Gazdasági tevékenység fogalma az áfában

Gyüre Ferenc adótanácsadó

2022.11.03., 06:15 Frissítve: 2022.11.02., 18:00 1

Tetszik

Az áfatörvény adókötelezettséget telepít az adózóra abban a tekintetben, hogy ha gazdasági tevékenységet végez, akkor áfafizetési kötelezettsége keletkezik, melyet az adóhatóság felé teljesítenie kell – azonban nem minden gazdasági esemény az, amely után ez a fajta kötelezettség felmerül. Fontos megjegyezni már itt, hogy az áfafizetés utolsó láncszeme többségében maga a fogyasztó, azonban az áfatörvény az áfakötelezettséget – tehát az áfának a NAV felé való tényleges be/megfizetését – a gazdálkodóra helyezi.

Az áfatörvény 6. § alapján, ha a gazdasági tevékenységet üzletszerűen és tartósan, mástól függetlenül végzik, továbbá ellenérték elérésére irányul, áfafizetési kötelezettség keletkezik. E fogalom pontos megértése az, ami befolyásolja, hogy felmerül-e áfafizetési kötelezettség vagy sem.

A törvény nem írja, hogy ki az áfaalany, nincs feltétel arra vonatkozóan, hogy csak szervezet lehet áfaalany, hanem bárki, aki gazdasági tevékenységet végez. Az áfatörvény ezen paragrafusa egyéb kiegészítő szabályt is megfogalmaz a gazdasági tevékenységgel kapcsolatban, ezek közül a legfontosabb még a sorozatjelleg, amit a gazdasági tevékenység magyarázata során ismertetni kell.

Üzletszerűség és ellenérték elérése

Az üzletszerűség a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 6. § 116. pontjában úgy van definiálva, hogy az adott ügylet ellenérték fejében nyereség elérésére szolgál, függetlenül az ügyletek tartalmától, mennyiségétől valamint az ügylet teljesítéséhez kapcsolódó egyéb ügyletek megkötésének irányultságától. A Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.27.691/2008/5. számú határozata szerint három kritériumot kell vizsgálni az üzletszerűség kapcsán:

1. Ha egy adott szolgáltatásnyújtás vagy termékértékesítés a szokásos költségeken túl bármilyen plusz költséget tartalmaz, akkor nyereség elérése a cél.

2. A rendszeresség kérdéskörének vizsgálatakor az ügylet jellege határozza meg azt, hogy az rendszeres-e vagy sem. Ha olyan gazdasági eseményről van szó, mely általános értelemben nem gyakran merül fel, akkor már egy ilyen ügylet is kimeríti a rendszeresség fogalmát. Például, ha valaki esetenként 1-1 használt cikket értékesít, az nem okoz önmagában áfaalanyiságot. Ha ezt valaki rendszeresen napi/heti rendszerességgel teszi, az már kimeríti a feltételt, tehát be kell jelenteni a tevékenységet a NAV felé, és adószámot kell kérni.

3. Az egyéb ügyletek megkötésének irányultsága azt jelenti, hogy a felek a jövőre vonatkozóan az ügylettel kapcsolatban a jogügylet részleteit maguk alakítják ki, a feltételek nincsenek előre rögzítve. Ez párhuzamba állítható a polgári törvénykönyv (Ptk.) 6:59. §-ával, mely szerint a felek szabadon köthetnek szerződést, melynek tartalmi részeit maguk alakíthatják ki.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket az egyéb tudnivalókért!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (1)

Ruszin Zsolt 2022. 11 3., 11:15

Klassz lett volna kitérni arra, hogyha egy egyéni vállalkozó megszünteti a tevékenységét és nemsokára újra egyéni vállalkozást nyit, akkor milyen szempontok szerint lehet megállapítani, hogy a gazdasági tevékenység folyamatosan fennállt-e? A NAV szerint ugyanis ezzel lehet "megfogni" az alanyi adómentes keret adózók általi "tágítását", főleg azután, hogy az újkatázás és az átalányadózás szabadon választható volt a régikatások számára.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.