Számlaadat-szolgáltatás: válaszok a NAV-tól a gyakran ismételt kérdésekre

Megosztás Tetszik

Tizenöt gyakori kérdést és az azokra adott válaszokat tett közzé honlapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a számlaadat-szolgáltatással, számlázással kapcsolatban.

Adómentes ingatlan bérbeadás (például lakóingatlan, üzlethelyiség bérbeadása) esetén 2020. július 1-jétől kötelező számlát kibocsátani, és arról online adatot szolgáltatni?

A NAV válasza:

Az adómentes ingatlan bérbeadást 2020. július 1-jétől kezdve sem kell számlával bizonylatolni, azt elégséges egyéb számviteli bizonylattal alátámasztani. Mindezt nem befolyásolja sem a szolgáltatás igénybevevőjének személye (áfaalany vállalkozás vagy nem áfaalany természetes személy), sem az ellenérték kiegyenlítésének módja (pl. készpénzfizetés vagy banki átutalás). Ennek megfelelően ehhez a szolgáltatásnyújtáshoz idén július 1-jétől nem kapcsolódik online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség. Ez akkor is így van, ha az előzőek ellenére mégis olyan bizonylatolási gyakorlatot folytat, hogy saját döntéséből fakadóan számlát állít ki számviteli bizonylatként.

Ugyanakkor e számviteli bizonylatokat egyértelműen és utólag bizonyítható módon el kell különíteni az olyan számláktól, amelyek esetében az adóalany nem mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól, azaz amelyek tekintetében számlaadat-szolgáltatásra kötelezett.

[Áfa tv. 86. § (1) bekezdés l) pont, Áfa tv. 165. § (1) bekezdés a) pont, Áfa tv. 10. számú melléklet 1. pont.]

Ha a vásárló számlát kér, úgy a számla kiállítását követően a vásárlás összegét be kell-e, illetve be szabad-e ütni a pénztárgépbe?

A NAV válasza:

Ugyanarról az ügyletről számla és nyugta egyidejű kibocsátása nem merülhet fel. Ez vonatkozik a pénztárgéppel teljesített nyugtaadás esetére is, mivel a pénztárgépekre vonatkozó rendelet nem tartalmaz olyan előírást, hogy a számlával kísért értékesítést a pénztárgépben rögzíteni kell. Az adóalanyok által alkalmazott azon gyakorlat, mely szerint a számlával bizonylatolt értékesítés készpénzzel (készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel, pénzhelyettesítő eszközzel vagy többcélú utalvánnyal) teljesített ellenértékét is szerepeltetik a pénztárgépben, az Áfa tv. előírásaival nem összeegyeztethető. Tekintve, hogy egy gazdasági eseményhez csak egyetlen bizonylat kiállítása kapcsolódhat, ezért – a kétszeres adatszolgáltatásból eredő problémák elkerülése érdekében – a számlával bizonylatolt ügyletek adatait a pénztárgépben nem kell és nem is lehet rögzíteni. Amennyiben egyéb szempontok (például: pénzkezelés, bevétellel történő elszámolás, könyvelés) alapján a számlával bizonylatolt ellenérték pénztárgépi rögzítése (is) szükséges, akkor azt semmi esetre sem nyugtával, hanem olyan pénzmozgási (befizetési) bizonylat alkalmazásával indokolt megtenni, ami nem számít adóügyi bizonylatnak.

[Áfa tv. 159. § (1) bekezdés, Áfa tv. 165. § (1) bekezdés b) pont, Áfa tv. 166. § (1) bekezdés, 48/2013. NGM rendelet 49/A. §, 48/2013. NGM rendelet 67. § 14. pont, 48/2013. NGM rendelet 1. számú melléklet]

Mezőgazdasági őstermelőként milyen bizonylatot kell kiállítani a 2020. július 1-jét követően teljesített értékesítésekről? Kötelező számlázó programot használni?

A NAV válasza:

Abban, hogy a mezőgazdasági őstermelőnek milyen bizonylatot kell kiállítania, nincs változás 2020. július 1-jétől. Így például, amennyiben a mezőgazdasági őstermelő értékesítései kompenzációs felárra jogosítanak, a felvásárló állít ki felvásárlási okiratot, amelyről nem kell adatot szolgáltatni. A változás akkor érinti az őstermelőt, ha például a termékét olyan vevő felé értékesíti, aki (amely) saját adószámának (ami nem tévesztendő össze az adóazonosító jellel!) megadásával jelzi az adóalanyiságát, így részére számlát kell kibocsátani, amely számláról adatot kell szolgáltatni (online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség). Magát a számlát változatlanul nem kötelező gépi programmal kiállítani, azt továbbra is lehet számlanyomtatvány felhasználásával, kézzel kitölteni. Az adatszolgáltatást ilyenkor a számlakibocsátás keltét követő 4 naptári napon belül kell teljesíteni az adatoknak az erre a célra rendszeresített online felületünkre történő feltöltésével, amely alól egyedüli kivételt az képez, ha a számlában áthárított áfaösszeg elérné vagy meghaladná az 500 ezer forintot, ekkor ugyanis az adatszolgáltatást legkésőbb a számlakibocsátás keltét követő naptári napig kell teljesíteni.

Lényeges, hogy az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség 2020. július 1-jétől csak a belföldi adóalany részére teljesített ügyletről kibocsátott számlára terjed ki, így magánszemély vevő esetén – minden egyéb tényezőtől függetlenül – fel sem merül az adatszolgáltatás. Szintén nem esik adatszolgáltatási kötelezettség alá a nyugta.

[Áfa tv. 159. § (1) bekezdés, Áfa tv. 165. § (1) bekezdés b) pont, Áfa tv. 166. § (1) bekezdés, Áfa tv. 202. § (2) bekezdés a) pont, Áfa tv. 10. számú melléklet 1-3. pont]

A fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemélyre vonatkozik-e 2020. július 1-jétől az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség? Amennyiben igen, akkor ez mentesíti-e a PTGSZLAH adatlap beküldése alól?

A NAV válasza:

A magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosítása (fizetővendéglátó tevékenység) nem adómentes ingatlan bérbeadásnak, hanem kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás nyújtásának minősül az Áfa tv. alkalmazásában. Ennek megfelelően az ezen szálláshely-szolgáltatást nyújtó adóalanyra vonatkozik az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség, de csak akkor, ha a szolgáltatás igénybevevője saját adószámának megadásával jelzi az adóalanyiságát. Amennyiben a szálláshely-szolgáltatás igénybe vevője nem minősül belföldi adóalanynak, hanem például magánszemély vagy külföldi adóalany, akkor – minden egyéb tényezőtől függetlenül – fel sem merül 2020. július 1-jétől az online számlaadat-szolgáltatás.

Mivel a szálláshely-szolgáltatási – kivéve a falusi szálláshely-szolgáltatást – tevékenységet végző adóalany pénztárgép használatra kötelezett, ezért abban az esetben, ha a bizonylatadási kötelezettségét pénztárgéppel történő nyugtaadás helyett számla kibocsátásával teljesíti, akkor az ehhez a tevékenységéhez kapcsolódóan kibocsátott valamennyi számlájáról adatot kell szolgáltatnia a PTGSZLAH adatlapon. A PTGSZLAH adatlapon történő, előzőekben említett adatszolgáltatási kötelezettség 2020. július 1-jét követően is fennáll.

Összefoglalásként elmondható, hogy magánszemély igénybevevő esetén, ha a nyugtakibocsátás feltételei egyébként fennállnak, de a szállásadó mégis számlát bocsát ki, akkor kizárólag a PTGSZLAH adatlapon kell adatot szolgáltatni. Ezzel szemben, ha a szálláshely-szolgáltatást adószámmal rendelkező, belföldi adóalanynak minősülő személy, szervezet veszi igénybe, akkor kötelezően számlát kell kibocsátani, amely online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség alá tartozik. Ekkor a PTGSZLAH adatlapon nincs adatszolgáltatás.

[Áfa tv. 86. § (2) bekezdés a) pont, Áfa tv. 159. § (1) bekezdés, Áfa tv. 165. § (1) bekezdés b) pont, Áfa tv. 166. § (1)-(2) bekezdés, Áfa tv. 10. számú melléklet 1. pont, 48/2013. NGM rendelet 1. számú melléklet, 50/2013. NGM rendelet 9/C. §]

További kérdések és válaszok itt olvashatók.