A jelenleg még kedvező üzleti környezet ösztönzi a társaságok felvásárlási és összeolvadási (M&A) tevékenységét. Ennek megfelelően a globális vállalatok 52 százaléka tervez akvizíciókat a következő évben. A legvonzóbb befektetési célpont az Egyesült Államok. A Brexittel kapcsolatos bizonytalanság ellenére az Egyesült Királyság áll a második helyen, megelőzve a harmadik Németországot, a negyedik Kínát és az ötödik Kanadát.

A kereskedelmi és geopolitikai aggodalmak nem gátolják a cégvezetőket akvizíciós terveikben, mert az átalakítás iránti igény erősebb, mint a bizonytalanság miatt érzett kockázat – mutat rá Vaszari Péter, az EY Tranzakciós Tanácsadási Szolgáltatásokért felelős vezetője. A szakember szerint a munkaerőpiaci helyzet világszerte kihívások elé állítja a cégeket, és ez különösen igaz Magyarországra és azon belül az IT területére, ahol a tehetségek hiánya a vállalatok növekedésének egyik legfőbb gátló tényezője. A megfelelő technológia és szakértelem megszerzésének hatékony eszköze a feltörekvő cégek felvásárlása – véli Vaszari Péter.

A válaszadók kétharmada (63%) tervezi, hogy befektetéseinek legalább negyedét digitalizációs fejlesztésekre fordítja. A vezetők többsége (56%) felvásárlásokon, közös vállalaton vagy külső kockázatitőke-alapokon keresztül fektetne be technológiai újításokba.

Csaba László közgazdász, a Közép-európai Egyetem (CEU) professzora ugyanakkor azt állítja, egészen biztosan lehet tudni, hogy a következő válság nagyobb lesz, mint az előző volt.

A közgazdászprofesszor a Qubitnek adott interjúban kifejti, mit gondol arról a kormányzati kijelentésről, hogy a magyar gazdaság jól, mi több, jobban teljesít.

Csaba László szerint "közel sem teljesít olyan jól, mint ahogy azt a kormányzati propaganda kommunikálja. A magyar gazdaságnak sem a viszonylagos, vagyis az ország saját ligájában játszó államokhoz képesti teljesítménye, sem az ország egyedi mutatóival mérhető teljesítménye nem mondható jónak. Az azonos ligában játszó országokhoz, Romániához, Lettországhoz, Észtországhoz, Szlovákiához és a többi hasonló állam gazdaságához képest szinte minden mutatóban jelentős a lemaradás, az egy főre jutó jövedelemben éppúgy, mint a versenyképességi mutatókban. Az észtek látványosan előttünk járnak minden mutatóban, miközben 1990-ben országuk még az orosz birodalom perifériája volt. Egykori éllovas pozíciónk az előző évtizedben egyértelműen elveszett, a mostani évtized pedig, aminek a végét tapossuk, egyértelműen elvesztegetett évtized volt, minden lehetséges mutató szerint. Nemhogy nem zárkózunk fel, de még jobban lemaradtunk.

Az a tény önmagában figyelmeztető, hogy a foglalkoztatottak 10-15 százaléka külföldre távozott ebben az évtizedben. Ez egy rettenetesen magas arány, ez Moldova, Litvánia szintje. Az országon belül nincs megfelelő mennyiségű befektetési lehetőség. A nemzeti bank apparátusa, még ha szépen becsomagolva is, évek óta azt kommunikálja, hogy ha nem változik a gazdaságpolitika, nagyon nagy baj lesz. Nemzeti banki elemzők szerint a bankon kívül vélhetően el sem olvassák a jelentéseiket".

Csaba László arra a kérdésre, hogy csak Magyarország vagy az egész világ gazdaságáról lehet tudni, hogy a végét járja azt válaszolta, hogy "az összeomlás, még ha nem is lehet tudni, hogy pontosan mikor következik be, belátható közelségbe került. Miközben az Egyesült Államokban gyakorlatilag megszűnt a munkanélküliség, a jegybank mégis kamatot csökkent. Ennek kizárólag az lehet a magyarázata, hogy olyasmit észlelnek az ingatlan- vagy a részvénypiacokon, ami miatt arra számítanak, hogy kamatcsökkentés nélkül ezek a részvénypiacok visszaesnének. Vagyis a kamatcsökkentéssel igyekeznek konjunktúrát élénkíteni, ami jelzi a rendszerben lévő óriási feszültséget. Hasonló jelekből egyértelműen érzékelhető a német gazdaság lassulása is.

Az ezek szerint a nyakunkon lévő válság mértékével kapcsolatban kijelentette: "annyit egészen biztosan lehet tudni, hogy a következő válság nagyobb lesz, mint az előző volt, még ha az 1929-től 1933-ig tartó nagy gazdasági világválság következtében kialakult általános nyomorra nem is feltétlenül kell készülni".