Egyéb oktatási szolgáltatások áfamentessége – Válaszol a NAV

Megosztás Tetszik

Kiegészítette az egyéb oktatás körébe tartozó szolgáltatások áfamentességéről szóló 2020/7. számú válaszát egy jogszabály-módosítás alapján a NAV.

Az Fktv. 2021. július 1-jén hatályba lépett 2. § 5a. pontja a jogszabály alapján szervezett képzés fogalmát az alábbiak szerint definiálja:

„2. § E törvény alkalmazásában:

5a. jogszabály alapján szervezett oktatás és képzés: jogszabály által valamely tevékenység folytatásának, munkakör betöltésének, illetve magasabb fizetési besorolás alkalmazásának feltételéül meghatározott olyan oktatás és képzés, amelynek legalább célját, tartalmát és megszervezésének általános feltételeit, továbbá az oktatás, képzés eredményes elvégzésének igazolási módját vagy ahhoz kapcsolódóan szervezett vizsga letételére vonatkozó követelményt jogszabály vagy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok vonatkozásában közjogi szervezetszabályozó eszköz határozza meg, ide nem értve a köznevelési intézmény, a szakképző intézmény, illetve törvényben meghatározott oktatási és tehetséggondozó intézmény alapfeladatába vagy a felsőoktatási intézmény alaptevékenységébe tartozó, valamint a szakképzettségre, szakképesítésre felkészítő oktatást és képzést.”

Kérdésként merül fel, hogy 2021. július 1-jétől változott-e a jogszabályban meghatározott, és ebből következően az áfatörvény 85. § (1) bekezdés i) vagy j) pontja szerinti feltétellel adómentesnek minősülő oktatások köre.

A 2020/7. Adózási kérdésben kifejtett jogértelmezés továbbra is irányadó, az adómentesnek minősülő oktatások áfabeli megítélése az Fktv. említett módosításának és az áfatörvény 85. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontjának összefüggése következtében nem változik. Azaz, az oktatás, képzés jogszabály alapján szervezettnek minősül, ha magát az oktatást, képzést jogszabály határozza meg. Ennek nem feltétele ugyanakkor, hogy a jogszabály az oktatás, képzés szabályait teljeskörűen meghatározza, csupán az, hogy az oktatást, képzést magát definiálja. Mindez részleteiben – az Fktv. definíciójára is figyelemmel – a következőket jelenti.

Az Fktv. 2. § 5a. pontja szerint a jogszabály alapján szervezett oktatásnak, képzésnek a következő kritériumoknak kell együttesen megfelelniük, azaz a képzést, oktatást szabályozó jogszabálynak az alábbi elemeket szükséges tartalmaznia (ez esetben teljesül, hogy az oktatást, képzést jogszabály határozza meg):

1. az oktatás, képzés – jogszabály által – tevékenység folytatásának, munkakör betöltésének, illetve magasabb fizetési besorolás alkalmazásának feltétele,

2. az oktatás, képzés

3. a) célja,

4. b) tartalma,

5. c) megszervezésének általános feltételei,

6. d) eredményes elvégzésének igazolási módja vagy ahhoz kapcsolódóan szervezett vizsga letételére vonatkozó követelmény.

A 2. a)-b) pontok alkalmazásához:

A képzés célját nem szükséges külön rendelkezésben rögzítenie a jogszabálynak, elégséges, ha a jogszabály egészéből levezethető, hogy az oktatás, képzés mire irányul.

Ugyanígy a képzés tartalmát sem kell a jogszabálynak tételesen meghatároznia, viszont elengedhetetlen, hogy a jogszabály legalább utaljon arra, hogy a szervezőnek az oktatás, képzés során milyen jellemzőkkel bíró ismeretanyagot, oktatási tematikát, tananyagot kell biztosítania, illetőleg ezen ismeretanyag közzétételére vagy a hozzáférésre milyen módon kerül sor (például a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben, minisztérium vagy más szerv hivatalos lapjában vagy weboldalán stb.)

A 2. c) pont alkalmazásához:

Az oktatás, képzés megszervezésének általános feltételei lehetnek például:

• az oktatás, képzés megszervezésére jogosultak körének, a képzésre való jelentkezésnek és a képzésen való részvétel jogosultsági feltételeinek,

• az oktatás, képzés személyi és/vagy tárgyi feltételeinek, helyszínének, megvalósítási módjának és időpontjának,

• az oktatás, képzés alapját képező tananyaggal, ismeretanyaggal kapcsolatos jellemzők (például képzési program jóváhagyásának szükségessége),

• a képzési program elemeinek,

• a képzési szerződés tartalmának,

• az oktatás, képzés elméleti és gyakorlati óraszámának,

• a képzés ellenőrzéséhez kapcsolódó rendelkezések meghatározása.

A fenti felsorolás csupán példálózó jellegű, nem szükséges mindegyik feltételt a jogszabálynak tartalmaznia, illetve adott esetben a feltételek lehetnek akár bővebbek is.

Fentiekre figyelemmel – példaképpen – az alábbi képzések jogszabály alapján szervezett képzésnek minősülnek:

1. Mestervizsgára felkészítő képzés [a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény, a szakképzésről szóló 2019.évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Szkt.)];

2. Kamarai gyakorlati oktatói képzés és vizsgáztatás [Szkt., Szkt. Vhr.];

3. Könyvviteli szolgáltatást végzők kötelező továbbképzése [a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. kormányrendelet];

4. Az adótanácsadók, adószakértők, okleveles adószakértők kötelező továbbképzése [az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartásba vételéről és továbbképzéséről szóló 263/2018. kormányrendelet];

5. Kazánkezelők, kazángépészek kötelező továbbképzésére vonatkozó szabályok [a műszaki-biztonsági szempontból jelentős munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai képesítésről és gyakorlatról, valamint az ilyen munkakörben foglalkoztatottak időszakos továbbképzésével kapcsolatos szabályokról szóló 16/2018. ITM rendelet];

6. Tűzvédelmi oktatás (tűzvédelmi szakvizsgához) [a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól szóló 45/2011. BM rendelet];

7. Közúti közlekedési ágazatban használt gépek kezelőinek képzése [a közúti közlekedési ágazatban használt gépek kezelőinek képzéséről és vizsgáztatásáról szóló 54/2021. ITM rendelet].