Kaució gép bérbeadásakor: mikor kell róla számlát kiállítani?

Megosztás Tetszik

Cég gép bérbeadásakor kauciót kér. Elegendő-e, ha a kauciót a könyveiben nyilvántartja mint a vevővel szembeni kötelezettséget, vagy számlát is ki kell állítani róla? – kérdezte olvasónk. Bunna Erika adótanácsadó válaszolt.

Az óvadék – vagy köznapi elnevezéssel kaució – kikötése a szerződéses kötelezettségek teljesítésének biztosítására szolgáló elterjedt módszer. Az új Ptk. – a régi szabályozástól eltérően – az óvadékot a zálogjogba integrálta. Az óvadék legfőbb sajátossága a közvetlen kielégítési jog, amely tárgyának sajátos természetéből következik. Óvadékul kizárólag pénz, fizetésiszámla-követelés, értékpapír és más jogszabályban meghatározott vagyontárgy szolgálhat. Pénzen és értékpapíron kézizálogjogként alapítható óvadék.

Leegyszerűsítve a jogi normát, nemfizetés esetén az egyik leghatékonyabb eszköz a szinte valamennyi bérleti szerződésben szereplő kaució intézménye. Ebben az esetben a bérbeadó egy ideig továbbra is a pénzénél marad, mivel a követelését a kaucióból közvetlenül kielégítheti.

Fontos, hogy a szerződésben érdemes minél tágabban meghatározni, hogy a kaució milyen követelések biztosítékául szolgál, továbbá kikötni, hogy a szerződés megszűnése esetén – mely lehet akár felmondás, akár határozott idő lejárata – mi lesz a kaució sorsa.

Az áfa szempontjából a kaució egyebek mellett az előlegszabályok kapcsán jöhet szóba. Az áfatörvény 59. paragrafusának (1) bekezdése szerint a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a teljesítést megelőzően ellenértékbe beszámítható vagyoni előnyt (előleg) juttatnak, a fizetendő adót pénz vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz formájában juttatott előleg esetében annak jóváírásakor, kézhezvételekor, egyéb esetben annak megszerzésekor kell megállapítani.

A jogszabályból látható, hogy a kaució áfakezelésének kulcskérdése, hogy az ellenértékbe, így a bérleti díjba beszámítható lesz-e. Ez maximálisan a szerződéses felek akaratára van bízva, ezért is elengedhetetlen, hogy a kaucióként átvett pénzösszeg rendeltetését a szerződésben, illetőleg a társaság általános szerződési feltételei között rögzítsék.

A kaució lényegét tekintve (amely a követelés biztosítása) általános esetben nem adózási pont, így arról számlát sem szükséges kiállítani, hiszen annak átvételekor nem ismert, hogy a  partner elkövet-e szerződésszegést, netalántán elmulasztja-e a fizetési kötelezettségét. Abban az esetben, ha utólagosan ellenértékké minősül át a kapott összeg, már nem az előleg, hanem a biztosított követelés ügyletére irányadó teljesítési szabályokkal szükséges a számlát kiállítani.

Ha a felek úgy rendelkeznek a bérbeadáskor, hogy az átvett kaució automatikusan beleszámít mondjuk az utolsó bérleti díjba, vagyis az ellenérték részét képezi, akkor az az áfában fizetési, így számlaadási kötelezettséget keletkeztet.