adozona.hu
Sorsolásos nyereményutalvány adózása
//adozona.hu/afa/Sorsolasos_nyeremenyutalvany_adozasa_GCQGKI
Sorsolásos nyereményutalvány adózása
Tetszik
Keletkezik-e a cégnek adófizetési kötelezettsége a nyilvánosan meg nem hirdetett akcióban, urnából kisorsolt ajándékutalványok után? – kérdezte az Adózóna olvasója. Antretter Erzsébet adószakértő, a Niveus Consulting Group adótanácsadási üzletágának igazgatója válaszolt.
SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:
Kérésének megfelelően a kérdéseire igyekeztem konkrét válaszokat adni, ugyanakkor a teljesség érdekében megjelöltem a vonatkozó jogszabályhelyeket is. Szeretném továbbá arra felhívni a figyelmét, hogy a pontos adókezelés csak a körülmények teljeskörű ismeretében határozható meg egyértelműen.
1. Kell-e számlát kiállítani a kisorsolt utalványokról? Ingyen kapja a jogosult, tehát nem fizet érte. Így készpénzes számla kizárt, átutalásos számla esetén pedig mi lesz a vevőköveteléssel?
Az utalványok általánosforgalmiadó-kezelése attól függ, hogy azok egycélú vagy többcélú utalványnak minősülnek, így először azt kell eldönteni, hogy az önök esetében melyikről van szó. Egycélú utalvány esetében ugyanis az adófizetési kötelezettség annak kibocsátásakor, míg többcélú utalványnál annak beváltásakor keletkezik [az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 18/A § és 18/B §].
Az egycélú utalvány olyan utalvány, amelynek kibocsátásakor ismert az utalvány tárgyát képező termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának teljesítési helye, valamint az adott termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás után fizetendő adó összege, míg minden az egycélú utalványtól eltérő utalványt többcélú utalványnak kell tekinteni (Áfa tv. 259. § 24/A pont).
Feltételezve, hogy
» az utalványok mindegyike belföldön kerül beváltásra, tehát a teljesítés helye ismert, továbbá, hogy
» minden, az utalványokkal igénybe vehető szolgáltatás mentes az áfa alól annak közérdekű jellegére tekintettel [Áfa tv. 85. § b) pont],
az önök esetében egycélú utalványról van szó.
Az egycélú utalványoknál az Áfa tv. úgy rendelkezik, hogy ellenérték fejében történő átruházás az is, ha az adóalany az egycélú utalványt más tulajdonába ingyenesen átruházza – ide nem értve az utalványt kibocsátó adóalany általi ingyenes átruházást –, feltéve, hogy az utalvány szerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg [Áfa tv. 18/A § (4) bekezdés].
Értelmezésem szerint az önök esetében az utalványt a kibocsátó adóalany ruházza át ingyenesen, amely tevékenysége jellegére tekintettel nem rendelkezik áfalevonási joggal, így a fenti rendelkezés alapján az utalványok átadása nem minősül ellenérték fejében történő átruházásnak. Következésképpen, nem keletkezik adóztatandó tényállás.
A bizonylatok kiállítása szempontjából minden esetben azt az általános elvet kell követni, hogy ha áfaszempontból van adóztatandó ügylet, akkor az Áfa tv. szerinti bizonylatot kell kiállítani, ha nem, akkor számlára, nyugtára áfaszempontból nincs szükség.
Az utalványok átadásakor így véleményem szerint nincs szükség számla vagy nyugta kiállítására, ugyanakkor az elszámolás érdekében számviteli bizonylat (mint az utalvány átadását, illetve átvételét igazoló okirat) kiállítása szükséges.
2. Keletkezik-e a cégnek adófizetési kötelezettsége szja, társasági adó, illeték adónemben a kisorsolt ajándékutalványok után?
Személyi jövedelemadó
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) alapján az átadott utalványok egyes meghatározott juttatásként kezelhetőek, amennyiben
» a juttatási feltételek alapján megállapítható, hogy az mely termékre, szolgáltatásra, vagy milyen termék- vagy szolgáltatáskörben használható fel, továbbá
» az utalvány – a magánszemélynek ki nem osztott (nem juttatott) utalványok visszaváltása kivételével – nem visszaváltható [Szja tv. 69. § (3) bekezdése).]
A kérdésben szereplő információk alapján meglátásom szerint a leírtak teljesülnek, hiszen az utalványok kapcsán meghatározható, hogy mely szolgáltatásokra vehetőek igénybe, továbbá értelmezésem szerint azok nem visszaválthatóak.
Továbbá, az utalványok véleményem szerint olyan adómentesnek, üzleti ajándéknak nem tekinthető üzletpolitikai (reklám) célú juttatásként kezelhetőek, amelyek nem tartoznak a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá [Szja tv. 70. § (6) d) pont].
Ennek megfelelően az utalvány értékének 1,18-szorosát 15 százalékos személyi jövedelemadó [Szja tv. 8. § (1)] és 15,5 százalékos szociális hozzájárulási adó [a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 1. § (4) b) pont] terheli, amelyet a juttatás hónapját követő 12. napig kell bevallani és megfizetni.
Társasági adó
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.) 3. számú melléklet B) pontja a vállalkozás érdekében felmerült költségek között külön nem nevesíti az olyan költséget, amely olyan adómentesnek, üzleti ajándéknak nem tekinthető üzletpolitikai (reklám) célú juttatás kapcsán merült fel, amely nem tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá.
Ugyanakkor, a vonatkozó jogszabályi felsorolás nem teljeskörű, így védhető lehet a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségként történő elszámolás, ha az utalványok juttatása kimutathatóan, számszerűsíthetően eladásösztönző hatású. Ezt azonban javasolt megfelelő dokumentációval alátámasztani.
Továbbá, ha nem növelik meg a társaságiadó-alapot az utalványok miatt felmerült költségekkel, akkor a társaságiadó-kockázat csökkentése érdekében javaslom az utalványban részesülőkkel egy megfelelő nyilatkozat kitöltetését, arra vonatkozóan, hogy a magánszemélyként részesülnek az ingyenes szolgáltatásban és nem végeznek vállalkozási tevékenységet, vagy nem azzal összefüggésben részesültek az ingyenes szolgáltatásban [Tao tv. 3. számú A) melléklet 13. pont].
Illeték
Mentes az ajándékozási illeték alól az olyan ajándék megszerzése, amely után az ajándékozót személyijövedelemadó-, szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség terheli [az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 17. § (1) c) pont].
Mivel a fentiek alapján felmerülnek a nevesített kötelezettségek, így ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettség nem merül fel.
Jelen esetben az öröklési és a visszterhesvagyonátruházásiilleték-kötelezettség nem értelmezhető.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (0)