hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Céges elektromos autó töltése társasházban

  • adozona.hu

Igazgatóságunk szolgálati lakással rendelkezik egy társasházban, amelyhez tartozik egy parkolóhely e-autó-töltési lehetősséggel. Igazgatóságunk áfaalany, a társasház ezzel szemben nem alanya az áfának. A villamosenergia-felhasználásról milyen számviteli bizonylatot kell megkövetelnünk a társasháztól? Igazgatóságunk áfás számlát várna, a társasház egy kimutatáson felül nem látja indokoltnak számviteli bizonylat kiállítását. Olvasói kérdésre Antretter Erzsébet adószakértő, a Niveus adótanácsadási üzletágvezetője válaszolt.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

A kérdésére pontos válasz csak az eset összes körülményének ismeretében adható, általánoságban az alábbiakat érdemes mérlegelni.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (áfatörvény) 159. § (1) bekezdése értelmében az adóalany köteles – ha e törvény másként nem rendelkezik – a 2. § a) pontja szerinti termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére, ha az az adóalanytól eltérő más személy vagy szervezet, számla kibocsátásáról gondoskodni.

Olvassa el az Adózóna „Tárgyi eszköz átminősíthető-e készletté, értékesítésnél mi a helyzet az áfával?”, „Fejlesztési tartalék képzése bt.-nél: mutatjuk, mikor éri meg a vállalkozásnak” és a „Halasztott adókövetelés és -kötelezettség kimutatása: kinek lehet előnyös?” című írását!

A NAV 28. számú információs füzete (társasházak adózása) alapján a társasház kizárólag tulajdonostársak közösségeként válhat áfaalannyá. Egy adott társasháznak abban az esetben keletkezik áfaalanyisága, ha a társasház mint a tulajdonostársak közössége az áfatörvény szerinti gazdasági tevékenységet végez, és e gazdasági tevékenység közvetlenül a közös tulajdonban és közös használatban lévő ingatlanra mint ellenérték fejében hasznosítandó dologra irányul. A tulajdonostársak közössége jellemzően akkor valósít meg az áfatörvény hatálya alá tartozó ügyleteket, ha

  • a közös tulajdont vagy annak egy részét bérbe adja valamely közösségen kívüli személynek, szervezetnek (illetve a közösség valamelyik tagjának);
  • közösségen kívüli személynek, szervezetnek közüzemi szolgáltatást végez (közvetít);
  • a közös tulajdon üzletszerű (vagy rendszeres) értékesítését végzi, tehát nem „önmagának”, hanem „kifelé” értékesít. (A kifelé értékesítés körébe tartozik az is, ha például valamelyik tag veszi meg vagy veszi bérbe a tulajdonostársak közösségének a tulajdonában lévő gondnoki lakást).
Ha a társasház például a közös tulajdonban és közös használatban lévő ingatlan ellenérték fejében történő tartós, rendszeres vagy üzletszerű bérbeadása miatt áfaalannyá válik, akkor az eseti jellegű ügyleteit is áfaalanyi minőségben köteles teljesíteni.

Amennyiben a fentiek alapján a társasház áfaalanynak minősül, úgy az áfatörvény 165. §-át javasolt vizsgálni abban a tekintetben, hogy valamelyik pont alapján a számlakibocsátás alól mentesülhet-e. Ha nem, úgy számlát kell kibocsátania.

Ha viszont a fentiek alapján a társasház nem minősül áfaalanynak, úgy tőle számla nem követelhető meg.

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (számviteli törvény) 165. § alapján a számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre (eseményre) vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő, és a más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet – hiba esetén – előírásszerűen javítottak.

A számviteli törvény 166. § alapján számviteli bizonylat minden olyan a gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány (számla, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat) – függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától –, amely a gazdasági esemény számviteli elszámolását (nyilvántartását) támasztja alá.

A számla elsősorban az áfatörvény 127. § (1) a) pont alapján az adólevonási jog gyakorlása érdekében szükséges, annak hiánya nem jelenti azt, hogy a költséget ne lehetne szabályszerűen elszámolni. Tehát, ha a társasház nem áfaalany, akkor elég, ha az általa kiállított bizonylat a számviteli törvény 167. §-ában támasztott kritériumoknak megfelel.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Őstermelői bevétel-e az állami támogatás

Lepsényi Mária

adószakértő

Egyéni vállalkozóból őstermelő szja

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Együttműködő partnereink