További témák

Előleg az áfában – adóztatás, árfolyam, összesítő jelentés

  • Bunna Erika adótanácsadó

Mikor adóztatási tényállás az előleg, mikor csupán egy finanszírozási kérdés, illetve mi minősül egyáltalán előlegnek? Ezen kérdésekre keresem a választ jelen cikkemben.

Végtére is mi minősül előlegnek? 

Az áfatörvény előleg fogalmát egyetlen paragrafusban találjuk, ám annak értelmezése rövidsége ellenére számos kérdést felvethet a jogalkalmazás folyamán. 

Elöljáróban annyit, hogy a törvény előlegfogalma pénzforgalmi szemléletű, azaz a tényleges, valós pénzátvételhez – ideértve azt is, amennyiben más ügyletből származó valós követeléscsökkenés történik – fűz adózási jogkövetkezményt.

Nézzük a jogszabályhelyet:

59. § (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a teljesítést megelőzően ellenértékbe beszámítható vagyoni előnyt juttatnak (a továbbiakban: előleg), a fizetendő adót pénz vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz formájában juttatott előleg esetében annak jóváírásakor, kézhezvételekor, egyéb esetben annak megszerzésekor kell megállapítani.
(2) A jóváírt, kézhez vett, megszerzett előleget úgy kell tekinteni, mint amely a fizetendő adó arányos összegét is tartalmazza.

Az előleg kulcsfontosságú fogalmi ismérvei: tényleges vagyongyarapodás; teljesítési időpont előtt átvett; átadásában a felek előre megállapodnak a felek (előre bekért); teljesítés ellenértékébe beszámítandó; végül konkrét jövőbeni teljesítéshez kapcsolódik.

Ez utóbbi feltétel egyébként egy Európai Bírósági ítéletben (C-419/02. sz. ügy) jelent meg, mely kimondta, hogy a pontosan meg nem határozott termékértékesítésért vagy szolgáltatásnyújtásért fizetett előleg végképp nem tartozik a HÉA hatálya alá, főként a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás tartozik alá, nem az azok ellenértékeként teljesített fizetés. Előfordulhat például a gyakorlatban egy keretszerződés teljesítése során, hogy egy jelentősebb összegű előleg több teljesítésbe fog beszámítódni, melyeket előre nem is fognak meghatározni a felek. Az ítélet szerint előlegről ilyen esetben nem beszélhetünk.

Az előleg és az előre kifizetett pénz nem ugyanaz a fogalom a magyar adóhatóság joggyakorlatában sem.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből kiderül, hogy adózási szempontból miért lényeges, hogy az átadott összeg előlegnek minősül-e, szó lesz továbbá a devizás előleg árfolyamának számításáról és a folyamatos teljesítésű ügyletek teljesítési időpontjáról!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Regisztrációs adó könyvelése

Pölöskei Pálné

adószakértő

Engedményezés

Pölöskei Pálné

adószakértő

Munkásszállás idegenforgalmi adó

Pölöskei Pálné

adószakértő

2019 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X