hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Változott a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás áfája: a törvény átmeneti rendelkezései (1. rész)

  • dr. Kelemen László

2020 január 1-jétől 18-ról 5 százalékra csökkent a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás áfamértéke. Jelen cikksorozat első részében (a témában a közelmúltban megjelent NAV-tájékoztatóban foglaltakat is elemezve) tisztázzuk a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás fogalmát, illetve a jogszabályban szereplő átmeneti rendelkezéseket. A cikksorozat második részében pedig a szálláshely – étkezés (és egyéb kapcsolódó szolgáltatások) viszonyát elemezzük, majd végül a turizmusfejlesztési hozzájárulással kapcsolatos szabályokat ismertetjük.

A kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás fogalma

„A kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás alatt értendő minden olyan alapvetően turisztikai jellegű szolgáltatás, amely során ellenérték fejében az adott szálláshelyre vonatkozó jogszabályok szerinti követelményeknek megfelelő szállás biztosítása történik, így különösen:

♦ a szálloda, panzió, kemping, üdülőház, turistaszálló, ifjúsági szálló által nyújtott szálláshely-szolgáltatás;
♦ üdülők szálláshely szolgáltatása (függetlenül attól, hogy a szolgáltatást igényjogosultak és azok hozzátartozói, vagy más személy veszi igénybe);
♦ a kollégiumok, diákotthonoknak azon szálláshely-szolgáltatása, amely az áfatörvény 85. § (1) bekezdés i) pontja alapján nem minősül adómentes tevékenységnek; valamint
♦ a magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosítása.

Az általános forgalmi adózás szempontjából kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásnak nem az ágazati jogszabályokban ilyenként meghatározott, illetve a Központi Statisztikai Hivatal által ilyen TESZOR szám alá besorolt szolgáltatásokat kell tekinteni, hanem a szolgáltatás jellegadó tartalma alapján kell a minősítést elvégezni. Kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásról beszélünk tehát minden olyan esetben, amikor az adóalany idegenforgalmi körben biztosít szállást a vendégének, azaz, ha olyan szálláshely szolgáltatásról van szó, amely alapvetően turisztikai jellegű.” A közelmúltban kiadott NAV-tájékoztató így rendezi a 2009/62. Adózási kérdésre támaszkodva a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás fogalmát.

Általános esetben egyszerűen el lehet dönteni egy adott szolgáltatásról, hogy az kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás-e vagy sem; de több esetben merült fel kérdés, hogy hogyan lehet megkülönböztetni a szálláshely-szolgáltatást a bérbeadástól. Ezzel kapcsolatosan szintén egy NAV-tájékoztató (Ingatlanok bérbeadásának, egyéb hasznosításának alapvető szabályai) nyújt iránymutatást.

A hivatkozott tájékoztató szerint, „míg bérbeadásnál a lakás hosszabb távú használatba adása a cél, addig szálláshely-szolgáltatásnál a magánszemély amellett, hogy az ingatlanát átmeneti időre biztosítja szálláshelyként, megjelenik a szolgáltató jelleg is, takarítás, esetleg reggeli biztosítása a vendég számára. Azaz a tevékenység szolgáltatás-jellege, üzletszerűsége kerül sokkal inkább előtérbe. Ebben az esetben tehát már nem beszélhetünk bérbeadásról, az ilyen tevékenység szálláshely-szolgáltatási tevékenységként minősíthető.

A szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatására vonatkozó követelményeket a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: kormányrendelet) tartalmazza. A kormányrendelet a szálláshely-szolgáltatás fogalmának meghatározásakor visszautal a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) értelmező rendelkezéseire, mely szerint szálláshely-szolgáltatás alatt üzletszerű gazdasági tevékenység keretében rendszerint nem huzamos jellegű, éjszakai ott-tartózkodást, pihenést is magában foglaló tartózkodás céljára szálláshely és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtását kell érteni.

Egyéb szálláshelynek – a szálloda, panzió, kemping, üdülőház, közösségi szálláshely kivételével – a szálláshely-szolgáltatás céljára hasznosított, nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás rendeltetéssel létesített önálló épület vagy annak lehatárolt része minősül, ahol az e célra hasznosított szobák száma legfeljebb nyolc, az ágyak száma legfeljebb tizenhat.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény a szálláshely-szolgáltatók szűkebb körére speciális rendelkezést fogalmaz meg: fizető-vendéglátó tevékenységet folytatónak tekinti azt a magánszemélyt, aki – nem egyéni vállalkozóként – a kormányrendelet szerinti egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenység keretében nyújt szálláshelyet az adóévben ugyanannak a személynek 90 napot meg nem haladó időtartamra.”

Kérdésként merül fel, hogy miként kell kezelni azokat az eseteket, amikor egy panzióban hosszabb időtávra (például 90 napot meghaladó időre) történik szobafoglalás. Itt elsősorban azt kell rögzíteni, hogy bár a személyi jövedelemadózásban fontos a fenti időtartam, de a forgalmi adózásban nem igazán releváns. Mint ahogy az a fentiekből is kitűnik a bérleti szolgáltatás és a szálláshely-szolgáltatás között inkább a szolgáltatás jellegében van különbség. Míg egy bérleti szerződés esetén a bérbeadó „csak” átadja az adott ingatlant / ingatlanrészt a szálláshely-szolgáltatás ennél több, komplexebb: itt megjelenik a rendszeres takarítás, ágynemű- törölközőcsere, esetleg étkezés (különösen a reggeli) biztosítása. Ha egy adott szobát például hat hónapra veszi ki a szolgáltatást igénybevevő, de a szobához ezen szolgáltatások is járnak, akkor nem ingatlanbérbeadásról, hanem szálláshely-szolgáltatásról beszélünk. Az étkezésről – valamint az egyéb kapcsolódó szolgáltatások áfamegítéléséről – bővebben a cikksorozat következő részében írunk. Most vizsgáljuk meg (példákon keresztül) a 2019–2020-as évre vonatkozó átmeneti szabályokat!

A 2020-as adóváltozásokról szóló írásainkat itt találja.

A HVG Adó 2020 különszámában szakértői kommentárokkal, példákkal és törvényekkel segítjük az eligazodást a többször módosított adózási jogszabályokban.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből megtudhatja, hogy az áfatörvény az 5 százalékos adómérték alkalmazásával kapcsolatban milyen átmeneti rendelkezéseket fogalmaz meg!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Kata: megfelelés

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 február
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 1
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close