Miért bünteti a megrendelőt a NAV, ha a beszállító adóelkerülő?

Megosztás Tetszik

Az adóhatóság nem áll meg az adócsalásban érintett cégek ellenőrzésénél, mindig megvizsgálja az ilyen láncokkal üzleti kapcsolatban álló adózókat is. Elvárja az adózóktól, hogy minden észszerűen elvárható intézkedést megtegyenek annak érdekében, hogy ne váljanak adócsalás részesévé. A NAV megtagadja a beszállítótól befogadott számlán áthárított áfa levonási jogát, ha úgy ítéli meg, hogy az érintett adózónak észlelnie kellett volna az adócsalásra utaló körülményeket. Mit tehet az adózó a Deloitte szakértői szerint?

A napokban jelent meg a hír, hogy az adóhatóság felszámolt egy újabb adócsalásra szakosodott láncot, amely szójadarát szerzett be szlovén és cseh társaságoktól, majd áfa fizetése nélkül értékesítette tovább a terméket – cégek láncolatán keresztül – a magyar vevőinek.

Az utóbbi években gyakran fordult elő, hogy a különböző élelmiszeripari, vagy mezőgazdasággal összefüggő áruk, vagy termékek kereskedelme során tárt fel visszaéléseket az adóhatóság.

Értelemszerűen helyes és támogatandó az adóhatóság fellépése az áfacsalásra szakosodott csoportok ellen. Ugyanis ezek a csoportok nem fizetnek adót, ezért torzítják a piaci viszonyokat és a tisztességes kereskedőket hozzák kedvezőtlen versenyhelyzetbe.

Azonban az adóhatóság nem áll meg az adócsalásban érintett cégek ellenőrzésénél, mindig megvizsgálja az ilyen láncokkal üzleti kapcsolatban álló adózókat is. Az adóhatósági és bírósági gyakorlat is elvárja az adózóktól, hogy minden észszerűen elvárható intézkedést megtegyenek annak érdekében, hogy ne váljanak adócsalás részesévé.

Ez a jelen helyzetben azt jelenti, hogy az adóhatóság megkeresi a szójadarát megvásárló takarmánykészítőket, kereskedőket, vagy állattartókat, hogy milyen ellenőrzési lépéseket tettek a beszállítóikkal történő üzletkötés, illetve az üzleti kapcsolat fennállása során. Amennyiben az adóhatóság úgy ítéli meg, hogy ezek nem feleltek meg az elvárt szintnek, vagy olyan adócsalásra utaló körülmények merültek fel a beszállítóval összefüggésben, amit észlelnie kellett volna az adózóknak, úgy megtagadja a beszállítótól befogadott számlán áthárított áfa levonási jogát.

Az áfa általános, 27 százalékos mértéke miatt ez nyilvánvalóan önmagában is olyan rendkívül súlyos szankciót jelent (és akkor az 50 százalékos adóbírságról és késedelmi pótlékról nem is beszéltünk), amely ellehetetlenítheti a cég további működését.

Van esély az ilyen szankció sikeres vitatására?

Egyértelműen van. Sok olyan bírósági döntés született már, amely kimondta, hogy az adóhatóság által megkövetelt ellenőrzési keretrendszer túlzó, olyan mélységű vizsgálat nem várható el egy adózótól, amelyet csak egy hatóság képes teljesíteni (például láncban távolabbi szereplők ellenőrzése).

Azonban egy ilyen eljárás felkészültséget és jelentős erőforrást igényel. Ismerni kell továbbá a bíróság hasonló ügyekben hozott esetjogát, mert ezeken keresztül sikeresen lehet vitatni az adóhatóság megállapításait.

Érdemes továbbá a megelőzésre is koncentrálni, tekintettel arra, hogy több, az agrárszektorhoz tartozó tevékenységet is kiemelt ellenőrzési célpontként nevesít a NAV 2022-es ellenőrzési terve. Ezért a szektor szereplőinek érdemes előre készülniük a hasonló ellenőrzésekre, és olyan belső ellenőrzési metódusokat kialakítani, amelyeket elvár az adóhatósági és bírósági gyakorlat.

Végső tanácsként pedig érdemes megfogadni, hogy ha egy piaci szereplő rendszeresen kiemelkedően kedvező áron kínálja a termékét, akkor ott mindenképpen célszerű mélyebb vizsgálatot folytatni, hogy van-e észszerű indoka az eltérésnek.