További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Mikor áfaalany a holding? Példák, jogesetek

  • dr. Juhász Péter, HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.

Gazdasági tevékenységet végez-e a holding, s így áfaalany-e, van-e áfalevonási joga? Az Európai Bíróság több ítélete ad fogódzót a megértéshez.

Kiindulópontként azt szükséges hangsúlyozni, hogy a magyar, illetve a közösségi szabályanyagot áttekintve a holdingtársaságokra vonatkozó egységes fogalom nem lelhető fel, csupán a holdingok egyes speciális fajtáinak meghatározását tartalmazzák bizonyos speciális, jellemzően pénzügyi tárgyú jogszabályok (például a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény, illetőleg közösségi szinten a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet).

A nemzetközi jog és gazdaság területén széles körben elfogadott elvi meghatározás szerint a holdingtársaság olyan társaság, amelynek gazdasági célja tartós részesedés szerzése egy vagy több jogilag önálló társaságban. A holdingok tipikusan vagyonkezelő társaságok, amelyek a tulajdonukban álló gazdasági szervezetek csoportja fölött irányító és ellenőrző tevékenységet végeznek, oly módon, hogy leányvállalataik részvényeinek, üzletrészeinek ellenőrzésre jogot biztosító többségét birtokolják. Előnyük a vállalati működés, irányítás egyszerűsítése, eredményességének növelése, illetőleg a költséghatékonyság, továbbá számos a jövedelemadózást érintő adóelőny (például az osztalék kettős adóztatásának elkerülése, a részesedések értékesítéséből származó árfolyamnyereség adómentessége stb.) kiaknázására alkalmasak, ugyanakkor az adótervek felállításakor nem szabad megfeledkeznünk a holdingtársaságok áfakezelésének sajátosságairól sem.

A kialakult joggyakorlat alapján a holdingtársaságoknak több fajtáját különböztethetjük meg, amely megkülönböztetésnek azok áfastátusza szempontjából is jelentősége lehet. A holdingok tevékenysége gyakorta nem kizárólag az általuk tulajdonolt társaságok vagyonának kezelésére, ellenőrzésére és a tőlük származó osztalék beszedésére – vagyis a klasszikusnak nevezhető holding tevékenység végzésére (úgynevezett passzív vagy pure holdingok) – terjed ki, vannak ugyanis olyan holding társaságok, amelyek saját nevük alatt más gazdasági tevékenységet is folytatnak (jellemzően menedzsment tevékenységet, ezek az úgynevezett aktív vagy holding-operating társaságok). Leszögezhető tehát, hogy a holdingok adóalanyisága, levonási joguk fennállása, illetve annak terjedelme tevékenységeik körültekintő vizsgálatát követően határozható meg.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, hogy megtudja, mit mondanak a holdingok áfaalanyiságáról a jogszabályok, továbbá különböző ügyekben milyen ítéletet hozott az Európai Bíróság!
A teljes cikkhez előfizetőink és az oldalunkon próbaregisztrálók (korlátozott ideig) férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Kamatmentes munkáltatói kölcsön

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Ingatlan-bérbeadás

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Munkaviszonyban lévő ügyvezető ajándéka

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

2019 február
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 1 2 3
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X