További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Őstermelő áfázna, hogyan léphet át az áfakörbe?

  • adozona.hu

Őstermelő nagyértékű beszerzésével összefüggő áfalevonás miatt év közben átlépne az áfakörbe. Van-e erre lehetősége? Olvasói kérdésre dr. Bartha László adójogi szakjogász válaszolt.

A kérdés részleten így szólt: Őstermelő alanyi mentes és kompenzációs feláras adózást választott, amikor az adószámot kiváltotta. Szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozik (búza, kukorica), a terményt nagy kereskedőcégek vásárolják fel, amelyek felvásárlási jegyet állítanak ki. Ez az őstermelő egy nagyértékű kombájn szeretne vásárolni, s szeretne belépni az áfakörbe, hogy az áfát levonásba tudja helyezni. Tudomásom szerint ezt a választását decemberben be kellett volna jelenteni az adóhivatal felé, s akkor januártól már áfás lenne. De ilyen nyilatkozatot nem tett. Kérdésem, hogy van-e valami mód, hogy most, év közben belépjen az áfakörbe? Terményértékesítéskor dönthet-e úgy, hogy saját maga állít ki számlát – alanyi mentesen – a felvásárlók felé, s akkor a 8 milliós határt elérve „automatikusan” belépne az áfakörbe?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Tisztelt Kérdező!
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (áfatörvény) 191. §-a alapján:

"191. § (1) Az alanyi adómentesség megszűnik, ha

a) az adóalany az alanyi adómentességet a tárgy naptári évet követő naptári évre nem kívánja alkalmazni;
b) az adóalany jogutódlással szűnik meg, de a jogutódra a 188. § (1) bekezdésében említett feltételek nem teljesülnek, vagy az előzőekben említett feltételek teljesülnek ugyan, de a jogutód az alanyi adómentességet nem kívánja választani;
c) a tárgy naptári évben a tényadatok alapján a 188. § (1) bekezdésének b) pontjában említett feltétel nem teljesül."

Tehát az alanyi adómentesség év közben csak a b) (jogutódlással történő megszűnés) vagy c) pontja (8 milliós értékhatár átlépése) esetében szűnik meg.

Továbbá, az áfatörvény XIV. fejezet szabályai alkalmazásának, így a felvásárlási jegy kiállításának feltételei a következők:

1. a) Az áfatörvény. 7. mellékletben felsorolt termékek termelését és feldolgozását az adóalany saját vállalkozásában végzi; vagy
b) az áfatörvény 7. számú mellékletben felsorolt szolgáltatások nyújtásához az adóalany saját vállalkozásának tárgyi eszközeit, egyéb termelési eszközeit és tényezőit használja, egyéb módon hasznosítja, amelyek rendeltetésük szerint szokásosan a mellékletben felsorolt termékek termelésének, feldolgozásának megvalósítását szolgálják; 

2. az adóalany különleges jogállású mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanynak minősül,

3. A vevő, szolgáltatást igénybe vevő:  
a) belföldön nyilvántartásba vett adóalany, aki (amely) egyúttal nem mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany; vagy
b) a Közösség valamely más tagállamában vagy harmadik államban nyilvántartásba vett adóalany, aki (amely) egyúttal nem minősül ezen állam joga szerint olyan adóalanynak, akinek (amelynek) jogállása tartalmában megfelel a Héa-irányelv XII. címének 2. fejezetében foglaltaknak.
c) más Közösségi tagállambeli nem adóalany jogi személy, ha e beszerzése után adót kell fizetnie. 

4. a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás belföldön teljesül. 

Az adóalany akkor minősül az áfatörvény alapján különleges jogállású mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanynak, és vonatkoznak rá a kompenzációs felárra vonatkozó szabályok, ha: 

• gazdasági céllal belföldön telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön, 
• mikro-vállalkozásnak minősül,
• önálló vállalkozásnak minősül,
• egészben, vagy meghatározó részben mezőgazdasági tevékenységet folytat,
• nem élt a különleges jogállása megváltoztatásának a jogával.

Az adóalany akkor minősül mikro-vállalkozásnak, ha az éves nettó árbevétele legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg és foglalkoztatottjai átlagos statisztikai állományi létszáma 10 főnél kevesebb. Ahhoz, hogy az adóalany mikro-vállalkozásnak minősülése megszűnjön, két egymást követő évben kell meghaladnia a 2 millió eurós bevételi értékhatárt, vagy a 10 fős átlagos statisztikai állományi létszámot. A mikro-vállalkozásnak minősülést a különleges jogállás fenntarthatósága szempontjából július elsején kell vizsgálni (az előző két év adatai alapján). Egyéb esetekben ez a feltétel a mezőgazdasági tevékenység megkezdése, illetve a kompenzációs rendszerre való visszatérés időpontjában vizsgálandó. Amennyiben a különleges jogállású adóalany a tárgyév július elsején nem minősül mikro-vállalkozásnak, az nem befolyásolja az adóalany tárgyévi különleges jogállását, a tárgyévet követő két naptári évben azonban nem alkalmazhatja a kompenzációs rendszert.

Az adóalany főszabály szerint akkor nem minősül önálló vállalkozásnak, ha egy másik vállalkozásban meglévő tulajdoni részesedése eléri vagy meghaladja a 25 százalékot. Az önálló vállalkozásnak minősülést a különleges jogállás fenntarthatósága szempontjából július elsején kell vizsgálni. Egyéb esetekben ez a feltétel a mezőgazdasági tevékenység megkezdése, illetve a kompenzációs rendszerre való visszatérés időpontjában vizsgálandó. Amennyiben a különleges jogállású adóalany a tárgyév július elsején nem minősül önálló vállalkozásnak, az az adóalany tárgyévi különleges jogállását nem érinti, a következő két naptári évben azonban nem alkalmazhatja a kompenzációs rendszert.

Meghatározó részben mezőgazdasági tevékenységet folytatónak az olyan – a 7. mellékletben felsorolt termékek értékesítését, szolgálatások nyújtását végző – adóalany minősül:

– akinek a mezőgazdasági tevékenységen kívüli tevékenységéből származó – adót is tartalmazó – éves bevétele (időarányosan) nem haladja meg a 8 millió forintot, illetve az olyan adóalany, 
– akinek a mezőgazdasági tevékenységen kívüli tevékenységéből származó – adót is tartalmazó – éves bevétele (időarányosan) meghaladja ugyan a 8 millió forintot, azonban a mezőgazdasági tevékenységből származó – kompenzációs felárat is tartalmazó – éves bevétele (időarányosan) több mint az egyéb tevékenységéből származó – adót is tartalmazó – (időarányos) éves bevétele.

A mezőgazdasági tevékenységet kezdő adóalanynak e feltétel vizsgálatakor az észszerűen várható bevételekkel kell számolnia, egyéb esetekben a tárgyévet megelőző év tényadatait kell figyelembe vennie. Az olyan adóalany, aki a tárgyév évközi adatai alapján nem felel meg e feltételnek, nem köteles évközben megváltoztatni a különleges jogállását, amennyiben azonban a tárgyév végén összesített tárgyévi adatok alapján sem tekinthető meghatározó részben mezőgazdasági tevékenységet folytatónak, akkor a következő naptári évben nem alkalmazhatja a kompenzációs rendszert.

A fenti feltételek fennállása esetén az adóalanynak a kompenzációs felárat szükséges alkalmaznia, így tekintettel arra, hogy az áfatörvény 188. § (3) g) pontja alapján a mezőgazdasági tevékenység körébe tartozó termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást nem kell figyelembe venni az értékhatár vizsgálatakor, így az értékhatár átlépése csak az e körbe nem tartozó termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás esetében merülhet fel.

Megjegyzendő továbbá, hogy a mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany az ezen tevékenysége  folytatásának időszakában keletkezett, e tevékenységéhez kapcsolódó  előzetesen felszámított adóra adólevonási jogot nem alapíthat.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Ha most fizet elő a szolgáltatáscsomagra, akkor garantáltan kap nyári pihenéséhez egy HVG Extra magazincsomagot, és a sorsoláson is részt vesz, ahol Presser Gábor koncertjére nyerhet két jegyet. Az akció feltételei a 2018. június 18-tól 2018. augusztus 22-ig megrendelt, és 2018. augusztus 31-ig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.
Részletek »

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezettjeinek nevét és regisztrációs számát a rendeléskor megadott adatokkal a befizetés után kiküldött számlán tüntetjük fel.


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Kata – sofőr

Szipszer Tamás

adószakértő

Bt. áttérése katára

Szipszer Tamás

adószakértő

Mikor jár a gyes?

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő

2018 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X