hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Négy évvel ezelőtti teljesítés számlázása

  • adozona.hu

Kiállítható-e most olyan számla, amelyhez a kapcsolódó munka már 2017-ben lezárult? A kivitelezés befejezése számít a teljesítés időpontjának, vagy a teljesítésigazolás kiállításának dátuma? Olvasói kérdésre dr. Bartha László adójogi szakjogász válaszolt.

A kérdés részletesen így hangzik: cégünk építésiterület-előkészítő munkát végzett két cégnek 2017. július – 2017. november hónapokban. Számlát nem tudtunk kiállítani, mert az ügyvezetők utólag nem tudtak a díjazásban megegyezni. 2018. szeptember 10-ei keltezéssel kaptunk a megrendelőtől olyan teljesítésigazolást, amelyen a teljesítés dátuma is 2018. 09. 10. Ezek a teljesítésigazolások sajnos egyik fél részéről sincsenek aláírva. Hosszas egyeztetés után, talán mostanra sikerül a díjtételekben egyezségre jutni.

Kérdéseim:
♦ Kiállíthatunk-e olyan számlát, amelyben ezt a 2017-ben elvégzett munkát számlázzuk ki?
♦ Általánosságban hány évre lehet visszamenőleg számlát kiállítani?
♦ 2021-ben kiállíthatok-e 2017-es teljesítési dátumú számlát? A partner cég könyvelője szerint ez a határidő három év, így ez a munka már nem számlázható. Vagy kiállíthatom-e a teljesítési igazoláson szereplő 2018-as dátummal?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Kérdésének tisztázásához először annak megválaszolása szükséges, hogy mi a teljesítés időpontja.

Olvassa el az Adózóna „Tulajdonjog, birtoklás, építmény, föld, épület – ingatlannal kapcsolatos fogalmak az áfában”, „Rozsdaövezeti lakásokra igényelhető áfa-visszatérítés: itt vannak a feltételek” és „A fordított adózás alkalmazásának feltételei: mutatjuk a részleteket” című írását!

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (áfatörvény) 55. § (1) bekezdése alapján teljesítési időpontnak az adóztatandó ügylet tényállásszerű megvalósulása tekintendő. Az ügylet tényállásszerű megvalósulásának vizsgálata során alapvetően a polgári jog szabályaiból szükséges kiindulni (termékértékesítés esetében a teljesítési időpont azon időpont, amikor tulajdonosként való rendelkezési jogosultság átszállása megtörténik). Szolgáltatásnyújtás esetében ezen időpont azonban kérdésessé válhat, mivel elkülönülhet az ügylet fizikai megvalósulása, és az az időpont, amikor a szolgáltatás igénybevevője a szolgáltatást átveszi, illetve a szolgáltatás teljesítését igazolja.

A magyar joggyakorlat alapján szükséges megvizsgálni, hogy a felek közötti megállapodás tartalma alapján:
♦ a teljesítéshez szükséges-e ennek elfogadása, és a teljesítésigazolás kiállítása a vevő részéről; vagy
♦ a teljesítésigazolás nem magához a teljesítéshez szükséges, hanem például az adóalanyok egymás közötti vagy belső elszámolásához szükséges dokumentációként szolgál.

Amennyiben az ügylet – és a szerződés – tartalma alapján az állapítható meg, hogy a teljesítésigazolás nélkül nem tekinthető teljesítettnek az ügylet, akkor a teljesítésigazolás kiállítása a teljesítési időpont. Ugyanakkor nem elegendő egyszerűen a teljesítésigazolás kiállítására vonatkozó kötelezettség szerződésben történő említése, hanem az szükséges, hogy az ügylet valódi tartalma alapján a teljesítésigazolás a teljesítés feltételét képezze.

Amennyiben azonban az ügylet teljesítésének a formális teljesítésigazolás kiállítása nem feltétele, akkor nem ezen igazolás kiállítása tekintendő az áfa szabályai szerinti teljesítésnek. Ebben az esetben a teljesítési időpont a fizikai teljesítés napja.

Az áfatörvény 163. §. alapján:
„163. § * (1) Az adóalany a számla kibocsátásáról legkésőbb
a) a teljesítésig,
b) előleg fizetése esetében a fizetendő adó megállapításáig,
de legfeljebb az attól számított ésszerű időn belül köteles gondoskodni.

(2) * Az (1) bekezdésben említett ésszerű idő
a) a 89. § szerinti termékértékesítés vagy olyan szolgáltatásnyújtás esetén, amely után az adót a héa-irányelv 196. cikkének tartalmában megfelelő tagállami szabályozás alapján a szolgáltatást igénybevevő fizeti, a teljesítés hónapját követő hónap 15. napján belüli;
b) * az a) pont alá nem tartozó, valamint a kezelőszemélyzet nélküli automata berendezés útján teljesített termékértékesítéstől, szolgáltatásnyújtástól eltérő olyan esetekben, ahol az ellenértéket – ideértve az előleget is – készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel térítik meg, haladéktalan,
c) * egyéb, a b) pont alá nem tartozó olyan esetben, amelyben a számla áthárított adót tartalmaz, vagy annak áthárított adót kellene tartalmaznia, 8 napon belüli
számlakibocsátási kötelezettséget jelent.”

Ezen szabály azonban nem jelenti azt, hogy a számla ne lenne ésszerű időn (ami akár 8 nap is lehet) kiállítható, azonban amennyiben a számla kiállítása ezt követően történik, úgy a számlakiállítási kötelezettség nem megfelelő teljesítése miatt mulasztási bírság szabható ki.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) alapján:
„6:22. § [Elévülés]
(1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a követelések öt év alatt évülnek el.
(2) Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik.
(3) Az elévülési idő megváltoztatására irányuló megállapodást írásba kell foglalni.
(4) Az elévülést kizáró megállapodás semmis.”

Mint látható, a Ptk. szerinti elévülési idő 5 év, azonban a felek szerződése meghatározhat elévülési időt a számla kiállítására.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Cégautóadó-fizetési kötelezettség megállapítása

Juhász Tibor

okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő

Ez engem is érdekel Ez engem is érdekel

Ajándékba adott termék és szolgáltatás adózása

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Ez engem is érdekel Ez engem is érdekel

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2021 december
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2
hirdetÉs