Értékesítés webáruházban EU-s országba: ezt kell tudni az áfáról

Megosztás Tetszik

Egyéni vállalkozó európai uniós tagállamokba értékesíti termékeit webáruházon keresztül. Hogyan tudja igazolni, hogy a terméket külföldön adta el? – kérdezte olvasónk. Bartha Katalin, okleveles adószakértő, az InterTax Pro Kft. ügyvezetője válaszolt.

„Az áfát általános szabályok szerint megállapító egyéni vállalkozó Ausztriában és Szlovéniában szeretne villanymotoros gumicsónakokat értékesíteni – üzletkötők segítségével – magánszemélyeknek és vállalkozásoknak is egyaránt. Milyen papírokkal tudja igazolni külföldi vállalkozásoknak történő értékesítés esetén, hogy a terméket külföldön adta el, hogy így azok ellenértékével közösségi bevételként lehessen elszámolni? Van-e Ausztriában, illetve Szlovéniában olyan értékhatár magánszemélyek vagy vállalkozások részére történő értékesítésnél, amikor az adott külföldi országban is be kell jelentkezni adóalanyként?” –kérdezte olvasónk.

Közösségi termékértékesítés kapcsán az adó alóli mentesülés szabályait az áfatörvény (2007. évi CXXVII. törvény) 89. paragrafusa határozza meg. Eszerint mentes az adó alól „a belföldön küldeményként feladott vagy belföldről fuvarozott termék értékesítése igazoltan belföldön kívülre, de a közösség területére, függetlenül attól, hogy a küldeménykénti feladást vagy a fuvarozást akár az értékesítő, akár a beszerző vagy – bármelyikük javára – más végzi, egy olyan másik adóalanynak, aki (amely) ilyen minőségében nem belföldön, hanem a közösség más tagállamában jár el, VAGY szintén a közösség más tagállamában nyilvántartásba vett adófizetésre kötelezett, nem adóalany jogi személynek”.

A szövegezésből látható, hogy magánszemélyek felé történő értékesítés esetén nem alkalmazható az adómentesség, csak adófizetésre kötelezett vevők esetén. Emiatt a magánszemélyek felé történő értékesítés csak a magyar áfa felszámításával történhet. Ugyanez érvényes akkor is, ha ugyan vállalkozásnak értékesítik a terméket, de az áfafizetésre nem kötelezett.

Ezen értékesítések addig bonyolíthatók az adott tagállamban, ameddig a távolsági értékesítésre vonatkozó, az adott tagállam nemzeti szabálya szerinti limit összegét az éves kumulált értékesítés nem haladja meg. Ez a limit Ausztria esetében 100 ezer, Szlovénia esetében pedig 35 ezer euró. Ezen limitek átlépésekor bejelentkezési kötelezettség terheli a magyar adózót az érintett tagállamban, és azt követően az adott tagállami áfa felszámításával értékesítheti a termékeit az ottani nem adóalanyoknak.

Az adófizetésre kötelezett adóalanyok felé történő értékesítés során pedig a fent hivatkozott 89. paragrafus szerinti feltételek fennállását kell tudnia igazolni az adózónak. Vagyis mindenek előtt azt, hogy másik tagállami, áfafizetésre kötelezett adóalanynak értékesített. A vevőtől ezért minden esetben kérjék be a közösségi adószámukat, és azok érvényességét ellenőrizzék is az Európai Bizottság honlapján megtalálható, VIES – Közösségi Adószám-megerősítés című kereső segítségével, s őrizzék meg az ellenőrzést igazoló lekérdezés dokumentumát.

A másik igazolandó tény, hogy a termékeket belföldön kívülre, de a közösség területére és áfafizetésre kötelezett adóalany részére értékesítették.

A kivitel igazolásaként jellemzően elfogadható okiratokra vonatkozón a NAV által „Termék más tagállamba történő kiszállítása igazolásának módja közösségen belüli adómentes értékesítés esetén” címmel közzétett összeállítás szolgálhat támpontul.

Az értékesítés során alkalmazott kiszállítási mód figyelembe vételével javasolt áttekinteni, hogy milyen okiratok és visszaigazolások, és mikor állnak rendelkezésre. Mindezek függvényében indokolt kialakítani ennek rendjét annak érdekében, hogy ne álljon fenn a kockázata annak, hogy egy esetleges későbbi adóellenőrzés során a megfelelő bizonylatok hiánya miatt az adóhatóság – joggal – utólagosan mégis felszámítja a magyar áfát az ügyletekre.