adozona.hu
Céges elektromos autó töltése társasházban
//adozona.hu/afa/eauto_tarsashaz_szamla_szamviteli_bizonylat_5GMAA3
Céges elektromos autó töltése társasházban
Igazgatóságunk szolgálati lakással rendelkezik egy társasházban, amelyhez tartozik egy parkolóhely e-autó-töltési lehetősséggel. Igazgatóságunk áfaalany, a társasház ezzel szemben nem alanya az áfának. A villamosenergia-felhasználásról milyen számviteli bizonylatot kell megkövetelnünk a társasháztól? Igazgatóságunk áfás számlát várna, a társasház egy kimutatáson felül nem látja indokoltnak számviteli bizonylat kiállítását. Olvasói kérdésre Antretter Erzsébet a Niveus Consulting Group adótanácsadási üzletágának igazgatója válaszolt.
SZAKÉRTŐNK VÁLASZA
A kérdésére pontos válasz csak az eset összes körülményének ismeretében adható, általánoságban az alábbiakat érdemes mérlegelni.
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (áfatörvény) 159. § (1) bekezdése értelmében az adóalany köteles – ha e törvény másként nem rendelkezik – a 2. § a) pontja szerinti termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére, ha az az adóalanytól eltérő más személy vagy szervezet, számla kibocsátásáról gondoskodni.
A NAV 28. számú információs füzete (társasházak adózása) alapján a társasház kizárólag tulajdonostársak közösségeként válhat áfaalannyá. Egy adott társasháznak abban az esetben keletkezik áfaalanyisága, ha a társasház mint a tulajdonostársak közössége az áfatörvény szerinti gazdasági tevékenységet végez, és e gazdasági tevékenység közvetlenül a közös tulajdonban és közös használatban lévő ingatlanra mint ellenérték fejében hasznosítandó dologra irányul. A tulajdonostársak közössége jellemzően akkor valósít meg az áfatörvény hatálya alá tartozó ügyleteket, ha
- a közös tulajdont vagy annak egy részét bérbe adja valamely közösségen kívüli személynek, szervezetnek (illetve a közösség valamelyik tagjának);
- közösségen kívüli személynek, szervezetnek közüzemi szolgáltatást végez (közvetít);
- a közös tulajdon üzletszerű (vagy rendszeres) értékesítését végzi, tehát nem „önmagának”, hanem „kifelé” értékesít. (A kifelé értékesítés körébe tartozik az is, ha például valamelyik tag veszi meg vagy veszi bérbe a tulajdonostársak közösségének a tulajdonában lévő gondnoki lakást).
Amennyiben a fentiek alapján a társasház áfaalanynak minősül, úgy az áfatörvény 165. §-át javasolt vizsgálni abban a tekintetben, hogy valamelyik pont alapján a számlakibocsátás alól mentesülhet-e. Ha nem, úgy számlát kell kibocsátania.
Ha viszont a fentiek alapján a társasház nem minősül áfaalanynak, úgy tőle számla nem követelhető meg.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (számviteli törvény) 165. § alapján a számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre (eseményre) vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő, és a más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet – hiba esetén – előírásszerűen javítottak.
A számviteli törvény 166. § alapján számviteli bizonylat minden olyan a gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány (számla, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat) – függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától –, amely a gazdasági esemény számviteli elszámolását (nyilvántartását) támasztja alá.
A számla elsősorban az áfatörvény 127. § (1) a) pont alapján az adólevonási jog gyakorlása érdekében szükséges, annak hiánya nem jelenti azt, hogy a költséget ne lehetne szabályszerűen elszámolni. Tehát, ha a társasház nem áfaalany, akkor elég, ha az általa kiállított bizonylat a számviteli törvény 167. §-ában támasztott kritériumoknak megfelel.
Hozzászólások (0)