Négy évvel ezelőtti teljesítés számlázása

Megosztás Tetszik

Kiállítható-e most olyan számla, amelyhez a kapcsolódó munka már 2017-ben lezárult? A kivitelezés befejezése számít a teljesítés időpontjának, vagy a teljesítésigazolás kiállításának dátuma? Olvasói kérdésre dr. Bartha László adójogi szakjogász válaszolt.

A kérdés részletesen így hangzik: cégünk építésiterület-előkészítő munkát végzett két cégnek 2017. július – 2017. november hónapokban. Számlát nem tudtunk kiállítani, mert az ügyvezetők utólag nem tudtak a díjazásban megegyezni. 2018. szeptember 10-ei keltezéssel kaptunk a megrendelőtől olyan teljesítésigazolást, amelyen a teljesítés dátuma is 2018. 09. 10. Ezek a teljesítésigazolások sajnos egyik fél részéről sincsenek aláírva. Hosszas egyeztetés után, talán mostanra sikerül a díjtételekben egyezségre jutni.

Kérdéseim:
♦ Kiállíthatunk-e olyan számlát, amelyben ezt a 2017-ben elvégzett munkát számlázzuk ki?
♦ Általánosságban hány évre lehet visszamenőleg számlát kiállítani?
♦ 2021-ben kiállíthatok-e 2017-es teljesítési dátumú számlát? A partner cég könyvelője szerint ez a határidő három év, így ez a munka már nem számlázható. Vagy kiállíthatom-e a teljesítési igazoláson szereplő 2018-as dátummal?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Kérdésének tisztázásához először annak megválaszolása szükséges, hogy mi a teljesítés időpontja.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (áfatörvény) 55. § (1) bekezdése alapján teljesítési időpontnak az adóztatandó ügylet tényállásszerű megvalósulása tekintendő. Az ügylet tényállásszerű megvalósulásának vizsgálata során alapvetően a polgári jog szabályaiból szükséges kiindulni (termékértékesítés esetében a teljesítési időpont azon időpont, amikor tulajdonosként való rendelkezési jogosultság átszállása megtörténik). Szolgáltatásnyújtás esetében ezen időpont azonban kérdésessé válhat, mivel elkülönülhet az ügylet fizikai megvalósulása, és az az időpont, amikor a szolgáltatás igénybevevője a szolgáltatást átveszi, illetve a szolgáltatás teljesítését igazolja.

A magyar joggyakorlat alapján szükséges megvizsgálni, hogy a felek közötti megállapodás tartalma alapján:
♦ a teljesítéshez szükséges-e ennek elfogadása, és a teljesítésigazolás kiállítása a vevő részéről; vagy
♦ a teljesítésigazolás nem magához a teljesítéshez szükséges, hanem például az adóalanyok egymás közötti vagy belső elszámolásához szükséges dokumentációként szolgál.

Amennyiben az ügylet – és a szerződés – tartalma alapján az állapítható meg, hogy a teljesítésigazolás nélkül nem tekinthető teljesítettnek az ügylet, akkor a teljesítésigazolás kiállítása a teljesítési időpont. Ugyanakkor nem elegendő egyszerűen a teljesítésigazolás kiállítására vonatkozó kötelezettség szerződésben történő említése, hanem az szükséges, hogy az ügylet valódi tartalma alapján a teljesítésigazolás a teljesítés feltételét képezze.

Amennyiben azonban az ügylet teljesítésének a formális teljesítésigazolás kiállítása nem feltétele, akkor nem ezen igazolás kiállítása tekintendő az áfa szabályai szerinti teljesítésnek. Ebben az esetben a teljesítési időpont a fizikai teljesítés napja.

Az áfatörvény 163. §. alapján:
„163. § * (1) Az adóalany a számla kibocsátásáról legkésőbb
a) a teljesítésig,
b) előleg fizetése esetében a fizetendő adó megállapításáig,
de legfeljebb az attól számított ésszerű időn belül köteles gondoskodni.

(2) * Az (1) bekezdésben említett ésszerű idő
a) a 89. § szerinti termékértékesítés vagy olyan szolgáltatásnyújtás esetén, amely után az adót a héa-irányelv 196. cikkének tartalmában megfelelő tagállami szabályozás alapján a szolgáltatást igénybevevő fizeti, a teljesítés hónapját követő hónap 15. napján belüli;
b) * az a) pont alá nem tartozó, valamint a kezelőszemélyzet nélküli automata berendezés útján teljesített termékértékesítéstől, szolgáltatásnyújtástól eltérő olyan esetekben, ahol az ellenértéket – ideértve az előleget is – készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel térítik meg, haladéktalan,
c) * egyéb, a b) pont alá nem tartozó olyan esetben, amelyben a számla áthárított adót tartalmaz, vagy annak áthárított adót kellene tartalmaznia, 8 napon belüli
számlakibocsátási kötelezettséget jelent.”

Ezen szabály azonban nem jelenti azt, hogy a számla ne lenne ésszerű időn (ami akár 8 nap is lehet) kiállítható, azonban amennyiben a számla kiállítása ezt követően történik, úgy a számlakiállítási kötelezettség nem megfelelő teljesítése miatt mulasztási bírság szabható ki.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) alapján:
„6:22. § [Elévülés]
(1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a követelések öt év alatt évülnek el.
(2) Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik.
(3) Az elévülési idő megváltoztatására irányuló megállapodást írásba kell foglalni.
(4) Az elévülést kizáró megállapodás semmis.”

Mint látható, a Ptk. szerinti elévülési idő 5 év, azonban a felek szerződése meghatározhat elévülési időt a számla kiállítására.