Különbözeti adózás utazásszervezési szolgáltatásoknál – példákkal

Megosztás Tetszik

Az áfatörvény rendszerében számos adózási módszer ismeretes, mint az általános szabályok szerinti adózás vagy a pénzforgalmi szemléletű adózás, és van a különbözet szerinti (más néven árrés) adózás. Az ezt alkalmazó adóalany minden esetben kvázi a haszonkulcs mértéke után adózik.

Az áfatörvény a különbözet szerinti adózást két csoportja osztja fel. Az egyik az áfatörvény XV. fejezetében található, és az utazásszervezési szolgáltatásra, míg a másik (az áfatörvény XVI. fejezetében) a használt ingóságokra, műalkotásokra, gyűjteménydarabokra és régiségekre vonatkozik (a nyilvános árverés szervezőjére vonatkozó különös szabályokkal jelen cikkben nem foglalkozunk). Ezen speciális adózási módok speciális áfalevonási, áfafizetési, adatszolgáltatási kötelezettségeket jelentenek.

Utazásszervezési szolgáltatás

Az utazásszervezési szolgáltatásra vonatkozó szabályok meghatározott feltételek teljesülése esetén alkalmazhatók. Az első lépés, hogy az adóalany azt a saját nevében nyújtsa a megrendelő felé.

A következő feltétel az, hogy az utazásszervező adóalany azt első körben a saját nevében/nevére rendelje meg, és azt közvetítse tovább. A végső feltétel, hogy ennek a szolgáltatásnak turisztikai jellegűnek kell lennie.

Ilyenek az utazáshoz kapcsolódó szolgáltatások, termékértékesítések, különösen, amelyek személyszállításhoz, szálláshely-szolgáltatáshoz, ellátáshoz, idegenvezetéshez tartoznak, függetlenül, attól, hogy történik-e tényleges szálláshely-szolgáltatás, vagy az utazásszervezési szolgáltatás nem haladja meg a 24 órát.

Az adózás szempontjából nagyon fontos, hogy ezen, normál esetben különálló szolgáltatások az utazásszervezési szolgáltatás nyújtása szempontjából egyetlen ügyletnek minősülnek. Ha viszont a szolgáltatások, értékesítések közvetítőn keresztül történnek, akkor az utazásszervezési szolgáltatás jelen minőségében és alkalmazásában nem teljesül.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket a többi tudnivalóért!