Mikor áfaalany a holding? Példák, jogesetek

Megosztás Tetszik

Gazdasági tevékenységet végez-e a holding, s így áfaalany-e, van-e áfalevonási joga? Az Európai Bíróság több ítélete ad fogódzót a megértéshez.

Kiindulópontként azt szükséges hangsúlyozni, hogy a magyar, illetve a közösségi szabályanyagot áttekintve a holdingtársaságokra vonatkozó egységes fogalom nem lelhető fel, csupán a holdingok egyes speciális fajtáinak meghatározását tartalmazzák bizonyos speciális, jellemzően pénzügyi tárgyú jogszabályok (például a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény, illetőleg közösségi szinten a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet).

A nemzetközi jog és gazdaság területén széles körben elfogadott elvi meghatározás szerint a holdingtársaság olyan társaság, amelynek gazdasági célja tartós részesedés szerzése egy vagy több jogilag önálló társaságban. A holdingok tipikusan vagyonkezelő társaságok, amelyek a tulajdonukban álló gazdasági szervezetek csoportja fölött irányító és ellenőrző tevékenységet végeznek, oly módon, hogy leányvállalataik részvényeinek, üzletrészeinek ellenőrzésre jogot biztosító többségét birtokolják. Előnyük a vállalati működés, irányítás egyszerűsítése, eredményességének növelése, illetőleg a költséghatékonyság, továbbá számos a jövedelemadózást érintő adóelőny (például az osztalék kettős adóztatásának elkerülése, a részesedések értékesítéséből származó árfolyamnyereség adómentessége stb.) kiaknázására alkalmasak, ugyanakkor az adótervek felállításakor nem szabad megfeledkeznünk a holdingtársaságok áfakezelésének sajátosságairól sem.

A kialakult joggyakorlat alapján a holdingtársaságoknak több fajtáját különböztethetjük meg, amely megkülönböztetésnek azok áfastátusza szempontjából is jelentősége lehet. A holdingok tevékenysége gyakorta nem kizárólag az általuk tulajdonolt társaságok vagyonának kezelésére, ellenőrzésére és a tőlük származó osztalék beszedésére – vagyis a klasszikusnak nevezhető holding tevékenység végzésére (úgynevezett passzív vagy pure holdingok) – terjed ki, vannak ugyanis olyan holding társaságok, amelyek saját nevük alatt más gazdasági tevékenységet is folytatnak (jellemzően menedzsment tevékenységet, ezek az úgynevezett aktív vagy holding-operating társaságok). Leszögezhető tehát, hogy a holdingok adóalanyisága, levonási joguk fennállása, illetve annak terjedelme tevékenységeik körültekintő vizsgálatát követően határozható meg.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, hogy megtudja, mit mondanak a holdingok áfaalanyiságáról a jogszabályok, továbbá különböző ügyekben milyen ítéletet hozott az Európai Bíróság!
A teljes cikkhez előfizetőink és az oldalunkon próbaregisztrálók (korlátozott ideig) férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.