További témák

Kaució gép bérbeadásakor: mikor kell róla számlát kiállítani?

  • adozona.hu

Cég gép bérbeadásakor kauciót kér. Elegendő-e, ha a kauciót a könyveiben nyilvántartja mint a vevővel szembeni kötelezettséget, vagy számlát is ki kell állítani róla? – kérdezte olvasónk. Bunna Erika adótanácsadó válaszolt.

Az óvadék – vagy köznapi elnevezéssel kaució – kikötése a szerződéses kötelezettségek teljesítésének biztosítására szolgáló elterjedt módszer. Az új Ptk. – a régi szabályozástól eltérően – az óvadékot a zálogjogba integrálta. Az óvadék legfőbb sajátossága a közvetlen kielégítési jog, amely tárgyának sajátos természetéből következik. Óvadékul kizárólag pénz, fizetésiszámla-követelés, értékpapír és más jogszabályban meghatározott vagyontárgy szolgálhat. Pénzen és értékpapíron kézizálogjogként alapítható óvadék.

Leegyszerűsítve a jogi normát, nemfizetés esetén az egyik leghatékonyabb eszköz a szinte valamennyi bérleti szerződésben szereplő kaució intézménye. Ebben az esetben a bérbeadó egy ideig továbbra is a pénzénél marad, mivel a követelését a kaucióból közvetlenül kielégítheti.

Fontos, hogy a szerződésben érdemes minél tágabban meghatározni, hogy a kaució milyen követelések biztosítékául szolgál, továbbá kikötni, hogy a szerződés megszűnése esetén – mely lehet akár felmondás, akár határozott idő lejárata – mi lesz a kaució sorsa.

Az áfa szempontjából a kaució egyebek mellett az előlegszabályok kapcsán jöhet szóba. Az áfatörvény 59. paragrafusának (1) bekezdése szerint a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a teljesítést megelőzően ellenértékbe beszámítható vagyoni előnyt (előleg) juttatnak, a fizetendő adót pénz vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz formájában juttatott előleg esetében annak jóváírásakor, kézhezvételekor, egyéb esetben annak megszerzésekor kell megállapítani.

A jogszabályból látható, hogy a kaució áfakezelésének kulcskérdése, hogy az ellenértékbe, így a bérleti díjba beszámítható lesz-e. Ez maximálisan a szerződéses felek akaratára van bízva, ezért is elengedhetetlen, hogy a kaucióként átvett pénzösszeg rendeltetését a szerződésben, illetőleg a társaság általános szerződési feltételei között rögzítsék.

A kaució lényegét tekintve (amely a követelés biztosítása) általános esetben nem adózási pont, így arról számlát sem szükséges kiállítani, hiszen annak átvételekor nem ismert, hogy a  partner elkövet-e szerződésszegést, netalántán elmulasztja-e a fizetési kötelezettségét. Abban az esetben, ha utólagosan ellenértékké minősül át a kapott összeg, már nem az előleg, hanem a biztosított követelés ügyletére irányadó teljesítési szabályokkal szükséges a számlát kiállítani.

Ha a felek úgy rendelkeznek a bérbeadáskor, hogy az átvett kaució automatikusan beleszámít mondjuk az utolsó bérleti díjba, vagyis az ellenérték részét képezi, akkor az az áfában fizetési, így számlaadási kötelezettséget keletkeztet.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Bt.-ügyvezető

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Szabadság számítása

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Cég kiválása

Pölöskei Pálné

adószakértő

2019 június
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X